Megtelt az Óváros tér, a közmédia függetlenségéért tüntettek Prágában

Hatalmas tömeg gyűlt össze vasárnap délután Prágában, az Óváros téren, hogy tiltakozzon az Andrej Babiš vezette kormánykoalíció közmédiát érintő átalakítási tervei ellen. A felháborodást az váltotta ki, hogy a cseh képviselőházban szombat hajnalban, a felszólalási idő drasztikus korlátozásával kényszerítették át első olvasatban a televíziós és rádiós előfizetési díjak megszüntetéséről szóló tervezetet. A megmozdulást a Milion chvilek pro demokracii (Egymillió pillanat a demokráciáért) nevű civil szervezet hirdette meg, amely szerint a kabinet nyíltan a sajtószabadság felszámolására és a szerkesztőségek politikai felügyelet alá vonására törekszik.

A tér már a hivatalos kezdés előtt megtelt, rendőrségnek utcákat kellett lezárnia. A tiltakozók hajtogatott újságpapír-sapkákban jelentek meg, amelyek a közkedvelt esti mesefigura, a Večerníček (a cseh esti mese) fejfedőjét idézik, és a szabad nyilvánosság szimbólumává váltak. A magasba tartott transzparenseken olyan feliratok voltak olvashatók, mint „A médiát nem adjuk”, „El a kezekkel a rádiótól és a televíziótól”, valamint Andrej Babiš kormányfő lemondását követelő jelszavak.

A Seznam Zprávy helyszíni tudósítása szerinta demonstrálók közül sokan nemzetközi párhuzamokat emlegettek. Többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Csehország a Robert Fico vezette Szlovákia vagy Magyarország sorsára juthat, ahol a közszolgálati intézmények fokozatosan elveszítették kritikai önállóságukat. A színpadon elhangzott beszédek Tomáš Garrigue Masaryk elnök erkölcsi felelősségről szóló gondolatait és az 1989-es rendszerváltás emlékezetét idézték, nyomatékosítva, hogy a társadalom nem nézheti tétlenül az intézményi fékek lebontását.

Hajnali szavazás és drasztikus forrásmegvonás

A vitatott törvényjavaslat lényege, hogy a Cseh Televízió (ČT) és a Cseh Rádió (ČRo) működését garantáló lakossági előfizetési díjakat eltörlik, és a szerkesztőségek finanszírozását az államkasszára bíznák. Az elképzelés azonban drasztikus forráskivonással jár: a televízió jövőre 5,74 milliárd koronát kapna a költségvetésből, ami egymilliárd koronával kevesebb az idei díjbevételeknél. A rádió forrásait 2,065 milliárd koronára szorítanák le, ami négyszázmillió koronás elvonást jelent. A két intézmény költségvetését így együttesen mintegy 1,4 milliárd koronával – átszámítva több mint huszonkétmilliárd forinttal – vágná vissza a kormányzat.

A felháborodást a döntéshozatal módja is felerősítette. A kormánypárti többség – az ANO, a Tomio Okamura vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), valamint az Autósok szövetsége – péntek este lezárta a vitát. Ennek következtében a hatvanöt felszólaló ellenzéki képviselő egyáltalán nem kapott szót, a húszórás ülés végén, szombat hajnali 4 óra 36 perckor pedig megszavazták a javaslatot. Az ellenzéki pártok – az ODS, a STAN, a Kalózok és a kereszténydemokraták – alkotmánybírósági beadvánnyal és uniós vizsgálattal fenyegettek az eljárási visszásságok miatt.

Félti a közmédiát, az orbáni példától tart a cseh ellenzék

A televízió és a rádió munkatársai rendkívüli lépéssel reagáltak: november 3-ára, keddre egész napos figyelmeztető sztrájkot hirdettek meg. A televízió vezérigazgatója, Hynek Chudárek hangsúlyozta, hogy ekkora elvonás mellett a közszolgálati feladatok ellátása a korábbi formában és minőségben tarthatatlanná válik. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Cseh-morva Szakszervezeti Konföderáció is, kiemelve, hogy a közvetlen függőség elbocsátásokhoz és a műsorstruktúra kényszerű szűkítéséhez vezet.

Kormányzati magyarázat és növekvő ellenállás

Andrej Babiš miniszterelnök és a kabinet tagjai határozottan elutasítják a függetlenség megsértésének vádját. A kormányfő szerint a koalíció csupán választási ígéreteit teljesíti, levéve a polgárok válláról a kötelező díjfizetés terheit. Oto Klempíř kulturális miniszter azzal érvelt, hogy a költségvetési finanszírozás bevett modell Európában, így az átalakítás nem tekinthető rendkívülinek, és állítása szerint nem sérti a szerkesztőségek szakmai szuverenitását.

A bírálók ugyanakkor éppen a költségvetési pórázban látják a legsúlyosabb veszélyt. Amíg a polgárok fizetik közvetlenül a díjakat, a média a társadalomnak tartozik felelősséggel, ám ha a kabinet dönti el a juttatások mértékét, a szerkesztőségek a politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnak. Miroslav Kalousek korábbi pénzügyminiszter az Aktuálně.cz beszámolója alapján óva intett a helyzet leegyszerűsítésétől: bár elfogadhatatlannak minősítette az éjszakai erőpolitizálást és a költségvetés megvágását, megjegyezte, hogy jogi értelemben nem klasszikus államosítás történik, hiszen a vagyoni autonómia fennmarad, a politikai függőség veszélye azonban valós.

A vasárnapi demonstráción Mikuláš Minář, a Millió ember a demokráciáért civil szervezet vezetője kemény szavakkal illette a hatalmat. Kijelentette, hogy hajnali fél ötkor, érdemi viták nélkül csak bűnszervezetek vagy junták szoktak döntéseket hozni, egy alkotmányos demokráciában ez elfogadhatatlan. Minář nyílt televíziós vitára szólította fel a miniszterelnököt, egyúttal bejelentette: a tiltakozáshullám folytatódik, november 15-én, vasárnap a Letná-mezőre hívják a polgárokat, ahol újabb százezres demonstrációt terveznek.