Megőrizte negyedik helyét a Mol a régió legnagyobb vállalatai között, a Lidl mintha nem is Magyarországon működne

Változatlanul a negyedik legnagyobb árbevételű vállalat a közép- és kelet-európai térségben a Mol, amelynek forgalma ugyanakkor euróban 5,3 százalékkal csökkent tavaly. Magyarország továbbra is 62 céggel képviselteti magát a régió ötszáz legnagyobb vállalatát összesítő listán, miközben Románia hárommal növelte szereplőinek számát, így már csak három vállalattal marad el Magyarországtól. A Coface nemzetközi hitelbiztosítónak a Közép- és Kelet-Európa ötszáz legnagyobb árbevételű vállalatáról most közzétett rangsorából az is kiderül, hogy a magyar akkumulátorgyártók jelentős visszaestek, miközben egy magyarországi elektronikai vállalat csaknem megháromszorozta árbevételét.

A Coface immár 18. alkalommal elkészített CEE Top 500 rangsora 12 közép- és kelet-európai ország vállalatait hasonlítja össze. A napokban a lengyel és a román leányvállalat oldalán nyilvánosságra hozott jelentés a 2025-ös üzleti év lezárt pénzügyi adatait dolgozza fel, amelyeket a 2024-es eredményekkel veti össze. A rangsor alapja az árbevétel, de a hitelbiztosító a vállalatok nyereségét, foglalkoztatotti létszámát és pénzügyi kockázatait is vizsgálja. A bankok és biztosítók nem szerepelnek a listán.

 

A lengyel Orlen a legnagyobb, Románia felzárkozóban 

 

A régió legnagyobb vállalata továbbra is a lengyel Orlen olajipari csoport, amelynek árbevétele a 9,2 százalékos visszaesés ellenére is elérte a 63,5 milliárd eurót. A második helyen a cseh Škoda Auto áll 28,3 milliárd eurós forgalommal utóbbi esetében figyelemre méltó, hogy amíg a Volkswagen csoport lényegében szenved, a csoport cseh tagja egészen prímán teljesít, forgalma 12 százalékkal nőtt,  profitja is 6 százalékkal emelkedett, a harmadik pedig a lengyel Biedronka áruházláncot működtető Jeronimo Martins Polska 25,5 milliárd euróval. A magyar Mol utóbbiak mögött őrizte meg a negyedik helyét. 

Az országok közötti versenyben továbbra is Lengyelország vezet 172 vállalattal, bár ez hattal kevesebb az előző évinél. Csehország két új szereplővel 73-ra növelte jelenlétét, Magyarország pedig 62 vállalattal a harmadik helyen áll. A Románia felzárkózóban, hiszen az előző évi 56 után már 59 vállalattal szerepel a listán, az érintett cégek összesített árbevétele pedig 6,2 százalékkal, 106,7 milliárd euróra emelkedett. Ezzel a négy legnagyobb régiós gazdaság közül a leggyorsabb növekedést produkálta. A bővülést elsősorban a kiskereskedelem és az autóipar hajtotta: a romániai Lidl 11,2, a Carrefour 13,1, a Dacia 7,6, a Ford Otosan pedig 13 százalékkal növelte forgalmát. Románia tehát a rangsorban szereplő vállalatok számát tekintve is közelebb került Magyarországhoz, miközben a román cégek árbevétele gyorsabban nőtt a magyarokénál.

 

A magyar nagyvállalatok nyeresége gyorsabban nőtt a forgalmuknál

 

A rangsorban szereplő 62 magyar vállalat együttes árbevétele 3,6 százalékkal, 137,4 milliárd euróra emelkedett. A növekedés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a magyar gazdaság 2025-ben mindössze 0,5 százalékkal bővült. A két mutató persze nem vethető össze közvetlenül, hiszen a vállalati árbevétel nominális érték, míg a GDP növekedését reálértéken számítják. A cégek összesített nettó nyeresége ennél is gyorsabban, 12,8 százalékkal, ötmilliárd euróra nőtt. Árbevétel-arányos nyereségük így 3,3 százalékról 3,6 százalékra javult. A kedvező összkép azonban rendkívül eltérő vállalati teljesítményeket takar. A Coface külön is kiemeli, hogy a magyar elektronikai ipar egy része kimagaslóan teljesített, miközben az akkumulátor- és autógyártás komoly nehézségekkel küzdött.

