Nyilvánosságra hozták az ügynökaktákat, több tízezer ember lepleződhet le

2026. november 4-én szerda reggel 10 óra után, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének a 70. évfordulóján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) a Nyitott Akták portálon nyilvánosságra hozta az ügynökaktákat. Ezzel a szocialista állambiztonság több tízezer egykori hálózati személyének, becslések szerint 55-60 ezer ember neve válik megismerhetővé. A kollaboránsok körülbelül egyharmadáról lehet szó. Abban az élő közvetítésben, amelyet Magyar Péter miniszterelnök indított a Facenook-oldalán, Cseh Gergő Bendegúz ÁBTL-főigazgató emlékeztetett, hogy Rákosi – illetve a Kádár-rendszerben összesen 150-160 ezer ember dolgozhatott így vagy úgy az állambiztonságnak.

A Nyitott Akták portálon regisztrálni sem szükséges, mindegyik dokumentum ingyenesen hozzáférhető vagy letölthető. Egyelőre három forrásból lehet tájékozódni:

• Az első a 6-os karton, amely a beszervezett személy adatait, a beszervezés tényét, idejét, a fedőnevet, a tartótiszt nevét tartalmazza.
  
  
• A második H-dosszié, a számítógépes hálózati nyilvántartás fennmaradt része.
  
  
• A harmadik a B-napló az irattározott beszervezési dossziék nyilvántartó könyve, illetve a B-dosszié, a hálózati személyekről – ügynökökről, informátorokról, titkos megbízottakról – és a beszervezési jelöltekről nyitott akta, amely tartalmazta az igazi nevet, a beszervezés alapjául szolgáló terhelő adatokat, a kézzel írt vagy aláírt beszervezési nyilatkozatot, önéletrajzot, környezettanulmányt, fényképes kérdőívet, a kiképzési terveket, valamint a tartótiszt jelentéseit arról, hogyan viselkedik az ügynök a találkozókon.

Magyar Péter sajtótájékoztatót is tartott az alkalomból, történelmi adósságnak nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, amivel a miniszterelnök pártja, a Tisza az egyik választási ígéretét teljesítette. Magyarországnak már a 36 évvel ezelőtti rendszerváltás után szemebe kellett volna néznie a múltja e kevésbé dicső fejezetével. ez nem történt meg. 2010. május 29., vagyis a második Orbán-kormány hivatalba lépése után egészen 2026. szeptember 15-ig, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának a parlamenti jóváhagyásáig a Fidesz kétharmados parlamenti többsége potom 32 (!) alkalommal szavazott a nyilvánosságra hozatal ellen. Orbán Viktor exkormányfő, a Fidesz elnöke kissé előremenekülve kedden a Facebook-oldalán tett közzé dokumentumokat arról, hogy megpróbálták beszervezni, de ő nem engedett. 

Ügynökakták: a nyilvánosság csak a kezdet

Arra sokan felhívják a figyelmet, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatala nagy társadalmi megrázkódtatás lesz, de egy név megjelenése önmagában nem bizonyít tényleges együttműködést. Három és fél évtized alatt a legtöbb közéleti személyről már kiderült,  ha ügynök volt. Csak a művészvilágban Szabó Istvánt, Bódy Gábort és Tar Sándort leplezték le. Legutóbb Korniss Péter állt a nyilvánosság elé azzal, hogy ő is ügynök volt. 

Korniss Péter az ügynökmúltjáról: Szégyenemről kell vallanom