Titkosszolgálati jelentéseket játszhattak át a szerb kormánymédia kezébe

A szerb titkosszolgálat és a kormányhoz közel álló média kapcsolatának kivizsgálását követeli egy korábbi hírszerzési felügyelő. Milan Zvezdanović büntetőfeljelentést tett Vladimir Orlić, a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) igazgatója és a szolgálat egyelőre ismeretlen munkatársai ellen. Azt gyanítja, hogy a bizalmas állami információk rendszeresen eljuthattak az Informer televízióhoz és a Társadalmi Stabilitás Központhoz, amelyek kormánykritikus szereplőket támadó műsorokat készítettek.

A Danas szerb napilap az N1 tudósítása alapján ismertette a feljelentés részleteit. Zvezdanović a szervezett bűnözés elleni ügyészségtől kéri annak tisztázását, hogy 2024. november 1. és 2026. október 25. között a BIA jelentései, elemzései, hang- és képfelvételei – köztük szigorúan titkosként kezelt dokumentumok – illetéktelen kezekbe kerültek-e. A feljelentés ténye ellenőrizhető; a kiszivárogtatásról és Orlić személyes szerepéről egyelőre gyanúként lehet beszélni.

Az Informer a szerb politikai nyilvánosság egyik leghangosabb, Aleksandar Vučićot támogató médiuma. A beadvány lényege, hogy a hírszerzés birtokában lévő adatok szolgálhattak-e alapul a diákmozgalom, egyetemi oktatók, ellenzékiek és újságírók elleni médiakampányokhoz. Ha a felvetés igazolódik, az állami megfigyelés és a pártpolitikai kommunikáció közötti határ átlépéséről lenne szó.

Összevetnék a titkos iratokat a műsorokkal

Zvezdanović tételes bizonyítási indítványt is megfogalmazott. Azt szeretné, ha az ügyészek beszereznék a Társadalmi Stabilitás Központ által készített, a YouTube-on közzétett dokumentumfilmsorozatokat. A felsorolásban szerepel a Dosije NVO, a Dosije Vojvodina, a Dosije Katedra, a Peta kolona és a Vreme terora, valamint több további produkció. Ezek tartalmát a BIA esetlegesen létező belső elemzéseivel kellene összevetni.

A feljelentő szerint külön figyelmet érdemelnek a Vladan Đokićról, a Belgrádi Egyetem rektoráról, Natalija Jovanovićról (a Nisi Egyetem Bölcsészettudományi Karának volt dékánja), Bojan Pajtić volt vajdasági kormányfőről és Veran Matić újságíróról szóló információk. A beadvány további közéleti szereplőket is megnevez. A vizsgálatnak azt kellene megállapítania, hogy a műsorokban közölt részletek nyilvános forrásból is megszerezhetők voltak-e, vagy kizárólag a szolgálat férhetett hozzájuk.

Ugyanez a kérdés az Informer Kolegijum és Paralele című adásai kapcsán is felmerül. Külön vizsgálatot kérnek a Na merama műsorban sugárzott felvételekre: Zvezdanović azt gyanítja, hogy ott titkos megfigyelés során készült videók jelenhettek meg. Az ügyészségtől ezért a bíróságoknak korábban átadott eredeti hanganyagok és megfigyelési beszámolók beszerzését indítványozza. Egy tartalmi egyezés még önmagában sem bizonyítaná a jogellenes átadást, hiszen az információ más úton is eljuthatott a szerkesztőséghez; az adatok eredetét és továbbításuk módját külön kellene feltárni.

A vezető felelősségét is vizsgáltatná

A beadványban arra is választ keres, hogy a BIA-n belül működhetett-e összehangolt adatátadási mechanizmus, amelyben az alkalmazottak előre felosztott feladatok alapján dolgoztak. Zvezdanović indítványozta Orlić szerepének vizsgálatát. Meghallgatná Relja Željskit, a BIA elemző igazgatóságának vezetőjét és a szolgálat helyzetértékelő központjának illetékeseit is.

A mostani ügy előzménye: amint a Danas november 3-án beszámolt róla, Zvezdanović és egy másik volt BIA-munkatárs, Mila Stojanović már feljelentést tett a diákok és civilek állítólag megalapozatlan megfigyelése miatt. Akkor azt állították, hogy több tucat ember ellen konkrét, személyre szabott bizonyítékok nélkül kezdeményezhettek titkos ellenőrzést. A két feljelentés tárgya különbözik: az egyik a megfigyelés elrendelésének indokait, a másik az összegyűjtött adatok lehetséges médiabeli felhasználását érinti.

A szerb sajtóban közben a Radar hetilap munkatársainak megfigyeléséről is dokumentumok jelentek meg. A Danas által ismertetett állítások szerint a szolgálat 2026 júniusától a főszerkesztő Vesna Mališić és két újságíró, Sandra Petrušić, valamint Milan Radonjić kommunikációját is ellenőrizte, bírósági jóváhagyással. Az ügy nyomán a Szerbiai Független Újságírók Szövetsége Orlić leváltását és a megfigyelések körülményeinek feltárását követelte. A bírói engedély megléte önmagában nem válasz arra, hogy a gyűjtött adatokat végül milyen célra használták.

A bizonyítás az ügyészségre vár

A BIA vezetőjével szemben egy másik feljelentés nyomán már ügyészségi ügyiratot is nyitottak, amint arról a Danas november 5-én beszámolt. A különböző eljárások esetleges összekapcsolását ugyanakkor az illetékes hatóságoknak kell tisztázniuk.

Az ügy politikai jelentőségét az adja, hogy a Vučić-korszak hatalmi rendszerével szemben régóta megfogalmazott bírálatok most konkrét, ellenőrizhető iratokra és felvételekre irányuló bizonyítási indítványban jelennek meg.