Súlyos hibákat talált az Állami Számvevőszék, EU-s milliárdokból vettek munkagépeket, amelyek aztán alig dolgoztak

Három-négy év alatt alig 150 órán át használt munkagépek, nem megfelelően hasznosuló beruházások és a fejlesztések tényleges eredményét alig mérő támogatási rendszer. Egyebek mellett ezeket tárta fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két friss jelentése, amelyekben összesen harminc vállalkozásfejlesztési projektet ellenőriztek tételesen is, 3,1 milliárd forint uniós támogatás felhasználását vizsgáltak meg. 

Az ellenőrzések két, az Orbán-kormány idején, 2021-ben, illetve 2025-ben meghirdetett pályázati programot érintettek. Ezek az Európai Unió 2021–2027-es fejlesztési forrásaihoz kapcsolódó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) részei voltak. A cél az volt, hogy a magyar kis- és középvállalkozások korszerűbb gépekkel, hatékonyabb termeléssel és új beruházásokkal erősödjenek, különösen azokban a térségekben, ahol a gazdaság fejlettsége elmarad az országos átlagtól. A vállalkozások így a támogatásokból például munkagépeket, termelőberendezéseket vásárolhattak, műhelyeket és üzemcsarnokokat fejleszthettek, informatikai rendszereket korszerűsíthettek. A pénzt tehát nem egyszerűen a cégek működésére volt felhasználható, hanem olyan beruházásokra, amelyektől később nagyobb termelést, hatékonyabb munkavégzést és erősebb vállalkozásokat vártak.

 

A teljes támogatási rendszerben súlyos hibákat találtak

 

A korábbi, 2021-ben meghirdetett programban 843 vállalkozás összesen 94,3 milliárd forint támogatást kapott. A számvevőszék az említett részetes vizsgálatok mellett a teljes támogatási program működését is elemezte, és komoly kifogásokat fogalmazott meg az eredményesség mérésével kapcsolatban.

A vállalkozások feltételesen vissza nem térítendő támogatást kaptak. Ez azt jelentette, hogy meghatározott követelmények teljesítése esetén véglegesen megtarthatták az uniós pénzt. Az ÁSZ szerint azonban a három eredményességi feltétel közül kettő lényegében adminisztratív követelmény volt, így nem mutatta meg, hogy a beruházás valóban javította-e a vállalkozás teljesítményét. A probléma a teljes támogatási program adataiban is megjelent. A hivatalos mutatók alapján a vállalkozások közel négyötöde teljesítette az előírt eredményességi követelményeket. Ám ha kiszűrték az infláció hatását, ez az arány már 52–53 százalékra zuhant. E szerint a bevételek papíron kimutatott növekedése nem feltétlenül jelentett tényleges gazdasági előrelépést.

A támogatások területi elosztásánál is felmerültek kérdések. Bár a források túlnyomó része a négy leghátrányosabb helyzetű régióban hasznosult, a teljes keretből összesen 16,8 milliárd forint támogatás olyan vállalkozásokhoz kapcsolódott, amelyek székhelye fejlettebb térségben volt. Ez önmagában nem nevezhető szabálytalannak, ám felveti, hogy a fejlesztések gazdasági előnyeiből végül is mennyi maradt ténylegesen a felzárkóztatni kívánt térségekben.

 

Hátrányos helyzetű térségekre céloztak, de budapesti cégek is jelentős támogatást kaptak

 

A második ÁSZ-jelentés egy 2025 márciusában meghirdetett, kifejezetten a hátrányos helyzetű térségek kisebb vállalkozásait segítő programot vizsgált. Ennek eredetileg 50 milliárd forintos keretét később 150 milliárdra emelték. A programból ugyancsak gépekre, technológiai korszerűsítésre, épületek fejlesztésére és informatikai beruházásokra lehetett pénzt igényelni. Az ellenőrzés időpontjáig 1252 projekt részesült összesen 30,9 milliárd forint támogatásban.

