Dróntámadásoktól a bérgyilkosságokig: titkos háborút folytat az iráni rezsim Európában

Bár az Irán elleni háború alábbhagyott, hogy Teherán egy másik fronton folytatja a konfliktust. Az európai fővárosokban hónapok óta tartottak az aszimmetrikus iráni válaszlépésektől: a tavasszal még kis intenzitásúnak tartott akciók mára kiterjedt fenyegetéssé erősödtek. Nemrégiben harminckét állam – köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Hollandia, az Egyesült Államok és Kanada – közös nyilatkozatban ítélte el, hogy az iráni állami szervek erőszakos fellépést, tervezett gyilkosságokat, gyújtogatásokat, szabotázst és kibertámadásokat hajtanak végre nyugati területen.

A diplomáciai kiállást az robbantotta ki, hogy a brit hatóságok Teheránhoz kötötték a Royal Air Force fairfordi támaszpontja elleni incidenst. A délnyugat-angliai bázison olyan amerikai stratégiai bombázók állomásoztak, amelyek közvetlenül részt vettek a tavaszi hadműveletekben. A hírszerzési adatok szerint szeptember 27-én ismeretlenek robbanószerrel felszerelt drónokkal kísérelték meg célba venni a gépeket. Noha a gyanúsítottak járműveiben végül csak benzineskannákat találtak, az öt letartóztatott közül a huszonnégy éves Nouman Essghirt megvádolták a bázisra történt behatolás miatt, míg egy másik fiatalt külföldi hírszerzéssel fenntartott kapcsolat gyanújával vettek őrizetbe.

Stratégiai célponttá váltak a katonai bázisok

A jelentések szerint a teheráni rezsim célpontválasztása lényeges változásokat mutat. Míg korábban szinte kizárólag a diaszpórában élő iráni ellenzékiekre, a perzsa nyelvű médiára, valamint zsidó és izraeli intézményekre fókuszáltak, az összecsapások óta a katonai infrastruktúra is célkeresztbe került. Ken McCallum, a brit elhárítás (MI5) vezetője megerősítette: a szigetországban január óta több mint ötven olyan személyt tartóztattak le, akik iráni kötődésű műveletekhez nyújtottak segítséget. London válaszul szankciókat és beutazási tilalmat rendelt el Ruhollah Bazghandi, az Iráni Forradalmi Gárda kémelhárítási irányítója ellen, akit a fairfordi akció feltételezett megbízójaként azonosítottak.

A brit szankciós listára került a kábítószer-kereskedelemben érdekelt Zindashti-hálózat egyik alakja, Shahram Ali Reza Tamarzadeh Jakki is. A nyomozás szerint a teheráni hírszerzés együttműködik szervezett bűnözői csoportokkal, így a diplomáciai jelenlét korlátozása mellett is képes merényleteket előkészíteni Európában. A teheráni külügyminisztérium tagadta a vádakat, mondván: a brit fél alaptalan állításokkal próbál kibújni a katonai konfliktusban viselt felelőssége alól.

A londoni bíróság előtt október elején tagadta bűnösségét a brit-iráni kettős állampolgárságú Nematollah Shahsavani és társa, Alireza Farasati, akiket az izraeli nagykövetség és a Bevis Marks zsinagóga megfigyelésével vádolnak. Perük 2027 tavaszán kezdődik; a vizsgálat szerint egy fontos célszemély felkutatásán dolgoztak. A ciprusi brit támaszpont megfigyelésével vádolt Rashad Sultanov kiadatását pedig már kérte London, miután a Forradalmi Gárda korábban nyíltan megfenyegette a támadásokban részt vevő támaszpontokat.

Bűnbandák hálójában: merényletek és felderítés

A nyugat-európai szolgálatok rámutattak, hogy az iráni szervek egyre ritkábban támaszkodnak hivatásos diplomatákra. Helyettük az alvilágot vagy civil közvetítőket bíznak meg, ami nehezíti a bizonyítást. Erre példa a tizenkilenc éves norvég Johannes Natland esete, akit a brit bíróság október közepén húsz év fegyházra ítélt. A férfit a svéd Foxtrot bűnszervezet közvetítésével szervezték be a hálózaton keresztül: lőfegyverekkel érkezett Angliába, hogy megbízási díjért zsidó és izraeli célpontok ellen hajtson végre merényleteket.

Németországban hasonló fenyegetésekre derült fény. A hamburgi felsőbíróság október 14-én többéves börtönbüntetést szabott ki Ali Hassan S.-re és bűntársára, akiket a Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádja mozgatott. A vádlottak merényletet terveztek Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, valamint Volker Beck, a Német–Izraeli Társaság vezetője ellen, emellett berlini kóser boltok felrobbantását készítették elő. Tavasszal Münchenben egy izraeli éttermet gyújtottak fel, amit a síita milíciákhoz kötődő csoport vállalt magára.

Az Ausztriából érkező csecsen származású Magomed-Huszejn Dovtajevet szintén elítélték, mert a független Iran International televízió biztonsági rendszerét térképezte fel Londonban. A megbízók hétköznapi embereket is bevonnak: szeptember elején egy hatvanéves férfit és egy negyvenkét éves nőt tartóztattak le a brit rendőrök az iráni szolgálatok támogatásának gyanújával.

Digitális fegyver a perzsa ellenzék ellen

A fizikai akciók mellett a kibertérben is összehangolt műveletek zajlanak. A Le Monde részletes elemzése szerint nyugati elhárítások kiemelt figyelmet fordítanak az állami hackercsoportokra. A brit hírszerzés (GCHQ), az amerikai FBI és a holland polgári titkosszolgálat (AIVD) leplezte le a Chosen Brick nevű kémprogramot, amellyel disszidenseket és újságírókat céloztak. A szoftver a WhatsApp és a Telegram felületén ismerős kapcsolatoknak álcázva magát jutott hozzá adatokhoz.

A francia belügyminisztérium szerint a fenyegetettség náluk kisebb, mint Nagy-Britanniában vagy Németországban, ahol a diaszpóra médiája kiterjedtebb és a zsidó közösség szerkezete decentralizáltabb. Az európai szolgálatok mindenesetre egyetértenek abban, hogy a kontinensnek fel kell készülnie a rejtett hibrid akciók tartós jelenlétére, amellyel Teherán a közvetlen összecsapások után igyekszik nyomást gyakorolni a nyugati államokra.