Tanúként idézi be a bíróság Aleksandar Vučićot a hírhedt Šarić-klán pénzmosási perében

A belgrádi Felső Bíróság Különleges Tanácsa előtt zajló tárgyaláson váratlan eljárási lépést jelentett be a bírói tanács elnöke, Vladan Ivanković. A bíró hivatalosan közölte, tanúként idézik be a bíróságra Aleksandar Vučić volt szerb köztársasági elnököt, valamint a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség, a BIA egyik vezető tisztségviselőjét, Marko Parezanovićot, számolt be a történtekről az N1 portálja. A döntés a Darko Šarić és társai ellen kábítószer-kereskedelemből származó vagyon tisztára mosása miatt indított büntetőügyben született meg, amely a modern szerb igazságszolgáltatás egyik legösszetettebb pere.

A tárgyalóteremben kialakult feszült helyzetet jól mutatta, hogy az Insajder tudósítójának helyszíni jelentése szerint a tanúbeidézésről szóló bejelentést követően az összes vádlott elhagyta a termet, s a helyükön kizárólag a védőügyvédek maradtak bent az ülés folytatására. A volt államfő tanúkénti beidézése azért jelent fontos fordulatot az ügyben, mert a védelem és a sajtóban megjelent oknyomozó anyagok régóta hivatkoznak olyan magas rangú politikai és biztonsági kapcsolatokra, amelyek közvetlenül érinthetik a hatóságok és a bűnszervezet közötti állítólagos háttérmegállapodásokat.

Másfél évtizedes eljárás húszmillió euró tisztára mosásáról

A vádhatóság álláspontja szerint Darko Šarić és vádlott-társai legalább húszmillió eurónyi, nemzetközi kokaincsempészetből származó pénzt mostak tisztára különböző gazdasági vállalkozásokon, privatizációkon és ingatlanbefektetéseken keresztül. Az ügy gyökerei több mint másfél évtizedre nyúlnak vissza, hiszen a szerb ügyészség az eredeti vádiratot még 2010-ben nyújtotta be, így a per a belgrádi Különleges Bíróság történetének egyik legelhúzódóbb folyamatává vált.

Az eljárás során 2020-ban már született egy elsőfokú ítélet, amelyben a Siniša Petrović vezette bírói tanács bűnösnek találta a montenegrói származású kábítószerbárót, és kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Petrović bíró az ítélet indoklásakor hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok tömege kétséget kizáróan igazolta: a tisztára mosott hatalmas összegek közvetlenül a dél-amerikai kokain európai terítéséből származtak. A védelem azonban fellebbezéssel élt a döntés ellen.

Két évvel később, 2022-ben a Belgrádi Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatot. A másodfokú testület érvelése szerint az ítélet több lényeges ponton homályos és önmagának ellentmondó megállapításokat tartalmazott, emiatt elrendelték az egész eljárás újratárgyalását. Az azóta tartó megismételt perben a bizonyítási eljárás most jutott el arra a pontra, ahol a bíróság szükségesnek látta a volt államfő és a titkosszolgálat képviselőjének személyes meghallgatását.

Villámgyorsan felébredt a szerb ügyészség Aleksandar Vučić bukása után

Titkosított üzenetek és a rejtélyes Oskar fedőnév

A tanúk beidézésének hátterében jelentős részben azok a bizonyítékok és lehallgatási anyagok állnak, amelyek a bűnszövetség tagjai által használt, titkosított Sky ECC kommunikációs alkalmazás feltöréséből származnak. A Radar című belgrádi politikai hetilap részletes tényfeltáró cikksorozatban mutatta be azokat az üzenetváltásokat, amelyeket a hatóságok a vizsgálat során megszereztek és elemeztek. Az iratok szerint Darko Šarić a vizsgálati fogságban töltött ideje alatt is kapcsolatban maradt a szabadlábon lévő testvérével, Duško Šarićcsal és unokatestvérével, Željko Vujanovićcsal.

A nyilvánosságra került leiratok tanúsága szerint a kartell vezetői belső kommunikációjukban külön fedőneveket használtak a szerb politikai vezetés legfelsőbb tagjaira. Az üzenetekben Darko Šarić kifejezetten rögzítette hozzátartozóinak, hogy „Oskarnak hívjuk Vučićot”, valamint egy másik bejegyzésben úgy fogalmazott: „Čvarak az Oskar”. A Radar birtokába került dokumentumok rámutatnak arra is, hogy a bűnszervezet közvetítői és kapcsolattartói kapcsolatot ápoltak a szerb elnök közvetlen családi környezetével, köztük fivérével, Andrej Vučićcsal és fiával, Danilo Vučićcsal is.

A védelem álláspontja szerint e beszélgetések valós kontextusának tisztázása elengedhetetlen a büntetőjogi felelősség megállapításához. Különösen azért tartják indokoltnak a tanúkihallgatásokat, mert a titkosszolgálat szerepe és Marko Parezanović személyes tevékenysége az ügyben több alkalommal is felmerült a nyomozati anyagokban. 

Fenyegetések a sajtó képviselői ellen

Az ügy politikai és társadalmi jelentőségét tovább fokozza, hogy az oknyomozó újságírók munkáját drámai fenyegetések kísérték Szerbiában. A Vučić-család és a Šarić-klán közötti feltételezett kapcsolatokat feltáró újságírókat, köztük Vuk Cvijićot és Milan Radonjićot életveszélyesen megfenyegették. Nem csak a riportereket vették célba, hanem családtagjaikat és gyermekeiket is, ami széles körű nemzetközi felháborodást váltott ki a sajtószabadság védelmével foglalkozó szervezetek körében.

Vuk Cvijić a nyilvánosság előtt beszámolt arról, hogy a fenyegetések közvetlenül azokhoz az anyagokhoz kapcsolódtak, amelyekben a titkosított üzenetváltások részleteit elemezték. A lefoglalt adatok szerint Darko Šarić az egyik beszélgetésben arra hivatkozott: személyesen Aleksandar Vučić ígért neki elnöki kegyelmet a bírósági eljárás lezárásaként. 

A belgrádi Felső Bíróság döntése nyomán az eljárás újabb, kritikus szakaszába lép. A volt államfő és a BIA magas rangú tisztjének tanúvallomása várhatóan a pénzmosási per kimenetelét is érdemben befolyásolja.

Titkosszolgálati jelentéseket játszhattak át a szerb kormánymédia kezébe