A kormányt alakítani nem tudó Netanjahu-blokk a választási eredmény el nem ismerésére készül

A szavazatok több mint 90 százalékának a feldolgozása után, amikor már csak az ún. „dupla borítékok” , a hadsereg, a börtönök és a diplomáciai testület voksainak adatai hiányoznak, a miniszterelnök Likud pártja és a szélsőjobb, illetve ultravallási pártokból álló blokk 53, a Netanjahu leváltására törekvő cionista ellenzék 48, az arab pártok 19 mandátummal rendelkeznek. Ezt azt jelenti, hogy Netanjahunak 8 mandátum hiányzik a kormányalakításhoz szükséges minimális 61 mandátumból, a cionista pártoknak pedig mindkét arab erőre, a Ra’amra és a hárompárti Közös Listára is szüksége van a többséghez.

Netanjahu az izraeli arab szavazók példátlan szavazási részvétele és történelmi eredménye láttán azonnal választási csalást, külső befolyásolást kiáltott és kivizsgálást sürgetett, de kérését sem a rendőrség, sem a Központi Választási Bizottság nem tartotta megalapozottnak. Egészen csütörtök délelőttig, amikor is a Belbiztonsági Hivatal (Sábák/Sin Bét) tavaly Netanjahu által kinevezett vezetője, David Zini egy levelet mutatott be Noam Sohlbergnek, a Központi Választási Bizottságot vezető legfelsőbb bírósági bírónak, amely állítólag külföldi forrásokból származó finanszírozás és a választások jogellenes befolyásolásának gyanúját veti fel. Ezek után maga Sohlberg kért vizsgálatot a Zini vezette biztonsági szolgálattól.

Benjamin Netanjahu nyert, de nem eleget

Valamit valamiért

A kritikus nyilvánosság és média már a Likud vádja nyomán figyelmeztetett: nem véletlen, hogy Netanjahu pártja éppen akkor kérdőjelezi meg az arab pártok választási sikerének tisztaságát, amikor ezek megkerülhetetlen tényezővé váltak a kormányalakításban és meghatározóvá válhatnak a következő Kneszet működésében is.

A fejleményre reagált az ellenzéki vezető Gadi Eisenkot is – aki különben kizárta az együttműködést az arab pártokkal. Eisenkot egy nyilatkozatban maga is kivizsgálást sürgetett, hozzátéve, hogy ez nem befolyásolhatja az új parlamenti képviselők beiktatására kitűzött időpontot. „Izrael államnak szigorúan védenie kell a választások integritását minden beavatkozási kísérlettel, politikai manőverezéssel vagy elfogultsággal szemben, és alaposan ki kell vizsgálnia minden panaszt” – szögezte le az ellenzéki vezér.

Az arab Közös Lista egyik pártja, a nacionalista Balad elnöke, Sami Abu Shehadeh azzal vádolta Netanjahut, hogy máris egy narratívát épített fel a választási eredmények el nem ismerésére.

A Központi Választási Bizottság elnöke a Sábákhoz intézett, vizsgálatot kérő levelében azt írta: „Bár nem tudom garantálni, hogy ezek a gyanúk megalapozottak, úgy vélem, hogy mivel külföldi szervezeteket érintenek, kötelességünk alaposan kivizsgálni azokat”.

A hivatalos szervek és személyek nem nevezték meg a külső finanszírozót, de az izraeli média szerint a vádak Katart célozzák. Állítólag a katari finanszírozásnak köszönhető az izraeli arab közösségek magas részvétele, az emírség komoly forrásokat szánt az izraeli arab választói aktivitás növelésére.

Az információ forrása nem ismert, de az a tény, hogy azt a Sábák vezér David Zini terjesztette elő, máris árnyékot vet hitelességére. Zini 2025. októberétől vezeti a Belbiztonsági Hivatalt azért, mert Netanjahu lemondatta elődjét, Ronen Bart, és a Legfelsőbb Bírósággal is szembemenve ültette Zinit a megüresedett vezetői székbe. A szolgálati múlttal és tapasztalattal nem rendelkező Zini kinevezése a biztonsági szolgálatokkal kapcsolatos sosem látott vihart kavart, ellenzéki csoportok politikai kinevezésként értékelték a lépést. Aggályok merültek fel amiatt, hogy a kinevezés sértheti a titkosszolgálat függetlenségét, különösen a miniszterelnök környezetét érintő folyamatban lévő nyomozások tükrében. Emellett a szolgálat korábbi vezetői és belső tisztségviselői közül többen bírálták a döntést a kinevezett személy keményvonalas és vallásos cionista kötődései, valamint a Netanjahu iránti elkötelezettség vádja miatt. A mostani lépése ezeket a gyanúkat melegítette fel, mert a Sábák vezér azt követően jött elő az információval, hogy a civil társadalom kezdett megmozdulni annak érdekében, hogy az arab pártokkal való együttműködésre bírja a vonakodó vagy az attól elzárkózó ellenzéki erőket és vezetőket.

Raamgate-et kiált Netanjahu pártja

A Központi Választási Bizottság és az izraeli rendőrség mindazonáltal elutasították a Likud azon vádját, hogy az arab-izraeli pártok „elcsalták a választásokat”.

A Likud azonban gyorsan „Raamgate”-nek nevezte a külföldi beavatkozás gyanúját, utalva az arab Ra’am pártra, amely a leginkább elfogadott potenciális arab párt az izraeli ellenzéki térfélen, hiszen már korábban Naftali Bennett kormányát is támogatták kívülről. Netanjahu pártja azt hangoztatja egyelőre minden bizonyíték nélkül, hogy külföldi szervezetek megvesztegették a szavazókat, hogy az arab pártokat részesítsék előnyben, és ez példátlanul súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Sami Abu Shehadeh Balad elnök ugyanakkor azt állítja, hogy a választás napján több száz felfegyverzett szélsőjobboldali aktivista lepte el az arab közösségek szavazóhelyiségeit, hogy „megpróbálja elnyomni a választási részvételt”.

Gál Mária: Választás Izraelben – A Bibi vagy Tibi dilemma újra aktuális

Benjamin Netanjahuról szóló népszavazássá vált az izraeli választás