Felcsút tudja a titkot, osztalékból, kamatból, árfolyamnyereségből valamiért ott keletkezik a legmagasabb jövedelem

A GKI idén is megvizsgálta a legfrissebb, 2025-ös személyi jövedelemadó nettó tőkejövedelmek településenkénti alakulását. Az adatok forrása a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), amely a friss szja-adatok alapján mutatta be, hol koncentrálódik a tényleges vagyon Magyarországon. A nettó tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó adózott jövedelem (osztalék, kamat, árfolyamnyereség), amelynek eloszlása jól közelíti az országon belüli vagyoni különbségeket. A NAV adatai szerint 2025-ben a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 362 ezerről 366 ezerre, mintegy 0,9 százalékkal nőtt – tehát a teljes népesség 3,9 százaléka rendelkezik adózó tőkejövedelemmel. Az elemzésben csak az adózott tőkejövedelmet vették figyelembe az állampapírok adómentes hozamait nem tartalmazza a számítás, vagyis 3,9 százaléknál valójában a társadalom szélesebb rétege rendelkezhet tőkejövedelemmel. A bevallott nettó tőkejövedelem összege 3048 milliárd forint volt, ami 7 százalékos növekedés 2024-hez viszonyítva. Az egy tőkésre jutó átlagos nettó tőkejövedelem 8,3 millió forint volt, ami egy lakosra vetítve 311 ezer forintot jelent – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből.

A fővárosban képződik a tőkejövedelmek több mint harmada

A különbségek elsősorban a főváros és a vidék között húzódnak: Budapesten egy tőkésre 12 millió forint jutott, szemben a községek 6,3 millió forintjával. A koncentráció még élesebb a teljes összeg oldaláról nézve: az ország nettó tőkejövedelmének 36,6 százaléka a fővárosban képződik, miközben a tőkéseknek csak a negyede (25,3 százaléka) lakik itt. Vármegyei összevetésben Pest áll az élen (egy tőkésre 9,4 millió forint), a sor végén pedig Nógrád és Békés található (4,6, illetve 4,5 millió forint). Kiemelkedik még a Balaton környéke, ahol a turizmusra épült vállalkozások nagy száma miatt az egy lakosra jutó tőkejövedelem magas, azonban mivel ezek jobbára kisvállalkozások, így egy tőkésre számítva már koránt sem kiugró az érték.

Mészáros és Orbán faluja mindent visz

A kerületi bontás a belvároson túl a budai oldalon mutatja a legmagasabb értékeket: Budán egy tőkésre átlagosan 16,5 millió forint tőkejövedelem jutott, míg a pesti oldalon 7,8 millió forint. Egy lakosra vetítve a különbség még szemléletesebb: Budán 1,3 millió, Pesten 415 ezer forint. A legalacsonyabb tőkejövedelmek Pest dél-keleti és északi kerületeiben keletkeztek.

Magyarország leggazdagabb településén 13-szor annyi a fizetés, mint a legszegényebben

Az egy lakosra jutó legmagasabb tőkejövedelem 2025-ben is Felcsúton képződött, az érték azonban az egy évvel korábbi 31 millió forintról közel a harmadára, 11,6 millió forintra esett vissza. A települési lista másik végletén 148 olyan település van, ahol egyáltalán nem keletkezett tőkejövedelem, vármegyei szinten pedig Nógrádban a legalacsonyabb az egy lakosra jutó érték (107 ezer forint).