Megjelent az ügynökakta Karikó Katalin 1978-as beszervezéséről

Lengyel Zsolt néven 1978-ban a Kádár-rendszer állambiztonsága foglalkoztatott hálózati személyként beszervezte Karikó Katalint, a 2023-as orvosi Nobel-díj kitüntetettjét – derül ki a Nyitott Akták portálon megjelent adatokból.

Karikó Katalinnak a 6-os kartonját hozták nyilvánosságra. Ennek a tanúsága szerint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának akkori tudományos segédmunkatársát a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége, vagyis a Magyar Népköztársaság politikai rendőrségének a kémelhárítása szervezte be 1978. október 31-én. Nevét őrzi egy mágnesszalag is. Beszervezője és tartótisztje egy bizonyos Salgó László rendőr hadnagy volt, akit ez a szerepvállalás nem akadályozott meg abban, hogy 1997–2001 között a hágai magyar nagykövetség belügyi attaséja legyen. 2002-ben vezérőrnagyi kinevezést kapott. 2002–2004 között országos rendőrkapitány, 2004-től nyugalmazott altábornagy volt, 2005-től aztán a Europol szakmai aligazgatójává avanzsált.

Karikó Katalin  2023-ban kapta meg az orvosi Nobel-díjat, amiért az amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal végzett kutatásai lehetővé tették két fehérjét kódoló módosított mRNS-oltóanyag rekordsebességű célba juttatását. Ennek a Covid-19 járvány kitörése után hatalmas jelentősége volt.  Még 2021-ben, két évvel a Nobel-díja előtt elismerte, hogy beszervezték. Állítása szerint ezt fenyegetéssel, az édesapja 1956-os forradalomban való részvételére hivatkozva érték el, jelentéseket pedig nem írt. 1985-ben hagyta el Magyarországot, akkor, amikor kutatómunka nélkül maradt, és úgy döntött, Szegedről Philadelphiába költözik a családjával együtt. Mivel a potenciális disszidálókat eltérítendő a magyar hatóságok előírták, hogy mindenki csak 50 dollárnak megfelelő összeget vihet magával külföldre, a férjével eladták a kocsijukat, és a kislányuk plüssmedvéjébe varrták az érte kapott pénzt. 1989-ben kezdett el kutatni a Pennsylvaniai Egyetem kardiológiáján mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást is, hogy aztán 1997-ben fénymásolás közben megismerkedjen későbbi kutatótársával, Drew Weissmannal, tudományos együttműködésük eredményeként aztán 2005-ben együtt szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására, amely szabadalmat a Moderna, valamint annak fő riválisa, a BioNTech szerzett meg. 2013-ban Karikó Katalin elhagyta az egyetemet, és a BioNTech alelnöke lett, ahol a fejlesztési részleget vezette.

Ő az első Nobel-díjas magyar nő.

Nyilvánosságra hozták az ügynökaktákat, több tízezer ember lepleződhet le