Folytatódik az elvándorlás, marad a feszültség a magyarországi szociális szférában

„A dolgozók többsége elégedetlen a szociális szektor béremelésével, van, aki sztrájkot szeretne, van, aki csak csendesen távozik”. Többek között ezt mondta a Népszabadságnak a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) elnöke. Köves Ferencet azt követően kerestük, hogy az érdekvédelmi szervezetek múlt pénteken meghívást kaptak a Szociális és Családügyi Minisztériumtól arra, hogy a szociális ágazatban dolgozókat érintő, jövő évi béremelés részleteit megismerhessék. Köves a találkozó után úgy fogalmazott: az egyeztetés hasonlított a korábbiakhoz: mindegyik csupán egy tájékoztatás, ahol a kormány elmondja a saját számait, és soha nincs ott részükről olyan ember, aki fel lenne hatalmazva arra, hogy érdemben tárgyaljon.

A résztvevő szakszervezetek ezért is döntöttek úgy, hogy az eddiginél összehangoltabb közös fellépést szerveznek. Felmérést készítenek arról, hogy milyen nyomásgyakorlásra képesek és hajlandóak a kollégák – tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, a szaktárca szociális szektort érintő szakmai elképzelései előremutatók, de pénz és munkavállaló nélkül kivitelezhetetlenek. Az ágazat ugyanis jelentős munkaerőhiánnyal küzd, azok közül, akik eddig kitartottak sokan a Tisza-kormány béremelésében bíztak. Az elvándorlás nem áll meg – tette hozzá Köves Ferenc.

Sok vesztese van a 2027-es költségvetésnek – Nekik fog fájni a legjobban

Az egyeztetést követően a SZÁD, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, illetve a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete közös nyilatkozatot adott ki. Ebben úgy fogalmaztak, „látszategyeztetés volt, ahol a már korábban megjelent költségvetési dokumentumokból is sejthető kész tényeket ismertették újra, anélkül, hogy érdemi változtatásra lehetőség nyílt volna”. Az érdekvédők úgy fogalmaztak, a találkozót „nehéz valódi egyeztetésnek nevezni”, és a tájékoztatón elhangzottak alapján úgy látják, hogy a jövő évi költségvetésben szereplő bruttó 15 százalékos bértömeg-emelés nem alkalmas arra, hogy érdemben javítsa a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazat jelenlegi bérhelyzetét.

Az ágazat évek óta halmozódó bérhátránya olyan mértékű, amelyet egy ilyen intézkedés önmagában nem képes ledolgozni. A jelenlegi tervek alapján fennáll annak a veszélye, hogy a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazat tovább távolodik a többi humán ágazat bérszínvonalától.

Előrelépés van, felzárkózás nincs – Reagáltak Magyar Péter bejelentésére a szociális dolgozók

„A bérhátrány kompenzálásának elmaradása nem csupán a munkavállalók megbecsülését érintő kérdés, hanem komoly szakmai kockázatokat is hordoz. Tovább nehezítheti a szakemberek megtartását, az utánpótlás biztosítását, és hosszabb távon az ellátások szakmai színvonalát, folyamatosságát és biztonságát is veszélyeztetheti” – áll a közleményben.

A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy mindössze ennyi forrás áll rendelkezésre az ágazat problémáinak kezelésére. Mint írták, el kell érni, hogy még ebben az évben aláírjanak egy hároméves, kiszámítható bérfejlesztési tervet, és ugyan a tájékoztatón elhangzott, hogy egyes ellátási területeken állami támogatásnövelésre, illetve finanszírozási korrekcióra lehet számítani, ezek részletei és hatásai a későbbi szabályozás és finanszírozási döntések ismeretében ítélhetők meg. Az összefogás tagjai továbbra is kiállnak a korábban benyújtott ágazati bértábla-javaslat bevezetése mellett.

Magyar Péter miniszterelnök október 19-én jelentette be: jövőre a szociális dolgozók bérét átlagosan 17,8 százalékkal emelik, ami magába foglalja a személyijövedelemadó-csökkentést, amely – szintén a bejelentés nyomán – mindenkinek jár, akinek alacsonyabb a fizetése, mint bruttó 680 ezer forint, illetve a minimálbér- és a bérminimum-emelést is. Az intézkedés 101 ezer embert érint.

Béremelések és jóléti intézkedések egész sorát jelentette be Magyar Péter