Külföld

Christine Lagarde neve is felvetődött a francia elnökválasztás indulói között

Bár az Európai Központi Bank februárban távozó elnöke korábban elhárította az indulás lehetőségéről szóló ötletet, egy friss felmérés már tizennégy százalékra méri. A mérsékelt tábor tartalékaként emlegetett politikus legnagyobb előnye, hogy nem kötődik Emmanuel Macron két ciklusához.

Christine Lagarde neve is felvetődött a francia elnökválasztás indulói között
Feltételezések szerint Lagarde amolyan tartalékmegoldás lehet az elnökválasztáson Fotó: MUSTAFA YALCIN / ANADOLU / Anadolu via AFP

Meglepetést keltett Franciaországban egy friss közvélemény-kutatás, amely ismét előtérbe helyezte Christine Lagarde esetleges indulását a jövő tavaszi elnökválasztáson az olasz Corriere della Sera napilap nyomtatott verziójában megjelent párizsi tudósítás szerint. Első ránézésre a hetvenéves szakember minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely a jelenlegi rendszerellenes közhangulatban esélytelenné tehetné: fiatalon egy amerikai ügyvédi irodánál dolgozott, később Nicolas Sarkozy kormányának minisztere volt, az elmúlt tizenöt évet pedig Párizstól távol, előbb a Nemzetközi Valutaalap washingtoni vezérigazgatójaként, majd az Európai Központi Bank frankfurti elnökeként töltötte.

A választókkal való közvetlen kapcsolat hiánya és a nemzetközi pénzügyi intézmények világával való teljes azonosulás papíron komoly hátrányt jelenthet egy olyan országban, ahol a lakosság jelentős része elutasítja a technokrata elitet. Emmanuel Macron leköszönő államfő tízéves elnökségének gazdasági mérlege és a súlyos államháztartási hiány tovább rontotta a pénzügyi szakemberek megítélését a francia társadalomban. Lagarde számára mégis felbecsülhetetlen politikai előnyt jelenthet a többi mérsékelt politikussal szemben, hogy senki sem bélyegezheti Macron emberének. Esetleges indulása már korábban is felmerült, de felmérések szerint mögötte sem alakulna ki kiugró támogatás.

 

Távolság az Elysée-palota örökségétől

 

A jegybankelnök még 2011-ben távozott a francia belpolitikából, amikor a botrányba keveredett Dominique Strauss-Kahn helyét vette át a Nemzetközi Valutaalap élén, így távolról figyelte a hivatalban lévő elnök felemelkedését és népszerűségvesztését. Amikor Lagarde 2005-ben Dominique de Villepin miniszterelnök és Jacques Chirac államfő idején először lett külkereskedelmi miniszter, Macron még csak pályakezdő pénzügyi ellenőrként dolgozott. Ez a távolságtartás ma kulcsfontosságúnak számít: az olasz lap felidézi, hogy még az új politikai reménységként emlegetett cselgáncsozó, Teddy Riner is a halál csókjának nevezte az államfő támogatását.

 

Egy évvel a mandátuma lejárta előtt lemondott Christine Lagarde az Európai Központi Bank éléről

 

Noha Lagarde hivatalosan nem jelölt, a Politico számára készült Cluster17 közvélemény-kutatás tizennégy százalékos támogatottságot mért neki. Ha öt hónap múlva ő képviselné a politikai centrumot, ezzel a mutatóval megelőzné Edouard Philippe volt miniszterelnököt is, aki már 2024 nyara óta kampányol, mégsem tudott áttörést elérni. A találgatások azután erősödtek fel, hogy Lagarde bejelentette: jövő februárban, megbízatásának lejárta előtt távozik az Európai Központi Bank éléről. Akkor felmerült, hogy a Világgazdasági Fórum vezetését veheti át, miközben a jelenlegi párizsi kormány még beleszólhat frankfurti utódja kiválasztásába.

 

A köztársaság tartaléka a szélsőségekkel szemben

 

Lagarde a tervezett távozását azzal indokolta, hogy szeretné visszanyerni a szólásszabadságát olyan kérdésekben is, amelyek nem tartoznak a monetáris politika körébe. Ugyanakkor szeptember 30-án a La Croix francia katolikus napilapnak nyilatkozva határozottan elhárította az elnökjelöltséget, mondván, az Elysée-palota vezetése egészen másfajta munka, amely rendkívüli vitalitást, energiát, erőt és önfeláldozást követel, miközben ő már hetvenéves.

Ennek ellenére a párizsi politikai elemzők a köztársaság tartalékaként tekintenek rá arra az esetre, ha a mérsékelt tábor jelenlegi jelöltjei – a szociáldemokrata Raphaël Glucksmann, illetve a két korábbi macronista kormányfő, Edouard Philippe és Gabriel Attal – továbbra is alig tíz százalék felett toporognának. François Hollande volt államfővel ellentétben, aki 2012 és 2017 között már vezette az országot, Lagarde azzal is történelmet írhatna, hogy ő lenne Franciaország első női köztársasági elnöke. A felmérések jelenlegi állása szerint azonban erre a címre Marine Le Pennek van a legnagyobb esélye harminc és fél százalékkal, aki a második fordulóban a húsz és fél százalékon álló radikális baloldali Jean-Luc Mélenchonnal mérkőzhetne meg. 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás