Külföld

Franciaország szerint Irán áll a hűtőpultokkal elleni nagyszabású hackertámadás mögött

A párizsi kormány úgy véli, az iráni Forradalmi Gárdához kötődő csoportok mintegy hétszáz üzlet hűtőrendszerét bénították meg októberben. A szabotázs több tízmillió eurós kárt és legalább tizenöt tüzet okozott. Párizs nemzetközi elfogatóparancsokat és uniós szankciókat kezdeményez.

Franciaország hivatalosan Iránt tette felelőssé az októberi, nagy kiterjedésű kibertámadásért, amelynek során távolról átprogramozták a francia élelmiszerüzletek hűtőberendezéseinek beállításait. Jean-Noël Barrot külügyminiszter közölte, a művelet mögött az iráni Forradalmi Gárda áll. Az iráni nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, Párizs pedig az Európai Unióban is büntetőintézkedéseket akar elfogadtatni. A francia diplomácia november 9-i hivatalos nyilatkozata szerint az ország területén először hajtottak végre ilyen méretű, kifejezetten romboló célú kiberműveletet.

A támadás október 11-ről 12-re virradó éjjel érte a kereskedelmi hűtőrendszerek távvezérlőit. Mintegy hétszáz franciaországi helyszínen tudtak beavatkozni a hőmérséklet-szabályozásba, illetve a leolvasztási folyamatba. Az áruházakban a fagyasztott és hűtött élelmiszerek nagy részét ki meg kellett semmisíteni. A berendezések túlmelegedése legalább tizenöt helyen tüzet is okozott. A teljes veszteség a francia kormány becslése szerint több tízmillió euró lehet.

A támadók a berendezések megszokott működését fordították a kereskedők ellen. Egy modern üzlet hűtőkamráinak és hűtőpultjainak hőmérséklete távolról követhető és állítható. Ez megkönnyíti a karbantartást, ugyanakkor veszélyt jelent, ha a vezérlőrendszer közvetlenül elérhető az internetről. A megfelelő jogosultságokat megszerző behatoló a valóságos berendezés működését változtathatja meg, nem csupán adatokat lophat el.

A francia kiberbiztonsági ügynökség, az ANSSI hétfőn nyilvánosságra hozott vizsgálata az élelmiszeripar további szereplőit is az érintettek közé sorolta: kisebb húsboltokat, egy vágóhidat és szövetkezeti feldolgozóüzemeket. Ugyanebben az időszakban kisebb vízerőművek Schneider Electric-berendezéseit is célba vették; ezeknél a hatóság csak mérsékelt hatást állapított meg. A különböző célpontok arra utalnak, hogy a támadók az internetre kapcsolt ipari irányítási eszközök sérülékenységeit keresték.

 

A nyomok Teheránba vezetnek

 

A francia kormány kiberkríziseket koordináló testülete, a C4 a Shahid Kaveh nevű iráni támadóegységhez köti a műveletet. Az egységet a Forradalmi Gárda elektronikai és kiberközpontjához sorolja. A megállapítás alapja több technikai és műveleti egyezés: a felhasznált digitális infrastruktúra, jellegzetes eszközök, a perzsa nyelvű nyomok, valamint az, hogy a támadást az egységhez kapcsolódó propagandacsatorna is terjesztette. Ezeket a bizonyítékokat a francia állami kiberbiztonsági szolgálat szakmai jelentése ismerteti.

A párizsi ügyészség nyomozást indított, és nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a Shahid Kaveh vezetője, két helyettese és az ügyben később azonosítható további résztvevők ellen. A büntetőeljárás és az állami felelősség megállapítása külön kérdés: az előbbiben a konkrét személyek cselekményeit kell bizonyítani, míg a francia kormány már most hivatalosan Iránnak tulajdonítja a támadássorozatot.

Barrot szerint a párizsi válasz nem korlátozódik a diplomáciai tiltakozásra. Franciaország uniós szankciókat szorgalmaz az érintett szervezetekkel és személyekkel szemben, és más, szükségesnek tartott intézkedéseket is fenntart. Ezek részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az iráni vezetés általában visszautasítja a neki tulajdonított külföldi kiberműveletek vádját; a mostani francia bejelentésre adott, ellenőrizhető részletes teheráni választ a cikk készítésekor nem találtunk.

 

Az élelmiszerboltokon túl

 

A hűtőberendezések elleni támadások november elején más európai országokban is gondot okoztak. A Reuters november 9-i beszámolója szerint a második hullám több mint száz európai intézményt érintett, köztük francia vérbankok hűtőit; a dolgozóknak vérkészítményeket kellett más berendezésekbe áthelyezniük. A francia hatóságok állításából azonban önmagában nem következik, hogy minden későbbi európai meghibásodásért ugyanazok felelnek.

 

Az FBI riadót fújt a hűtőrendszereket érő kibertámadások miatt, Magyarországon az IKEA és az Auchan is reagált

 

Az Egyesült Államokban már augusztusban vizsgáltak hasonló eseteket: legalább hat katonai bázis élelmiszerüzletében álltak le hűtők. A Pentagon a jelentések szerint kibertámadás lehetőségét is vizsgálja, és kapcsolatban áll a francia nyomozókkal. Az amerikai védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy biztonsági okokból további részleteket nem közölhet.

A francia vizsgálat régebbi eseteket is összekapcsol az iráni Forradalmi Gárda kibertevékenységével. A hatóságok a Charlie Hebdo szatirikus hetilap 2023-as megtámadását, valamint a párizsi olimpia idején egy digitális kijelzőket üzemeltető vállalat elleni 2024-es akciót is ilyen egységekhez kötik. A francia közlés szerint az utóbbi kísérletet még azelőtt észlelték, hogy a kijelzőkön megjelenhettek volna a támadók üzenetei.

 

Nyitva hagyott digitális ajtók

 

A francia incidenskezelő szolgálat októberben kiadott biztonsági riasztása többféle hűtésvezérlő berendezés érintettségére figyelmeztetett. Azt javasolta az üzemeltetőknek, szüntessék meg az eszközök közvetlen internetes elérhetőségét, ellenőrizzék a leolvasztási beállításokat, frissítsék a szoftvert, és védett kapcsolaton keresztül biztosítsanak távoli hozzáférést.

A francia példa megmutatta, milyen gyorsan lesz a kibertérben végrehajtott beavatkozásból komoly gazdasági kár és közvetlen biztonsági veszély. 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás