Kalapács alá kerül az I Have a Dream kéziratának utolsó változata

Martin Luther King Jr. (MLK) tiszteletes 1963. augusztus 28-án a Lincoln-emlékmű lépcsőjén állva mondta el a nagy hírű „I Have a Dream” beszédét, amelynek utolsó kézzel írt változata több mint hatvan év elteltével került elő Edward T. Clayton íróasztalának fiókjából. King egykori munkatársának özvegye, Xernona Clayton ajánlotta fel eladásra a dokumentumot, amelynek bevételéből a King Center és más emberi jogi szervezetek működését finanszíroznák a jövőben.

November 16-tól a dokumentumot a polgárjogi mozgalom történetét bemutató atlantai Nemzeti Polgárjogi és Emberi Jogi Központban tekintheti meg a közönség. Ezt követően Chicagóban és New Yorkban is kiállítják.

Ezt a kéziratot küldte el MLK gépelésre

A beszéd elhangzása előtti éjszakát ifj. Martin Luther King egyedül, egy washingtoni hotelszobában töltötte, és azon dolgozott, hogy pontosan mit is mondjon másnap. King napokon át ötletelt munkatársaival, gyűjtögette a gondolatokat, jó szófordulatokat. Végül egy sárga jegyzettömbre saját kezűleg írta le a beszédet, miközben szavakat és egész bekezdéseket húzott át. A szöveg meglehetősen kaotikus a javítások és módosítások miatt. S állítólag végül ezt a kéziratot küldte el gépelésre. A gépelt változatot tartotta másnap a kezében, amikor elmondta a beszédet.

King kézzel írt változatáról sokáig azt feltételezték, hogy megsemmisült. Több mint hat évtizeddel később azonban előkerült egykori munkatársa, Edward T. Clayton íróasztalának fiókjából. Januárban a Christie’s aukciósház árverezi el.

A kikiáltási ár 10 millió dollár. Az aukciósház nagy reményeket fűz az árveréshez, hiszen szerinte ez a beszéd egyetlen ismert, fennmaradt, kézzel írt végleges változata. Az árverés bevételét az atlantai King Center, valamint a kéziratot eladó, az egykori munkatárs özvegye, Xernona Clayton által kiválasztott jótékonysági szervezetek kapják.

Vajon ki ígér érte a legtöbbet? Az állam vagy magánszemély?

A Christie’s manhattani irodájában a múlt hónapban egy asztalon kiterítve mutatták be a dokumentumot. Első pillantásra nem tűnt különlegesnek: hét oldal, kék tintával teleírva, a bal felső sarokban egy régi gémkapocs rozsdás nyomával. Ha azonban valóban eléri a 10 millió dollár feletti árat, olyan értékű ritkaságok közé kerülhet, mint az Egyesült Államok alapító dokumentumainak egyes példányai.

Peter Klarnet, a Christie’s kéziratokkal foglalkozó szakértője elmondta, hogy amikor először meglátta a dokumentumot, szó szerint leesett az álla.

„Ez a legfontosabb kézirat, amelyet valaha abban a megtiszteltetésben volt részem kézbe venni” – mondta. „El sem tudok képzelni ennél jobbat.” Majd egy rövid szünet után hozzátette: „Legalábbis olyat, amelyet ne kellene ellopnom az Országos Levéltárból.”

A „Van egy álmom” fordulatot a beszéd közben rögtönözte

A kézirat nagyon közel áll ahhoz a gépelt változathoz, amelyet King magával vitt a szónoki emelvényhez. Ennek a gépelt változatnak nagyjából húsz példánya maradt fenn. Ahogyan azokból, úgy a most előkerült kéziratból is hiányzik az „I have a dream”, vagyis a „Van egy álmom” fordulat, amely a beszéd nagy visszhangot kiváltó második felének központi eleme lett. Ezt a részt King rögtönözte a szónoklat közben.

King és munkatársai korábban beszéltek arról, hogy beemelik ezt a részt a beszédbe, de végül az időkorlát miatt elvetették az ötletet. A kézirat ugyanakkor már tartalmazza a beszéd híres zárómondatát: „Végre szabadok vagyunk!”

Drew D. Hansen, aki 2003-ban könyvet írt a beszédről The Dream címmel, azt mondta, a dokumentum láttán végigfutott rajta a hideg, mert bár a beszédet már milliószor olvasta, MLK saját kézírásában látni egészen felvillanyozó érzés.

A politikai kultúra alapja

Ma az „I Have a Dream” az amerikai politikai kultúra egyik alapművének számít, olyan jelentőségűnek, mint a Függetlenségi Nyilatkozat vagy a gettysburgi beszéd, amelyekre King szövege is utal.

A híres beszéd elhangzására alig két hónappal azután került sor, hogy John F. Kennedy elnök a Kongresszus elé terjesztette a polgárjogi törvényjavaslatot.

