Külföld

Orosz szabotázsakció miatt Észtország lezárja a határt

Nyolc lettországi gyanúsítottat fogtak el egy észt dróngyártó elleni támadási kísérlet után. Észtország az orosz katonai hírszerzést teszi felelőssé, és a határ teljes lezárását rendelte el. A balti állam egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a Putyin-rezsim irányított hibrid műveletek megakadályozására.

Orosz szabotázsakció miatt Észtország lezárja a határt
Narva vára az orosz-észt határon. Fotó: AFP

Észtország a teljes orosz határ lezárását rendelte el, miután a biztonsági szervek szombat hajnalban megakadályoztak egy merényletet a Tallinn közelében működő Threod Systems hadiipari vállalat ellen. A drónokat fejlesztő és gyártó cég viimsi telephelyén az elkövetők robbanást akartak előidézni, majd felgyújtani az épületet. A vállalat biztonsági szolgálatának közbelépésével azonban sikerült megakadályozni a súlyosabb károkat. Személyi sérülés nem történt, a termelés és a szállítások zavartalanul folytatódhatnak.

Az  ERR észt közszolgálati hírportál beszámolója szerint a támadási kísérlet szombaton, helyi idő szerint 3 óra 6 perckor történt. Az ügyben nyolc, Lettországban élő személyt vettek őrizetbe, közülük ötnek az előzetes letartóztatását indítványozták. A két balti ország nyomozó hatóságai együttműködnek az ügy felderítésében.

Az észt belbiztonsági szolgálat, a KAPO értékelése szerint az akciót az orosz katonai hírszerzés, a GRU rendelte meg. Margo Palloson, a szolgálat főigazgatója közölte, hogy a hírszerzési adatok alapján orosz irányítást állapítottak meg. 

 

Határzár lehet a válasz

 

Kristen Michal miniszterelnök vasárnap bejelentette, Igor Taro belügyminiszterrel megvitatta az Oroszországgal közös határ teljes lezárását. A kormányfő ezután utasította a belügyminisztériumot és a kormányhivatalt a szükséges intézkedések előkészítésére. 

Michal szerint a határzár csökkentené az orosz titkosszolgálatok mozgásterét, amelyek az átkelőhelyeket is felhasználják befolyásolási és beszervezési kísérleteikhez. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az észt védelmi ipar elleni támadások elfogadhatatlanok, Tallinn pedig továbbra is támogatja Ukrajnát.

Az orosz határon már most jelentős korlátozások vannak érvényben. Narvánál a közúti átkelés szünetel, gyalogosan viszont meghatározott időszakban továbbra is át lehet jutni. Koidulánál és Luhamaánál a gépjárműforgalom is lehetséges, ám az átkelők csak napközben működnek. Az ERR  augusztusi beszámolója alapján az éjszakai zárva tartás határozatlan ideig érvényben marad. A teljes határzár ezért a személyforgalmat és a még engedélyezett szállításokat is érintené.

 

Veszélyben a hadiipar

 

A mostani incidens nem előzmény nélküli. Augusztus 15-én gyújtogatás történt a Milrem Robotics tallinni létesítményénél. A katonai célú, személyzet nélküli szárazföldi járműveket fejlesztő vállalat termékeit Ukrajnában is alkalmazzák. Az észt hatóságok szeptember végén jelentették be, hogy a támadást orosz titkosszolgálati megbízásra hajtották végre.

A  KAPO hivatalos értékelése szerint az orosz szolgálatok különösen azokat a vállalatokat próbálják támadni, amelyek katonai technológiát fejlesztenek, vagy részt vesznek Ukrajna támogatásában. A hírszerzés gyakran közvetítőket és helyben toborzott személyeket használ, akik esetenként a megbízás valódi hátterét sem ismerik.

A Milrem elleni merénylet után az észt hatóságok figyelmeztették a védelmi ipar szereplőit a veszélyre, és biztonsági intézkedések megerősítését javasolták. A Threod Systems is megfogadta ezeket a tanácsokat. Michal szerint a mostani eset bizonyítja, hogy a vállalatok és az állami szervek együttműködésével a szabotázsakciók megakadályozhatók.

 

Állandósult fenyegetés

 

Észtország különösen érzékeny az orosz hibrid műveletekre. A NATO- és EU-tagállam közvetlenül határos Oroszországgal, miközben jelentős orosz ajkú lakossággal rendelkezik. Moszkva a kibertámadások, a dezinformáció, a megfélemlítés és a fizikai szabotázs eszközeit egyaránt alkalmazhatja az ország destabilizálására. Az észt hatóságok szerint ezeknek az akcióknak az egyik célja, hogy megingassák a lakosság bizalmát az állami intézményekben.

Az ország már jóval az ukrajnai háború előtt felismerte a veszélyt. A 2007-es, széles körű kibertámadások után Tallinn jelentősen fejlesztette digitális védelmét, és a NATO kibervédelmi együttműködésének egyik fontos központjává vált. Az elmúlt években a hagyományos titkosszolgálati tevékenység mellé mind nagyobb súllyal társultak a kisebb, nehezebben felderíthető szabotázsakciók.

Margo Palloson szeptember végén arról beszélt, hogy a KAPO az utóbbi években jelentős számú, orosz megbízásra tervezett támadást akadályozott meg. Az ERR-nek adott  interjújában arra figyelmeztetett, hogy az orosz szolgálatok egyre inkább a védelmi ipari vállalatokra összpontosítanak. A cél az Ukrajnának szánt katonai támogatás akadályozása, valamint a bizonytalanság növelése a nyugati társadalmakban.

A fenyegetés a határbiztonságon túl a légtér védelmét is érinti. November 11-én Észtország több térségében drónveszélyre figyelmeztették a lakosságot, miközben Ukrajna az oroszországi Uszty-Luga kikötőjét támadta. NATO-vadászgépek emelkedtek a levegőbe, és a hatóságok a légmozgásokat figyelték. Ezek az események nem azonosak a szándékos orosz szabotázzsal, de jól mutatják, milyen összetett biztonsági feladatokkal szembesül a balti állam.

A tallinni kormány ezért egyszerre erősíti a határőrizetet, a hírszerzési együttműködést és a stratégiai vállalatok védelmét. Az újabb támadási kísérlet után a határ teljes lezárása politikai üzenet is Moszkvának: Észtország kész további korlátozásokkal válaszolni a területén végrehajtott, orosz irányításúnak tulajdonított műveletekre.

 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás