Csak morzsákat szór a párizsi kormány a tüntetőknek, Franciaországban előrehozzák a minimálbér emelését

Rendkívüli nyomás nehezedik a francia kormányzatra a megélhetési költségek ugrásszerű növekedése és az utcai elégedetlenség miatt. A hetek óta tartó szociális feszültségek csillapítására a párizsi vezetés úgy döntött, hogy nem várja meg az új évet, hanem már december elsejétől 1,6 százalékkal megemeli a törvényes minimálbért. A lépés közvetlenül mintegy kétmillió munkavállalót érint, ám a döntés azonnal heves politikai és érdekvédelmi vitákat váltott ki.

A kabinet eredetileg a hagyományos januári időpontban tervezett egy mérsékeltebb korrekciót, a társadalmi elégedetlenség azonban felülírta a számításokat. Jean-Pierre Farandou munkaügyi miniszter bejelentése szerint a mechanizmust egy hónappal előrébb hozták, így igyekeznek gyors segítséget nyújtani azoknak, akiket a leginkább sújt a megélhetési válság. A tárcavezető hangsúlyozta: a mostani döntéssel a kötelező legkisebb kereset az idei év során összesen 5,3 százalékkal emelkedik, ami a kabinet olvasatában hűen tükrözi a bérek reálértékének megőrzésére tett erőfeszítéseket.

A bruttó minimálbér az eddigi 1867 euróról mintegy 1897 euróra ugrik, ami a heti 35 órás törvényes munkaidő mellett megközelítőleg harminceurós havi többletet jelent. Bár a döntéshozók szerint ez érzékelhető segítség a háztartások kasszájában, a szociális partnerek jelentős része egészen másképp értékeli a kialakult helyzetet.

Éles bírálatok a szakszervezeti oldalról

A munkavállalói érdekképviseletek nem fogadták elismeréssel a bejelentést. A legnagyobb francia szakszervezeti szövetség, a CGT a szociális csúcstalálkozót követően nyíltan megalázónak minősítette az intézkedést, és kijelentette: a kormány mindössze morzsákat hajított a dolgozóknak. A szakszervezeti vezetők szerint az elszabaduló lakhatási, élelmiszer- és energiaköltségek mellett a havi harminceurós többlet szinte semmit sem javít a kiskeresetűek mindennapi kilátásain.

Az érdekvédelmi konföderáció ezért máris bejelentette a tiltakozások folytatását: november 17-ére újabb országos sztrájknapot és tömegdemonstrációkat hirdettek meg. A mozgósítás célja, hogy rákényszerítsék a kabinetet a fizetések általános, strukturális emelésére, valamint az automatikus indexálás kiterjesztésére valamennyi kategóriára. A szakszervezetek szerint a puszta szinten tartás nem elegendő, valódi életszínvonal-javulást kell garantálni a közszférában és a versenyszférában egyaránt.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szociális válság mélyen gyökerezik a gazdasági modellben. Az elmúlt években a minimálbér rendszeres automatikus igazítása miatt egyre több bérkategória csúszott össze a legalsó szinten: ma már sok szakképzett munkavállaló keres alig valamivel többet, mint a képzetlen pályakezdők. Emiatt a munkaügyi tárca nyomatékosan felszólította az egyes gazdasági ágazatokat, hogy a kollektív ágazati szerződések felülvizsgálatával párhuzamosan emeljék meg a tarifális minimumokat is, megelőzve a bérskála elértéktelenedését.

A kabinet a realitások talaján maradna

A döntést megelőzően a kormányzat szociális konferenciát hívott össze a munkavállalói és munkaadói szervezetek részvételével, hogy közvetlen párbeszédet folytassanak a legégetőbb kérdésekről. Sebastien Lecornu miniszterelnök hangsúlyozta: a döntések során azt kell szem előtt tartani, mi reális és megvalósítható, figyelembe véve a gazdaság jelenlegi helyzetét.

A kormányfő érvelése szerint a túlzott béremelések súlyos versenyképességi kockázatot jelentenének a vállalatok számára, és egy veszélyes bér-ár spirál elindulásához vezethetnének. A kabinet ezért a közvetlen bérkorrekció mellett más típusú célzott intézkedésekkel próbál enyhíteni a társadalmi feszültségen: bejelentették egy sor szociális támogatás, családi juttatás és célzott állami segítség összegének emelését is.

A munkaadói szövetségek szintén óvatosságra intenek. Figyelmeztettek arra, hogy a kisebb és közepes vállalkozások számára a bérköltségek további erőltetett emelése a beruházások visszafogásához, végső soron a foglalkoztatottság visszaeséséhez vezethet. Az ágazati tárgyalások kimenetele így rendkívül bizonytalan, sok cégvezető mereven elzárkózik a kötelező bérrendezéstől.

Társadalmi patthelyzet és őszi feszültség

A kormányzati kompromisszumos javaslattal mindenesetre nem sikerült lehűteni a kedélyeket. Továbbra is feszült a helyzet a társadalmi igazságtalanságok miatt. Sokan nem fogadják el azt a kormányzati érvelést, hogy a költségvetés még nagyobb bajba kerülhet a túlzott emelések következtében.

A november közepére meghirdetett országos sztrájknap sokak szerint egyfajta vízválasztó lesz. Ha a szakszervezeteknek sikerül megbénítaniuk a közlekedést és az állami szolgáltatásokat, a párizsi kormánynak döntenie kell: kitart a szigorú költségvetési fegyelem mellett, vagy újabb engedményekre kényszerül a szociális béke fenntartása érdekében.