Mélyül a vita az uniós költségvetésről, Costa új javaslattal próbálja közelíteni az álláspontokat

Új költségvetési javaslatot készít a következő hetekben António Costa, az Európai Tanács elnöke, miután az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának csütörtöki nyitónapján kiderült: a vártnál is távolabb vannak egymástól a tagállamok álláspontjai. A 2028 és 2034 közötti hétéves pénzügyi keretről egyelőre az ír soros elnökség kompromisszumos tervezete sem hozott áttörést.

Egy uniós diplomata csütörtök esti tájékoztatása szerint november 26-ra rendkívüli csúcstalálkozót terveznek. Costa addig új számokkal és javaslatokkal próbálná közelíteni az álláspontokat, hogy a mintegy három héttel későbbi, rendes decemberi ülésen végleges politikai megállapodás születhessen. Az év végi határidő tartása azonban a mostani viták alapján korántsem biztos.

A vezetők esti nyilatkozata arra kérte az Európai Tanács elnökét, hogy az időben történő megállapodás érdekében vigye előre az egyeztetéseket. A menetrendnek gyakorlati jelentősége van: ha a politikai alku 2026 végéig megszületik, 2027-ben el lehet fogadni a szükséges jogszabályokat, és 2028 elején fennakadás nélkül indulhatnak az új időszak kifizetései.

 

A takarékosoknak az ír engedmény sem elég

 

A legélesebb ellentét a közös kassza méretéről szól. Az Európai Bizottság folyó áron csaknem kétezermilliárd eurós keretet javasolt a következő hét évre. Az ír elnökség saját számításai szerint nyolcszázalékos, 141 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő a bizottsági tervhez képest, de a nagyobb befizető országok ezt sem tartják elegendőnek. A vita így arról is folyik, mennyivel bővüljön a költségvetés a jelenlegi időszakhoz képest.

Christian Stocker osztrák kancellár kezdeményezésére a csúcs előtt külön egyeztettek a takarékosságot sürgető, nettó befizető államok. A csoporthoz Németország, Ausztria, Hollandia, Finnország, Dánia és Svédország tartozik. Brüsszelben gyakran „takarékosokként” emlegetik őket, magukat viszont „modernizálóknak” nevezik, mert a kisebb keret mellett a kiadások súlypontjait is átrendeznék.

Stocker szerint a résztvevők egyhangú véleménye az volt, hogy az ír javaslat „nem alap a megállapodáshoz, mert túl magas az összeg”. A kancellár lényegesen alacsonyabb főösszegű új tervezetet sürgetett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megtakarításokról szóló vita nem feltétlenül jelent kisebb büdzsét a jelenleginél: a kérdés az, mekkora növekedést fogadnak el a kormányok.

 

Agrártámogatások vagy új kiadási célok

 

A másik oldalon a „kohézió barátai” néven fellépő 16 tagállam áll, köztük Olaszország, Spanyolország és Lengyelország. Ezek a kormányok nagyobb közös keretet és a hagyományos támogatási területek, mindenekelőtt az agrárpolitika és a regionális felzárkóztatás megőrzését szorgalmazzák. Attól tartanak, hogy az új célok finanszírozása a meglévő programok rovására történik.

A választóvonal ugyanakkor nem minden kérdésben éles. Ausztria például a mezőgazdasági támogatások csökkentését akkor sem fogadná el, ha a teljes kereten takarékoskodnának. Stocker úgy érvelt: ha több területre több pénz jut, az osztrák mezőgazdaságnak sem juthat kevesebb. A főösszegről és az egyes kiadási tételekről ezért párhuzamos alkuk zajlanak.

Friedrich Merz német kancellár nagyon nehéz tárgyalásokat vetített előre. Szerinte a bizottsági elképzeléshez képest jelentősen csökkenteni kell a költségvetést, mert az abból következő befizetéseket egyetlen tagállam sem engedheti meg magának. Berlin számára a versenyképesség és a védelem az elsődleges. Merz a bürokrácia visszaszorítását is sürgette: úgy vélte, enélkül nincs értelme a pénzről beszélni. A decemberi alkuhoz szerinte a szokásosnál „néhánnyal több inget” érdemes csomagolni.

 

A 6G-frekvenciákból is bevételt szereznének

 

Costa három területen próbálna előrelépést elérni. Az első, hogy a tagállami hozzájárulások egyetlen kormány számára se emelkedjenek politikailag vállalhatatlan szintre. A második az új uniós saját források csomagja, amelyen az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal dolgozna együtt. A harmadik a költségvetés rugalmassága: maradjon elegendő mozgástér az előre nem látható válságok kezelésére.

Az új bevételeknél az Európai Parlament elképzeléseit és a jövőbeli 6G-mobilhálózatok frekvenciáinak értékesítését is megvizsgálnák. Az utóbbi ötlet szerint a frekvenciaengedélyek kiadásából vagy árveréséből származó pénz egy része a közös kasszát gyarapíthatná. Az új saját források célja, hogy a bővülő közös feladatok ne kizárólag a nemzeti költségvetések befizetéseit növeljék.

A bizottság eredeti bevételi csomagjában a kibocsátáskereskedelemből és a szén-dioxid-kibocsátáshoz igazodó importterhekből származó pénzek mellett az összegyűjtetlen elektronikai hulladékhoz, a dohánytermékek jövedéki adójához és a nagyvállalatok hozzájárulásához kapcsolódó forrás is szerepel. Ezek körül sincs egység. Az ír elnökség évi mintegy 55 milliárd eurót hozó csomagot vázolt fel, de hangsúlyozta: a tagállamok álláspontja megosztott, a javaslat további tárgyalásoktól függ.

A végső egyezséghez a többéves keretről a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk, az Európai Parlament egyetértésével. A saját források szabályainak módosításához adott esetben nemzeti megerősítésre is szükség van. Costa novemberi javaslatának ezért egyszerre kell választ adnia arra, mennyit költsön az unió, mire fordítsa a pénzt, és honnan legyen hozzá bevétele.

A kétnapos csúcson a bővítésről is tárgyalnak, ezen belül vitatott, hogy mely döntéseknél válthatná fel az egyhangúságot a minősített többség. Ukrajna további támogatása pénteken Volodimir Zelenszkij részvételével kerül napirendre, Magyar Péter miniszterelnök ma találkozik az ukrán elnökkel. A vezetők az orosz hibrid támadások fokozódásáról és az unió külső határainak védelméről is egyeztetnek.