Tarthatatlan a függetlenek helyzete, erre is felhívják a figyelmet a Függetlenül című könyv szerzői
Függetlenül címmel a Városháza Kiadó gondozásában jelent meg a budapesti alternatív színházak és táncműhelyek elmúlt évtizedeit áttekintő kötet, Nánay István szerkesztésében. A több tanulmányt is tartalmazó gazdag képanyaggal illusztrált kiadványt a Stúdió K-ban mutatták be a szerzők részvételével.
Szimbolikus a Függetlenül című kötet nyitó és záróképe. Az előbbi a Pintér Béla és Társulata Parasztopera című előadásának egyik részlete, Dusa Gábor felvétele. Az utóbbi pedig a Trafó felújítás előtti épületének homlokzati dísze.
Pintér Béla és Társulata mára fogalommá vált. Bebizonyította, hogy egy független színházi csapat, igaz kényszerből, de képes hosszútávon is megélni a piacról. A Trafó, melynek alapítója Szabó György, az egyik tanulmány szerzőjeként jelen volt a csaknem háromszáz oldalas igényes kiállítású könyv bemutatóján, melyet Kiss Bea moderált. A kötet egyébként egy sorozat harmadik darabja, az első Váltójel címmel a budapesti mozik rendszerváltáskori történetéről szólt, a második pedig A hallgatás terei, a kortárs zene nyilvánosságáról értekezett.
Ahonnan az innováció érkezik
A Függetlenül Nánay István kritikus szerkesztésében az Alternatív színház Budapesten alcímet kapta. Nánay szerzője is a színházi fejezetnek, a kortárs tánccal foglalkozó részeket pedig Fuchs Lívia tánckritikus írta. Mindketten egyetértettek abban, hogy az alternatív, vagy mai szó használattal független társulatokra jellemző az új keresése, az innovatív, kreatív személet.
Szabó István színházi szakember is jegyez egy tanulmányt a kötetben, a bemutatón elmondta, a kultúrpolitika a 2010-es években elkövette azt a hibát, hogy az akkori már bizonyított együtteseket nem intézményesítette, vagyis nem ítélt meg számukra stabil, kiszámítható állami támogatást, így például a Schilling Árpád által alapított Krétakör, vagy a Bodó Viktor nevéhez fűződő Szputnyik meg is szűnt. A színházi rész első fejezetcíme önmagában is árulkodó: A naturalizmustól a rockszínházig. Később mások mellett külön szó esik a Petőfi Csarnokról, a Szkénéről, a MU Színházról, a Trafóról, a Merlinről, a Jurányiról és a Freeszfe állandó helyszínévé vált Freedomról. Persze nem hiányozhat a kötetből a Stúdió K, a Kerekasztal, a Káva, a Maladype, a Proton vagy a már említett Pintér Béla és Társulata, és a szintén emlegetett Krétakör.
A kortárs táncműhelyek közül Fuchs Lívia felidézi többek között a Bozsik Yvette Társulat, az Artus, a Természetes Vészek Kollektíva, a Tranz Danz történetét és szintén mások mellett például Ladjánszki Márta, Ladányi Andrea és a Tünet együttes alapítójaként ismert Szabó Réka munkásságát. Külön fejezet kapnak a kortárs fesztiválok.
Kétséges jövő
A jövőről a könyvbemutatón és a kötetben sem esett sok szó. Szabó György szerint ami a függetleneket illeti, tarthatatlan ami most van. De ahhoz, hogy megértsük a jelent és előremutatóan gondolkodjunk a következő időszakról, mindenképp érdemes kézbe venni a Függetlenül című kötetet.
Fodor Tamást, a Stúdió K alapítóját is megszólította a bemutató végén Kiss Bea. a rendező kényszerű hely és térfoglalásokat idézett fel. De megjegyezte: „ még élünk, és csináljuk tovább amíg lehet”.
Infó: Függetlenül – Alternatív színház Budapesten. Szerkesztette: Nánay István. Városháza Kiadó, 2026
Ezt is ajánljuk
A professzor álnéven zsidózik
Csendben magára hagyták a Snétberger-programot, a Lannert-féle tárcán múlik a tehetségek jövője
Öt éven át filmezte menekülését egy Iránban élő afgán lány
Fókuszcsoportozás Magyar Péterrel, fókusz nélkül
Magyar kereskedelmi tévén még sohasem sugároztak annyire agresszív és szadista mozgóképet, mint a Keselyű című minisorozat