Hansen könyve szerint a beszéd megírásának folyamata öt nappal a menetelés előtt kezdődött. King New Yorkban, Atlantában és Washingtonban ült össze Edward T. Claytonnal, Stanley Levisonnal, Clarence Jonesszal és még jó pár tanácsadójával. Hansen szerint a dokumentum eredete is meggyőző: Edward T. Claytontól származik, aki King szervezetének, a Déli Keresztény Vezetői Konferenciának (SCLC) volt a PR-igazgatója, és köztudottan segített a beszéd előkészítésében.

King a beszéd minden szavát megrágta

King a Függetlenségi Nyilatkozat egyenlőséget ígérő szavait „ígérvénynek” nevezte, amely az afroamerikaiak számára azonban „fedezet nélküli csekknek” bizonyult.

Három, King munkatársai által készített gépelt előzetes változatról tudnak, amelyekre King a végleges beszéd megírásakor támaszkodott. Hansen szerint azonban mostanáig nem maradt fenn olyan dokumentum, amely King saját kézírását őrizte volna, néhány, az egyik munkatársa által készített változat hátoldalára írt mondaton kívül.

Hansen úgy véli, hogy a kézirat és a végleges gépelt változat közötti szoros egyezés is azt támasztja alá: valóban a beszéd utolsó kézzel írt változatáról van szó. Ezt valamikor augusztus 27-én késő este írhatta King, miután a Willard Hotel halljában tartott utolsó megbeszélés után visszavonult a lakosztályába, és hajnali négy óra körül küldhette gépelésre. Erre utalnak a szövegben található kiterjedt javítások is: egyes szavakat többször is áthúzott, mielőtt megtalálta a megfelelő megfogalmazást. Nagyon alaposan gondozta a szöveget, minden egyes szavát megrágta, mielőtt véglegesítette volna a beszédet.

A „beszéd” feliratú boríték

Peter Klarnet, a Christie’s szakértője elmondta, hogy először Xernona Clayton atlantai irodájában látta a dokumentumot. Az asszony egy múlt havi videóinterjúban arról beszélt, hogyan talált rá a kéziratra férje íróasztalában. Edward T. Clayton 1966-ban bekövetkezett halála után az íróasztalt évtizedeken át szinte érintetlenül hagyta.

Először az 1990-es évek végén bukkant a kéziratra, egy „beszéd” feliratú borítékban. Azonnal felismerte a szöveget, de akkor még nem mérte fel, milyen jelentősége lehet annak, hogy King saját kezűleg írt változatáról van szó. Ezért visszatette a dokumentumot az íróasztalba.

Clayton, aki az SCLC rendezvényeit szervezte, közel állt Kinghez és feleségéhez, Coretta Scott Kinghez. Fennmaradt filmfelvétel arról, ahogy 1968 januárjában, King 39. születésnapján ajándékot ad át a mosolygó polgárjogi vezetőnek. Kevesebb mint három hónappal később pedig már abban segített King özvegyének, hogy milyen ruhát vásároljon a temetésre. Később arról is beszélt, hogy sminkkel igazított el egy foltot King arcán, miközben a családtagok és barátok a nyitott koporsóhoz járultak.

Sokan faggatták, vannak-e olyan Martin Luther King-emléktárgyai, amelyeket kiállíthatna vagy eladhatna. Ő azonban sokáig nem akarta, hogy úgy tűnjön, tiszteletlenül bánik „egy olyan ember emlékével, akit nagyon szeretett”. Az utóbbi években megváltozott a véleménye. 2024-ben megmutatta a dokumentumot Eddie Bridgeman pénzügyi tanácsadónak, aki segített megszervezni az árverést.

„Most, hogy idősebb vagyok, bölcsebb is lettem, és úgy érzem, egy ilyen jelentőségű dokumentumot meg kell osztani a nyilvánossággal” – mondta.

Jótékonysági célokra fordítják a teljes bevételt

A kéziratot a Still Marching Irrevocable Charitable Unitrust nevű jótékonysági alapítvány bocsátja árverésre, amelyet Clayton hozott létre. Az alapítvány vagyonkezelője, Bridgeman szerint az eladásból származó teljes bevételt jótékonysági célokra fordítják. Ezek között szerepel egy olyan múzeum létrehozása is, amely Clayton aktivistaként, műsorvezetőként és közösségi vezetőként végzett munkásságának állítana emléket.

Clayton az 1960-as években részt vett az atlantai kórházak szegregációjának felszámolásáért folytatott kampányban. Az 1970-es években pedig az amerikai Dél egyik első afroamerikai főműsoridős talkshow-műsorvezetője lett. Segített létrehozni az atlantai Nemzetközi Polgárjogi Hírességek Sétányát, és megalapította a Trumpet Awards díjat, amely az afroamerikai közösség kiemelkedő teljesítményeit ismeri el.

King gyermekei támogatják a Christie’s árverését

„Költői igazság, hogy a múlt védi majd a jövőt” – fogalmazott közleményében Martin Luther King III.

Bernice King, a King Center vezérigazgatója pedig így nyilatkozott: „Hálásak vagyunk, hogy Clayton asszonnyal együttműködve biztosíthatjuk: a kézirat eladásából származó bevétel a King Center, valamint édesanyánk, Coretta Scott King munkáját is támogatja, aki jövőre lenne 100 éves.”