Szerdán szavaznak az amerikai hadügyminiszter elleni alkotmányos vádemelési indítványról

„A képviselőház határozatban kimondja, hogy Pete Brian Hegseth védelmi minisztert – akit a kormányzat hadügyminiszterként is emleget – súlyos bűncselekmények és vétségek miatt alkotmányos felelősségre vonás alá helyezi, és az alábbi vádpontokat az Egyesült Államok Szenátusa elé terjeszti” – fogalmazott a nyolcpontos impeachment-eljárás bejelentésekor Thomas Massie, aki a januárig hivatalában lévő képviselőház képviselőjeként intézkedett. Elég nyilvánvaló, hogy a választási eredmények bátorították fel e lépés megtételéhez, hisz  indítványát ugyan már szeptemberben felterjesztette, de akkor még az esélytelenek nyugalmával. A választási eredmények ismeretében azonban jó esély van arra, hogy a demokraták támogatásával a folyamatot sikeresen végig lehet vinni.   

Massie az 1973-as törvények (War Powers Resolution 2. szakaszának c) pontjának) megsértésére hivatkozott: Pete Hegseth súlyos bűncselekmények és vétségek vádjával kerül alkotmányos felelősségrevonási eljárás alá, mert hivatali hatalmával visszaélve törvénytelenül hajtott végre törvénytelen utasítást, amikor az iráni háborút elindította. Az eljárás számos pontján utal az elnökre is, aki a kongresszusi jóváhagyás ellenére indította el a háborút.

 

Hegseth megszegte alkotmányos esküjét (de az elnök is) 

 

A nyolc vádpontban többek között szerepel, hogy Hegseth miniszterként megszegte az alkotmányos esküjét és alkotmányos kötelezettségét, mert annak I. cikkelye (8. szakasza, 11. pontja), az  úgynevezett hadüzeneti klauzulája a kongresszus kizárólagos hatáskörébe utalja a háború megindítását. Az viszont igaz, hogy az alkotmány II. cikkelye teljes jogkörrel ruházza fel az elnököt a háború operatív irányítására, azonban ennek is vannak feltételei, amelyek közül az egyik legfőbb pont kizárólag a kongresszus által jogszerűen engedélyezett háborút engedélyezi.

A törvény azt is kimondja, hogy az elnök főparancsnoki alkotmányos jogkörében csak akkor vetheti be az amerikai fegyveres erőket, ha hadüzenetet kap, ha kifejezett törvényi felhatalmazással rendelkezik, vagy ha területét vagy a hadseregét ért támadás következtében országos szükségállapot bevezetésére kerül sor. Ezen feltételek közül az iráni háború esetében egyik sem teljesült.

 

 

A demokrata házelnök már jelezte, hogy támogatja az indítványt

 

Szinte rögtön azután, hogy a képviselők a választásokat követően először visszatértek Washingtonba, Thomas Massie újra felterjesztette korábbi indítványát. Szerinte Hegseth az iráni háborúval „veszélybe sodorta az amerikai fegyveres erők tagjait, valamint megpróbálta kisajátítani a Kongresszus katonai konfliktusokkal kapcsolatos döntési jogkörét.” Ezzel Hegseth bebizonyította, hogy továbbra is veszélyt jelent az alkotmányra, amennyiben hivatalában maradhat.

Az indítvány szerint két nap az eljárási határidő, ami azt jelenti, hogy szerdán már szavaznia is kell az alsóháznak. Massie a republikánus vezetés tiltakozása ellenére terjesztette fel javaslatát. Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetője már vasárnap kijelentette: amennyiben az eljárás ismét napirendre kerül, határozottan az indítvány mellett fog szavazni.

Mivel a republikánusok többsége minimális még a képviselőházban, akár három republikánus képviselő átállása, vagy néhány távolmaradás is elegendő lehet ahhoz, hogy a vádak továbbjussanak a szenátusig.

 

 

Trump határozottan kiáll hadügyminisztere mellett

 

Hegseth visszautasította a vádakat, és politikai színjátéknak nevezte az ellene indított kezdeményezést. Bejelentette, hogy kedden sajtótájékoztatót tart, amelyen reagál az impeachment-kísérletre. A bejelentés hírére viszont úgy reagált előzetesen, ha az elnök újra utasításba adná a háború megindítását, ugyanígy cselekedne, és továbbra is támogatja Trump iráni elköteleződését.

Donald Trump a vasárnap, a CBS tévé 60 Perc műsorának adott, a választások utáni első nagyszabású interjújában kiállt védelmi minisztere mellett, és közölte, hogy továbbra is hivatalában kívánja tartani Hegsethet. Ugyanezt ismételte meg hétfői, meglepetésszerű Fehér Ház-i sajtótájékoztatóján, ahol külön dicsérte a Venezuelában végrehajtott titkos műveletet, amelynek eredményeként az elrabolt Nicolas Maduro elnököt és feleségét, Cilia Florest január 3-a óta  börtönben tartják Brooklynban – többek között narkoterrorizmus, korrupció vádjával.