Jön a 180 fokos fordulat, Magyar Péter hatalmas tétekben játszik a berlini útján

Fél év alatt másodszor fogadja Friedrich Merz Magyar Pétert, de a keddi berlini találkozó jóval nagyobb jelentőségű a június 2-i megbeszéléseknél. Akkor a frissen beiktatott kormányfő bemutatkozó látogatáson járt a kancellári hivatalban. Merz akkor úgy fogalmazott: a magyar választás azt bizonyította, „az inga nem csak az autoriter, illiberális irányba leng, hanem középre is visszalendülhet”. Most viszont már a közös munka időszaka következik. Hogy milyen fontosnak tartja a magyar kormányfő a kedden és szerdán tartandó megbeszéléseket, jelzi: a magyar küldöttség tagja Orbán Anita külügyminiszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, valamint Pósfai Gábor belügyminiszter is. A tárcavezetők német kollégáikkal külön is tárgyalásokat folytatnak.

Mélyül a vita az uniós költségvetésről, António Costa új javaslattal próbálja közelíteni az álláspontokat

A magyar küldöttség létszáma már önmagában üzenet, s azt jelzi, hogy a Tisza-kormány valóban 180 fokos fordulatot kíván végrehajtani az áprilisig hervadozó kétoldalú viszonyban. Orbán Anita hétfőn úgy fogalmazott: ilyen formában a két ország kormányai korábban még nem ültek egy asztalhoz. Elmondása szerint több hónapon át tartó előkészítő munka előzte meg a konzultációt. A német kormány közleménye szerint a program 11 órakor kezdődik a kancellárián, négyszemközti megbeszéléssel. Ezt a delegációk közötti tárgyalás, majd munkaebéd követi a kijelölt miniszterek részvételével. Napirenden lesznek az európai ügyek mellett a védelmet érintő kérdések, a gazdasági együttműködés jövője és Ukrajna további támogatása. Magyar Péter és Friedrich Merz a tervek szerint 13 óra 30 perckor tart közös sajtótájékoztatót.

Hideg politika, forró gazdaság

Az elmúlt másfél évtized német–magyar viszonyát furcsa kettősség jellemezte. Politikai szinten egyre fagyosabb lett a légkör. Előbb a 2015-ös menekültválság állította szembe Orbán Viktort Angela Merkellel. Utána a jogállamisági viták, a sajtószabadság és a gyermekvédelmi törvény idézett elő feszültséget. A legmélyebb törést végül az Oroszországhoz való viszony hozta. Az ukrajnai háború kezdete után Budapest rendszeresen megakasztotta a közös uniós döntéseket. A 2024-es magyar soros elnökség idején tett moszkvai „békemisszió”, amelyről Orbán Viktor nem egyeztetett az uniós partnerekkel, Berlinben is komoly felháborodást keltett. Olaf Scholz idején már ott tartott a viszony, hogy a kancellár „kávészünetre” küldte ki Orbánt a teremből. Így lehetett 2023 decemberében meghozni a döntést az ukrán csatlakozási tárgyalások megnyitásáról.

A gazdasági kapcsolatokban kevésbé volt érzékelhető a fagyos viszony. Németország messze Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, a magyar külkereskedelem nagyjából negyede kötődik hozzá.

Németország messze a magyar kivitel legfontosabb felvevőpiaca, a német vállalatok beruházásai pedig meghatározó szerepet játszanak a hazai iparban. A német vállalatok több mint 20 milliárd eurót fektettek be az országban, és közel 235 ezer embert foglalkoztatnak. Az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten, a BMW Debrecenben gyárt gépkocsikat. A német autóipar így a magyar gazdaság gerincévé vált.

A hűvös viszony azonban később e tekintetben is éreztette hatását. A német keleti gazdasági bizottság adatai szerint 2025-ben 5 százalékkal, 1,6 milliárd euróval csökkent a Magyarországra irányuló német export. Közben a lengyel és a cseh piacra jelentősen nőtt. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavaly nyíltan kimondta, hogy a magas szintű diplomáciai kapcsolatokban nem tapasztalt érdemi közeledést.

Ukrajna marad a legkényesebb téma

Ami a ma kezdődő tárgyalásokat illeti, Alexander Schönfelder budapesti német nagykövet kifejtette, biztosan szó lesz a honvédelemről, az uniós finanszírozásról és a fontos gazdasági ágazatok jövőjéről. „A váltókat átállították, a kapuk nyitva állnak” – fogalmazott a nagykövet.

A delegáció összetétele jól mutatja a súlypontokat. Kapitány István jelenléte a gazdasági és energetikai együttműködés erősítésére utal. Ez Berlin szempontjából is igen fontos, mivel a német kormány már évek óta sürgeti, hogy minden tagállam csökkentse orosz energiafüggőségét. A német vállalatok számára ugyanilyen fontos a kiszámítható szabályozás, a különadók sorsa és a beruházási környezet. Ami a védelmi politikát illeti, a magyar haderő német gyártmányú Leopard 2 típusú harckocsikat használ, Zalaegerszegen pedig a Rheinmetall létesített még 2023-ban gyártási központot: itt korszerű lánctalpas és kerekes járműveket fejlesztenek. Az európai védelmi ipar felfuttatásában ezért Budapestnek is vannak lehetőségei. Pósfai Gábor belügyminiszter a migrációról és a belbiztonságról tárgyalhat. Ezen a területen Berlin álláspontja az elmúlt években érezhetően közeledett a szigorúbb kelet-közép-európai vonalhoz.

Ukrajna marad a legkényesebb téma. Magyar Péter már júniusban jelezte, hogy Magyarország sem katonát, sem fegyvert nem küld Ukrajnába. Merz akkor azt felelte, Németország a maga részéről nem enged az elkötelezettségéből. Azóta enyhült a légkör Budapest és Kijev között. Októberben az ukrán parlament elfogadta a magyar nyelvű oktatást biztosító törvényt. Berlin ezért most a korábbi magyar vétópolitika végleges lezárására és az uniós döntéshozatal kiszámíthatóságára számíthat.

A hétéves pénzharc

A keddi tárgyalás talán legfontosabb, ám nyilvánosan legkevésbé hangoztatott témája az EU 2028–2034-es többéves pénzügyi kerete. Ebben a két ország ellentétes oldalon áll. Németország a nettó befizetők élén 400 milliárd eurós csökkentést követelt a Bizottság mintegy 2000 milliárd eurós javaslatához képest. Magyarország a nettó haszonélvezőket tömörítő Kohézió Barátai csoport tagja. Magyar Péter az októberi EU-csúcson kijelentette, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlan a javaslat. A tervezet szerint az országnak járó „nemzeti boríték” 31 milliárd euró, ami szerinte még nem elég. A kormányfőt a keret felhasználhatósága is aggasztja, és az, hogy Brüsszel könnyen blokkolhatja a forrásokat.

Hajmeresztő német terv készült, teljesen felszámolnák az uniós agrártámogatási forrásokat

A költségvetést a tagállamok egyhangú döntésével kell elfogadni. Merz számára ezért politikai érdek, hogy idén megszülessen a megállapodás. António Costa, az Európai Tanács elnöke november 19-én mutatja be az új költségvetési tárgyalási keretet, amelyről a tagállamok vezetői a november végi rendkívüli csúcstalálkozón egyeztethetnek. Magyar Péter így erős lappal érkezik. A Tisza-kormány a kancellár szemében a magyar fordulat jelképe. Berlinnek nehéz volna egy olyan partnerrel keményen alkudni, akinek a sikerét maga is európai győzelemként ünnepelte. A berlini látogatás ezért egyfajta puhítási kísérlet is lehet. Budapest azt jelezheti, hogy kiszámítható, konstruktív partner lesz a védelemben, az energiában és Ukrajna ügyében. Cserébe azt reméli, hogy a legnagyobb befizető nem akarja jelentős mértékben csökkenteni a kohéziós pénzeket.