22 milliárd eurós beruházás körvonalazódik – az MVM még nem kötelezte el magát

A nagyságrendet helytállónak tartja, de a nemzetközi sajtóban megjelent 22,1 milliárd eurós, átszámítva mintegy 8800 milliárd forintos beruházási költséget egyelőre nem erősíti meg az MVM. Az állami energetikai társaság a Népszabadság megkeresésére közölte, hogy az Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül Magyarországra tervezett villamosenergia-korridor megvalósításával kapcsolatban még nem született döntés. Az MVM további részvétele jelentős részben attól függ, hogy a beruházás mekkora európai uniós támogatáshoz juthat.

A projekt költségeiről az elmúlt napokban jelentek meg minden korábbinál részletesebb számítások a nemzetközi sajtóban. Az ismertetett megvalósíthatósági tanulmány szerint a teljes beruházás 22,1 milliárd euróba kerülhet. Ebből 14,3 milliárd eurót fordítanának a villamosenergia-átviteli infrastruktúrára, további 7,8 milliárdot pedig az áramtermeléshez szükséges megújulóenergia-kapacitások kiépítésére. A két tétel elkülönítése azért fontos, mert a teljes összeg nem kizárólag a nemzetközi villamosenergia-vezeték megépítésének költségét jelenti.

Az MVM eddig 750 ezer eurót költött, a folytatás az uniós pénzektől függ

Az MVM ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen összetett, több országot érintő beruházás tényleges költségeit az alapanyagárak, a kivitelezési költségek és az árfolyammozgások is jelentősen befolyásolhatják. A társaság szerint a ráfordítások több mint felét a nagyfeszültségű egyenáramú kábelhez kapcsolódó kiadások tehetik ki. A lapunknak küldött válaszból az is kiderül, hogy a magyar állami vállalat eddig 750 ezer eurót, hozzávetőleg 300 millió forintot fordított a projektre. Ebből finanszírozták a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését és a bukaresti székhelyű közös vállalat létrehozását. Az MVM-nek jelenleg nincs ezen felüli befizetési kötelezettsége.

A társaság 25 százalékos tulajdonrésszel vesz részt a Green Energy Corridor Power Company, röviden GECO nevű projektvállalatban. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a teljes beruházási költség negyedét a magyar félnek kellene előteremtenie. Arra a kérdésünkre, hogy a későbbiekben szükség lehet-e magyar állami tőkejuttatásra, költségvetési támogatásra vagy garanciavállalásra, az MVM nem adott konkrét választ. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a megvalósításról még nem döntött, és az uniós források odaítélése alapvetően befolyásolja a további részvételét.

A beruházás megtérülésével kapcsolatban ugyancsak óvatosan fogalmazott az MVM. A társaság szerint a hasonló, hosszú távú vezetékprojektek megtérülési ideje jellemzően legalább 20–25 év, de a gazdaságosságot alapvetően meghatározza – hangsúlyozták ismét – az elnyerhető uniós támogatások mértéke. A tervezett finanszírozási modell a beruházási költségek 25 százalékának megfelelő uniós forrással számol, ennek rendelkezésre állása azonban még nem biztosított. Az MVM nem közölt konkrét számításokat arról, hogy milyen villamosenergia-árak és szállítási díjak mellett lenne nyereséges a beruházás.

MVM szerint Paks 2 mellett is csökkentheti az áramárakat az új energiakorridor

A fentieken túl arra is rákérdeztünk, hogy milyen gazdasági indokok támasztják alá egy ilyen jelentős importkapacitás kiépítését, ha idővel üzembe állna a Paks 2 atomerőmű, amely önmagában is számottevően növelheti a hazai villamosenergia-termelést. Az MVM válasza szerint a projekt alapforgatókönyve már számolt Paks 2 megvalósulásával, és a két beruházás együttes figyelembevételével is kedvező piaci hatást, az áramárak csökkenését mutatta ki. A társaság ugyanakkor nem részletezte, hogy a várható árcsökkenés mekkora lehet, illetve miként alakulhat Magyarország importszükséglete.

A villamosenergia-korridor ötlete még 2022-ben született meg, amikor Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország megállapodott a Kaszpi-tenger térségében termelt megújuló energia európai piacokra juttatásáról. A beruházás célja, hogy az Európai Unió újabb beszerzési útvonalhoz jusson, csökkenjen az egyes energiaforrásoktól való függősége, és a térség jelentős nap- és szélenergia-termelési lehetőségeit is hasznosítani lehessen.

A tervek szerint az áram Grúzián keresztül, a Fekete-tenger fenekén lefektetett, mintegy 1120 kilométer hosszú kábeleken érkezne Romániába, ahonnan Magyarország felé haladna tovább. Az első, Albertirsáig vezető összeköttetés 2032-re készülhet el, majd 2036-ban és 2040-ben további vezetékek állhatnak üzembe. A három összeköttetés együttes átviteli kapacitása 3900 megawatt lehet, a rendszer pedig a számítások szerint 2040-re évente akár 20 milliárd kilowattóra villamos energiát juttathatna az európai piacokra.

A beruházás sorsa ugyanakkor még nyitott. Az MVM tájékoztatása szerint a projektben érintett vállalatok 2029-re tervezik a végső beruházási döntést, amelyet a várható költségek, a megtérülési kilátások és a rendelkezésre álló támogatások alapján hozhatnak meg.

Reuters: Magyarország azon gondolkodik, hogy leváltja Paks 2 orosz fővállalkozóját, a Roszatomot