A legnagyobb magyar vállalat – ahogy említettük – változatlanul a Mol, amely a teljes régiós rangsor negyedik helyét őrizte meg. Az olajipari csoport árbevétele 5,3 százalékkal, 22,6 milliárd euróra csökkent, nettó nyeresége pedig 924 millióról 883 millió euróra mérséklődött. A forgalom visszaesésében az alacsonyabb olajárak is szerepet játszottak. A második legnagyobb magyar szereplő, az MVM ugyanakkor veszített pozíciójából, igaz ,csak egyet. Az állami energetikai csoport árbevétele 15,9 százalékkal, 9,9 milliárd euróra esett. Nyeresége 841 millióról 616 millió euróra csökkent. A Coface ezt elsősorban az energiapiaci árak normalizálódásával hozza összefüggésbe.

 

 

Az Audi Hungaria ezzel szemben megőrizte tizedik helyét, miközben árbevétele hét százalékkal, 9,2 milliárd euróra, nyeresége pedig 304 millióról 368 millió euróra emelkedett. A győri vállalat eredménye különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy több más magyarországi autóipari szereplő lényegesen gyengébb évet zárt. Ráadásul az Volkswagen csoporton belüli problémák miatt mindez igen erős pozíciót biztosít számára, noha távolról sem biztos, hogy érdemi beavatkozás nélkül mégis megússza a teljes vállalatcsoport előre vetített reorganizációját. 

 

A Mercedes és a Samsung mélyrepülésbe kapcsolt

 

Ezzel szemben a kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary 36 helyet zuhant a régiós rangsorban, a 47.-ről a 83. helyre. Árbevétele 4,17 milliárd euróról 3,06 milliárdra, vagyis 26,5 százalékkal csökkent. A vállalat ugyanakkor a forgalom visszaesése ellenére növelni tudta nyereségét, 58 millióról 66 millió euróra. Még súlyosabb visszaesést szenvedett el a gödi Samsung SDI. Az akkumulátorgyártó a korábbi 42. helyről a 85.-re csúszott, miután árbevétele 31,3 százalékkal, mintegy 3 milliárd euróra zuhant. A vállalat továbbra is veszteséges maradt, bár a veszteség mértéke mérséklődött. A másik nagy dél-koreai akkumulátorgyártó, az SK On Hungary helyzete szintén kedvezőtlenül alakult. A Coface jelentése szerint a társaság 285 millió eurós veszteséget könyvelt el 2025-ben. Az európai akkumulátorgyártást a vártnál lassabb elektromosautó-piaci átállás, a gyenge kereslet és az erősödő nemzetközi verseny sújtja. A magyarországi üzemek eredményei különösen azért figyelemre méltók, mert az ágazat fejlesztését a magyar gazdaságpolitika az elmúlt években kiemelt stratégiai célként kezelte, jelentős állami támogatásokat öntve a szektorba. A számok azt mutatják, hogy a nagy kapacitások kiépítése önmagában nem biztosítja sem a megfelelő keresletet, sem a nyereséges működést.

 

Az egész lista egyik legnagyobb növekedése viszont magyar

 

Miközben az akkumulátorgyártók jelentős nehézségekkel küzdenek, egy másik magyarországi elektronikai vállalat egészen rendkívüli növekedést ért el. A tajvani Foxconn-csoporthoz tartozó Cloud Network Technology Kft. árbevétele egyetlen év alatt 2,25 milliárd euróról 6,64 milliárdra, csaknem háromszorosára emelkedett. Ezzel a társaság a régiós rangsor 106. helyéről egészen a 19. helyre ugrott. A vállalat ráadásul a korábbi 142 millió eurós veszteségét 246 millió eurós nyereségre fordította, foglalkoztatotti létszáma pedig 1031-ről 1549 főre nőtt. A Coface szerint a növekedés mögött a világszerte felgyorsult adatközponti beruházások állnak, amelyek jelentősen megnövelték a szerverek és az ezekhez kapcsolódó elektronikai berendezések iránti keresletet.

 

Nincs magyar ipari csoda, de fanyalogni sem kell

 

A magyarországi elektronikai ipar ugyanakkor ezzel két, egymástól gyökeresen eltérő fejlődési pályát mutat fel. Míg az elektromos autók akkumulátorainak gyártását a gyenge kereslet sújtja, az adatközpontokhoz kapcsolódó technológiai beruházások egyes vállalatok számára kiemelkedő növekedést biztosítanak.

