Felforgatja a francia elnökválasztási versenyt az olimpiai bajnok cselgáncsozó indulása

Nem váltott ki osztatlan lelkesedést a francia választók körében Teddy Riner váratlan bejelentése arról, hogy ringbe száll a 2027-es államfőválasztáson, mégis komoly zavart okozhat a politikai paletta középső térfelén. A Le Figaro című francia napilap által ismertetett Odoxa–Backbone közvélemény-kutatás adatai szerint a válaszadók mindössze 42 százaléka véli úgy, hogy az ötszörös olimpiai bajnok cselgáncsozó helyesen döntött, amikor elindult az Élysée-palotáért. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a sportikon jelöltsége éppen a már amúgy is meggyengült centrista blokkot és a mérsékelt baloldalt hozhatja nehéz helyzetbe.

Bizonytalan választók, zsúfolt mezőny

A felmérés rávilágított a francia választói hangulat mély elbizonytalanodására is: a megkérdezettek 78 százaléka elégedetlen a jelenlegi politikai kínálattal, noha már mintegy harminc lehetséges vagy hivatalosan is bejelentkezett aspiráns neve forog a köztudatban. Öt hónappal a voksolás előtt a válaszadók 46 százaléka még egyetlen jelöltet sem tudott megnevezni, ami két százalékponttal magasabb arány a júliusban mértnél.

Azok körében, akik már megneveztek konkrét politikust, Teddy Riner négy százalékkal holtversenyben áll Édouard Philippe volt miniszterelnökkel és David Lisnard-ral. A mezőnyt továbbra is a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja, Marine Le Pen vezeti 16 százalékkal, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) alapítója, Jean-Luc Mélenchon tíz százalékon áll. Az Odoxa kutatóintézet a közvetlen szavazói szándék mellett a jelöltek úgynevezett szavazati potenciálját is megmérte, amely a politikai hitelesség és az ismertség együttes hatását tükrözi. Ebben a mutatóban a politikában teljesen újoncnak számító sportoló 21 százalékot ért el: négy százalék mondta azt, hogy biztosan rá voksolna, 17 százalék pedig valószínűnek tartotta ezt. Ezzel Riner ugyan elmarad Marine Le Pen 36 százalékos és Édouard Philippe 25 százalékos eredményétől, de megelőzi Jean-Luc Mélenchont (18 százalék) és a jelöltségét nemrég szintén hivatalossá tevő szélsőjobboldali Éric Zemmourt (13 százalék).

Kiknek a szavazataira veszélyes a sportlegenda?

Gaël Sliman, az Odoxa elnöke a Le Figaro beszámolója szerint úgy értékelte az adatokat, hogy a magas potenciális támogatottság és a biztos szavazók alacsony aránya kettős képet mutat. A franciák személyében kedvelik a harminchét éves, guadeloupe-i származású, tizenegyszeres világbajnok sportolót, és nyitottak lennének rá, ha meggyőző programmal áll elő, ám egyelőre mindent bizonyítania kell. Riner november 9-én a közösségi oldalain közzétett, meglehetősen visszafogott videóüzenetben jelentette be indulását, hangsúlyozva, hogy sem jobb-, sem baloldalinak nem tekinti magát. Ezzel tudatosan a szélsőségekkel szemben álló, széles középső térfél szavazóit célozta meg.

Riner elsősorban az Emmanuel Macron államfőhöz köthető Renaissance–Horizons–MoDem centrista szövetség szavazóit (34 százalék), a Szocialista Párt szimpatizánsait (30 százalék), valamint a jobbközép Köztársaságiak híveit (22 százalék) szólíthatja meg, emellett a pártnélküliek negyedénél és a 18–24 éves fiatalok 30 százalékánál is népszerű. Ezzel szemben Marine Le Pen törzsbázisának csupán kilenc, Jean-Luc Mélenchon táborának pedig 15 százaléka kacérkodik a cselgáncsozó támogatásával. Gaël Sliman összegzése szerint Riner indulása kifejezetten kedvez Marine Le Pennek és Jean-Luc Mélenchonnak, miközben komoly csapást jelent Édouard Philippe és a szociáldemokrata Raphaël Glucksmann esélyeire. A megkérdezettek 69 százaléka is úgy látja, hogy a váratlan jelöltség elsősorban Gabriel Attal volt kormányfőt és Raphaël Glucksmannt gyengíti. Jean-Luc Mélenchon már reagált is a fejleményekre: ironikus éllel megjegyezte, hogy a jobboldal végre talált magának egy olyan jelöltet, aki legalább jól mutat.

Politikai csömör és adóügyi kérdőjelek

A választók többsége ugyanakkor szkeptikusan fogadta az újabb elnökjelölt felbukkanását. A megkérdezettek 77 százaléka szerint a jelöltek nagy száma inkább arról árulkodik, hogy sokaknak túl nagy az egójuk, míg 57 százalék úgy véli, a szétaprózódó mezőny árt a demokráciának, és arra utal, hogy kevesen akarnak valóban az országért cselekedni.

Véronique Reille-Soult, a közösségi médiát elemző Backbone elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Riner bejelentése milliós nézettséget ért el a digitális platformokon, a bajnok iránti rajongás hamar ütközött az elnöki alkalmasságával kapcsolatos kételyekkel és azzal a feltételezéssel, hogy túlságosan közel áll Emmanuel Macronhoz. A hivatalban lévő államfő mindenesetre üdvözölte a lépést, mondván, a sportoló jelöltsége csak javára válhat az országnak. Miközben Riner az elkövetkező napokban megkezdi első kampánykörútját, a francia sajtóban már felbukkantak korábbi adóhatósági vitáinak részletei is, amelyek további próbatétel elé állíthatják a tatamiról a politikai küzdőtérre lépő olimpikont. Hírek szerint egy szponzora időközben fel is mondta a vele kötött szerződést. Így az indulás bejelentése vissza is üthet számára.