Párizsi G7-csúcs: az európaiak megriadtak az Trump-féle béketerv és az oroszoknak tett engedmények miatt

A november 3-i amerikai félidős választások óta első ízben ültek tárgyalóasztalhoz a G7-országcsoport külügyminiszterei Párizsban, ám az egyeztetéseket beárnyékolta a transzatlanti szövetségesek körében eluralkodó feszültség. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt érzékeltette: a washingtoni kormányzatot a Republikánus Párt számára katasztrófával felérő törvényhozási választási eredmény sem téríti el a Fehér Ház által kijelölt irányvonaltól. Rubio már elutazása előtt határozottan kisebbítette a kongresszusi erőviszonyok átrendeződésének jelentőségét, leszögezve, hogy a hatalmi ágak megosztása bevett jelenség az Egyesült Államokban, az adminisztráció pedig változatlanul folytatja a munkáját.

Kék hullám söpört végig az Egyesült Államokon, az amerikaiak lesújtó ítéletet mondtak Donald Trumpról

A francia külügyminisztériumban tartott találkozón az európai diplomácia képviselői nyíltan aggodalmuknak adtak hangot Donald Trump legújabb ukrajnai rendezési tervei miatt. A félelmek középpontjában az áll, hogy az elnöki ciklusában látványos diplomáciai sikerekre törekvő amerikai elnök a gyors megállapodás reményében mindenfajta kritika nélkül elfogadja a Kreml narratíváját, és olyan kompromisszumokra kényszeríti Kijevet, amelyek aláássák a kontinens stabilitását. A tanácskozás időzítése különösen kényes, hiszen a mai nap folyamán Abu-Dzabiban háromoldalú orosz–amerikai–ukrán egyeztetések kezdődnek, ahol a Fehér Ház megbízottai próbálják tető alá hozni az évek óta tartó harcok lezárását.

A washingtoni vezetés sietségét mutatja, hogy az amerikai elnök már november 5-én, Vlagyimir Putyin bizalmasa, Kirill Dmitrijev fogadása után „nagyszabású megállapodásról” beszélt. Az amerikai elnök szerint a formálódó egyezség akár az egész európai kontinenst átfoghatja, noha a részletekről Washington egyetlen európai szövetségest sem tájékoztatott. Néhány nappal később pedig már arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tiszteletlenséget tanúsított a Kreml vezetőjével szemben, a háborút lényegében a két politikus személyes viszályára redukálva, miközben azt ígérte, a konfliktus az ő közvetítésével hamarosan véget ér.

Üzleti szemlélet és felmelegített biztonsági fórum

A párizsi külügyi csúcson elhangzott információk szerint a Fehér Ház az Oroszország–NATO Tanács 2002-es modelljére épülő biztonsági architektúrával kívánja elérni a békét. Ez a struktúra a Krím 2014-es orosz annektálását követően vált okafogyottá, noha korábban Moszkva számára közvetlen beleszólást biztosított az észak-atlanti szövetség napirendjén szereplő közös kérdésekbe. Rubio elismerte, az elnök olyan háború utáni biztonsági garanciákban gondolkodik Ukrajna és Európa számára, amelyek a korábbi intézményi keretek felélesztésére támaszkodnak.

Az Egyesült Államok delegációját az Egyesült Arab Emírségekben nem karrierdiplomaták, hanem az elnök közvetlen bizalmasai vezetik: veje, Jared Kushner, valamint különmegbízottja, Steve Witkoff. Mindketten az üzleti világból érkeztek, és a tárgyalási stratégiát is vállalati mintára formálják. Kushner nyilvános megszólalásában a háború lezárását egyfajta cégátalakításként kezelte, jelezve, hogy a meglévő európai intézmények hiányosságait gyakorlati szempontok mentén kell felülvizsgálni a hatékonyság növelése érdekében.

Súlyos félreértések a Kreml céljairól

A párizsi tanácskozáson képviselt európai álláspont szerint a washingtoni tervek alapvető tévedésen nyugszanak. A Le Monde beszámolója szerint megszólaló nemzetközi elemzők hangsúlyozzák: az amerikai stáb félreérti az orosz szándékokat, amikor azt gondolja, hogy egy partnerségi fórum felélesztése elegendő engedmény a Kremlnek.

Vlagyimir Putyin számára a háború tétje nem az előző állapotok helyreállítása, hanem az észak-atlanti szövetség visszaszorítása az 1997-es határok mögé, valamint a térség feletti orosz befolyási övezet visszaállítása. Kijevben megdöbbenéssel fogadták a felvetést. Az ukrán parlament külügyi bizottságának képviselői emlékeztettek arra, hogy egy ilyen tanács felállítása régóta Moszkva érdekeit szolgálja a szövetség gyengítésére. Az ukrán oldal szerint abszurd egy olyan fórum megalakítása Vlagyimir Putyinnal, aki fegyveres agressziót folytat egy szuverén szomszédos állam ellen, és semmibe veszi a nemzetközi szerződéseket.

A meglévő garanciák betartása a kulcs

A Quai d’Orsay termeiben tanácskozó külügyminiszterek határozottan elutasították, hogy hiányoznának az európai biztonsági garanciák. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője aláhúzta: a kontinens rendelkezik érvényes nemzetközi megállapodásokkal, amelyekben Oroszország kötelezettséget vállalt a határok sérthetetlenségére. A probléma forrása kizárólag az, hogy Moszkva nem tartja be ezen egyezményeket. Hasonló hangnemet ütött meg Johann  Wadephul német külügyminiszter is, aki a Marco Rubióval tartott megbeszélésén kifejtette: a tárgyalások csupán időhúzást jelentenek Moszkvának, amíg a harctéren folytatja pusztító offenzíváját. A szövetségesek szerint a diplomáciai erőfeszítéseknek a tényleges tűzszünet elérésére kell irányulniuk, nem pedig olyan alkukra, amelyek Kijev és az európai partnerek kihagyásával legitimálják az agressziót.