 

A Lidl mintha nem a magyar kereskedelemben működne 

 

A magyarországi kiskereskedelemben szintén jelentős átrendeződés látható. A Lidl Magyarország árbevétele 28,2 százalékkal, 3,86 milliárd euróra nőtt, amivel a vállalat a régiós rangsor 93. helyéről az 53.-ra lépett előre. Ezzel lényegében tudomást sem vesz a magyar kisker ágazatot jellemző óvatos növekedésről, hiszen szinte kirobbant a vállalat forgalma. Nyeresége ráadásul 70 millióról 90 millió euróra emelkedett, alkalmazottainak száma pedig 8186-ról 8635-re nőtt. A Lidl ezzel a hatodik legnagyobb magyarországi szereplővé vált a Coface listáján. Előtte az energetikai és autóipari óriások mellett már a Cloud Network Technology és a Robert Bosch Elektronika található.

 

Erőre kapott a fogyasztás, de az élelmiszerboltokban elakadt a növekedés

 

A kiskereskedelmi cégek erősödése nem kizárólag magyar jelenség. A Coface szerint a régió egészében a lakossági fogyasztás volt a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje. A bérek emelkedése és a háztartások vásárlóerejének javulása számos kereskedelmi vállalat számára kedvező üzleti környezetet teremtett.

 

Az építőiparban is akadtak nagy nyertesek

 

Az építőiparban a Duna Aszfalt produkálta az egyik leglátványosabb előrelépést. A Szíjj László érdekeltségébe tartozó társaság a régiós rangsor 485. helyéről a 282.-re ugrott, miután árbevétele mintegy 52 százalékkal, 1,18 milliárd euróra emelkedett. Nyeresége 74 millióról 131 millió euróra nőtt. A Market Építő szintén javított pozícióján. A társaság a 465. helyről a 386.-ra lépett előre, árbevétele húsz százalékkal, 955 millió euróra, nyeresége pedig 79 millióról 106 millió euróra emelkedett. Megjegyeznénk utóbbiak lényegében NER-hez sorolt vállalkozásoknak tekinthetőek, s a számok az utolsó választások előtti teljes év megrendeléseit tükrözi. Ebből a szempontból nagy érdekes lesz a jövő évi lista, hogy a választások és a Fidesz óriási bukása után a versenypiacon mi marad meg a növekedési potenciáljukból. 

 

 

A Coface szerint egyébként a régiós építőipari vállalatok teljesítményét jelentősen támogatták az uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások. A rangsorban szereplő építőipari cégek együttes árbevétele csaknem 29 százalékkal, nyeresége pedig 48,5 százalékkal nőtt.

A magyar vállalati mezőny átrendeződését jól mutatja az is, hogy egy másik NER-közeli vállalat a 4iG a 178. helyről a 150.-re lépett előre, és a korábbi veszteséges működés után nyereséget ért el. Ezzel szemben az Opus Global a 216. helyről a 287.-re csúszott vissza, miután árbevétele mintegy 24 százalékkal csökkent. Utóbbi fejlemény ellenére az építőipari cégek esetében mondottak ezen vállalatokra is igazak, vagyik kérdés mi marad a fejlődésükből az idén.

 

Több dolgozó a legnagyobb cégeknél, de ez csalóka adat

 

A magyarországi nagyvállalatok foglalkoztatási adatai első pillantásra kedvezőek. A rangsorban szereplő 62 társaság összesen 345 947 munkavállalót foglalkoztatott, ami a Coface összehasonlítása szerint 13 százalékos növekedés. A hitelbiztosító ugyanakkor külön felhívja a figyelmet arra, hogy a bővülés jelentős részben a rangsor összetételének változásából ered. Olyan nagy foglalkoztatók kerültek be, mint a 470. helyen feltűnő Magyar Posta, így az összesített létszámnövekedésből sajnos nem lehet általános munkaerő-felvételi hullámra következtetni. A Mol alkalmazottainak száma ugyanakkor ténylegesen, és organikusan 3728 fővel, 28 991-re emelkedett. Az Audi Hungariánál viszont 11 677-ről 11 139-re csökkent a foglalkoztatotti létszám, ami öt százalékos visszaesés.

 

Tízezrével tűnnek el a boltok, miközben a fogyasztás tartja életben a magyar gazdaságot

 

A Coface összesítése szerint egyébként a régió ötszáz legnagyobb vállalatának együttes árbevétele 2,9 százalékkal, 1120 milliárd euróra nőtt, nettó nyereségük azonban gyakorlatilag változatlanul, 34,9 milliárd eurón maradt. Az árbevétel-arányos nyereség 3,2 százalékról 3,1 százalékra mérséklődött, a veszteséges vállalatok száma pedig 65-ről 74-re emelkedett.

A növekvő bérköltségek, a gyenge külső kereslet és az erősödő nemzetközi verseny egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a régió vállalataira. A Coface szerint különösen azok a cégek kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek képesek növelni termelékenységüket, és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdulnak el.