Heti abszurd: Trumpenborough és a bestiális hajmeresztés

Milyen kár, hogy az Egyesült Államok elnökének legendásan szoros az időbeosztása, és nem tud gyakrabban természettudományos órákat tartani. De mivel odaát félidős kampányfinis van, csak-csak megtudhattuk, hogy a napelem csúnya, rossz dolog. Csapás csapás hátán. Nem elég, hogy a szélmalmok is megölik a madarakat és idegbe teszik a bálnákat, akkor még ez is. A nyomorult evolucionisták persze nem képesek belátni, hogy ha szegény gyanútlan szárnyasok netán túlélnék a gyilkos szélerőművek randalírozását, akkor ott vannak a napelemek, amelyek megveszekedett mikrosütőként rontanak a fészekrakókra, és huss, vége mindennek.

Kész Kentucky Horror Chicken Show. Egy fehér heteró bizniszfasiszta menü rendel, jó, hogy szósszal.

Régóta nem az az igazán aggasztó, hogy szociopaták járkálnak a világban, mert a szociopaták egyidősek az emberiséggel. Csak azért nem látszanak a lascaux-i barlangrajzokon, mert a szemfüles premokraták félidős közfelkiáltás után megetették őket a mamutokkal. Az igazán aggasztó az, hogy amerikai elnököt csinálnak belőlük a szabad világ (vö. általában) felvilágosult tömegei. Az oroszt meg a kínait most hagyjuk, mert náluk csak egyből lehet választani. (Crucifixion? / Yes. / Good. Out of the door, line on the left, one cross each. Next!) Egy közepesen genocid afrikai katonai junta legalább nem áltatja a népeket választási lehetőséggel. De az amerikaiak választhattak, és azt a fura fickót választották, aki szerint Springfieldben megeszik a kutyákat, megeszik a macskákat, megeszik az ott élők háziállatait. A 2024. szeptember 10-i elnökjelölti vita elsöprő érvelésének köszönhetően az egyetemes zeneművészet-történet gazdagabb lett egy korszakos mémmel (In Springfield, they’re eating the dogs…), ami nélkül sokkal, de sokkal szegényebb volna a homo ludens. Ez van a mérleg egyik serpenyőjében. A másik serpenyőt elvitte a cicatúlélő. Cute.

Az ember mindeközben gondolkodik, és mi mással tenné, mint józan paraszti ésszel. Ha az amerikai elnök utálja a megújuló energiákat, mert az gyengítené a republikánusokat tömő fosszilislobbit (lásd: napelemen sült tömött liba), és az üzemanyagárak emelkedésével nem akarja kihívni maga ellen a félidős népharagot, akkor miért akasztott bajszot Iránnal (és a fél Közel-Kelettel)? És miért gondolja, hogy az orosz kőolajexport elleni szankciók enyhítése bármire is megoldás azon kívül, hogy latorállampártivá teszi az USA-t, mivel egy háborús bűnöst támogat, aki ötödik éve gyilkol egy nemzetet a Tegyük Újra Naggyá Oroszországot KGB-osztag fejeként. És Trump úr mindeközben képes kifakadni, hogy megint nem ő kapta a Nobel-békedíjat, holott még Barack Hussein Obamának is adtak, pedig ő nem is titkoltan néger. Tetejébe a venezuelai María Corina Machado (2025) és a dél-afrikai Navahethem Pillay (2026) sem elég fehér, utóbbi ráadásul nem átallott azzal viccelni, hogy ha egy kicsit hangosabban tapsolnak neki, akkor talán megosztja a díjat Trumppal. A szabad világ ura erre alapos megfontolás után közölte, hogy Norvégia egy szarfészek ország.

Kutya nehezen tudunk elképzelni élő republikánust, aki ezek után elégedetten csettint, hogy de fasza kis hely lett a világ a legújabb Trump-korban.

Idehaza mindeközben vidáman épül a féktelen önkényterror-zsarnokság. Az ÁVH például teherautóval kínozza a találomra kiválasztott egykori Fidesz-kormánytagot, mással ugyanis nem tudná elszállítani Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter dugipénzét. A gondosan összespórolt, élére állított 9 milliárd már csak azért sem lehetett a párnacihában, mert (ha forintban számolunk térfogatot) fél köbméteres párnán fizikailag lehetetlen kipihenten ébredni. Baromi nagy ugyanis, jóformán nekidőlni lehet csak, ülve pedig még akkor sem könnyű aludni, ha milliárdosként ébred rosszul az ember. A kínok kínját kellett átélnie a héten Hankó Balázsnak is, akinek a bestiális inkvizítorai odáig mentek, hogy nem engedték be hozzá a személyes fodrászát. És ezt kíméletlenül lassan közölték vele, hogy még jobban fájjon neki az embertelen hajmeresztés. Az imalánc-riadólánc egyelőre szóhoz sem jutott a megrökönyödéstől, így nem tudni, milyen strófával állnak ki az államvédelem könyörtelen frizuragyilkosaival szemben. Cut.

A példátlan nemzetközijog-sértés láttán még az ENSZ is felszólalna, ha nem egy világkormányzásra törekvő aberrált gyülekezet volna, ahová otthon megbukott bürokrata politikusok ejtőernyőznek.

Legalábbis ezt gondolta róla korábban Orbán Viktor volt miniszterelnök, aki a rossz nyelvek szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkári székébe prolongálná a Nagy Szélsőjobboldali Világmegmentését, és mellesleg a jótékony mentelmijog-védelmét. Fájdalom, az oroszok nem javasolták ENSZ-főtitkárnak Orbánt, ahogy ez idáig a kínaiak és az amerikaiak sem, és amúgy sem európai vezető következne a poszton. Egy gyors Antigua és Barbuda-i vagy Guyana-i állampolgársággal viszont növelhetők lennének az esélyek. Nem különösebben bonyolult processzus, kávéházi asztalnál is kitölthető a felvételi jelentkezési lap Párizsban, okostelefonról már simán intézhető kövérebb utalással megerősítve a szándékot. Aberrált ambíciókból nincs hiány, és talán az ejtőernyő sem most mond csücsülj, tök-öt.