A számvevőszék itt is feltárt – az említettekhez hasonló – rendszerszintű problémákat. A támogatott, azaz az összes projektek közül például 91 olyan vállalkozáshoz kapcsolódott, amelynek székhelye fejlett régióban volt, összesen 3,8 milliárd forint támogatással. Ebből például igencsak tetemes volumen, 2,43 milliárd forint jutott budapesti székhelyű cégeknek. A fejlesztéseket ugyan a pályázatra jogosult térségekben kellett megvalósítani, így a fővárosi székhely önmagában itt sem jelentett jogosulatlan támogatást, ám a támogatások területi célzottsága szempontjából azért igencsak figyelemre méltó körülmény, és ismételten felvet a fentebb már említett kérdéseket.

 

Húszból csak öt beruházás volt eredményes

 

A teljes támogatási programok működésének elemzése mellett az ÁSZ összesen harminc konkrét beruházást is ellenőrzött. A súlyosabb megállapítások a korábbi, 2021-es programhoz kapcsolódóakat érinti, itt húsz projektet vettek górcső alá. Az ÁSZ kockázatelemzéssel választotta ki ezeket, amelyekhez összesen 2,9 milliárd forint támogatás kapcsolódott.

Utóbbiak részletes vizsgálata szerint mindössze öt beruházás bizonyult eredményesnek, hét részben eredményesnek, öt pedig eredménytelennek. További három esetben az eredményesség „nem volt értékelhető”. Különösen látványos problémákat találtak a gépbeszerzéseknél. Öt projektnél több mobil munkagép három-négy év elteltével is újszerű állapotban volt, vagy összesen 150 üzemóránál kevesebbet használták. Ez azt jelenti, hogy az érintett berendezések évente átlagosan alig néhány tucat órát dolgoztak, miközben beszerzésüket éppen a vállalkozások gazdasági teljesítményének javításával indokolták.

Más beruházásoknál az eszközök csak korlátozottan hasznosultak, illetve az ingatlanfejlesztések nem járultak hozzá megfelelően a vállalkozások működéséhez. Három projektnél az ÁSZ a támogatáshoz kapcsolódó fenntartási kötelezettségek megsértését állapította meg, ezért szabálytalansági eljárást kezdeményezett.

A 2025-ben meghirdetett programban az ÁSZ tíz, összesen 233 millió forinttal támogatott beruházást ellenőrzött tételesen. Ezeknél a vállalkozások szabályszerűen számoltak el az előlegekkel, és teljesítették az addig előírt fejlesztési lépéseket. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a beruházások hosszabb távú gazdasági eredményessége is bizonyított lenne, hiszen a program még a megvalósítási szakaszban tartott – jegyzik meg.

 

NER-es tulajdonosi kötődés nem látszik, üzleti kapcsolat viszont akadt

 

Az ÁSZ a két jelentésében a tételesen ellenőrzött harminc vállalkozást név szerint is felsorolta. A Népszabadság nyilvánosan hozzáférhető cégadatokra és üzleti referenciákra kiterjedő keresése alapján nem talált közvetlen NER-tulajdonosi kötődéseket az érintett cégeknél, dokumentált üzleti kapcsolat azonban akadt. A szolnoki EuroFlux Kft. – saját honlapja szerint is – a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt alvállalkozójaként vett részt az M44-es és az M4-es gyorsforgalmi utak villamoshálózati munkáiban, emellett az Opus-csoporthoz tartozó Opus Titász Zrt. szerződéses partnere is. Ehhez azért hozzá kell tennünk, hogy mindez üzleti kapcsolatot jelent, nem pedig azt, hogy az EuroFlux tulajdonosi szempontból is a NER gazdasági holdudvarához tartozna.

A számvevőszék végül mindkét jelentésében javaslatokat fogalmazott meg a támogatásokat kezelő irányító hatóságnak. Azt szorgalmazta, hogy a jövőben ne csupán a pályázati feltételek teljesítését ellenőrizzék, hanem azt is mérjék, hogy az uniós pénzből megvalósított fejlesztések ténylegesen milyen gazdasági eredményt hoznak. Ez ugyanis jelen állás szerint elmarad.