Elfogadta a hadiipari támogatásokra épülő költségvetés első tervezetét a Duma

Csütörtökön fogadta el első olvasatban a 2027–2029-es orosz költségvetést az a parlament, amely a gyakorlatban a Kreml szavazógépeként funkcionál. A büdzséhez egy sor adóemelés kapcsolódik, amelyeket a szeptemberi parlamenti választások után be is jelentettek.

Az orosz kormány már tavaly széles körű adóemelést hajtott végre: nemcsak megemelte az általános forgalmi adó mértékét, hanem több vállalkozást is bevont az adó hatálya alá. A mostani adóemelés valamelyest szűkebb adóalanyi körre vonatkozik majd, mert alapvetően bányavállalatokat, valamint a befektetésekből, ingatlaneladásokból és bankbetétekből jövedelemhez jutó, tehetősebb állampolgárokat sújtja.

Miután a háború miatt a gazdaság növekedése lelassult, az idei költségvetési hiány a vártnál nagyobbra nőtt: csaknem 50 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának adatát – tette közzé tájékoztatójában a kijevi Közgazdasági Főiskola. A szankciók, a munkaerőhiány, valamint az olajfinomítók és az exportterminálok elleni ukrán támadások egyaránt nyomás alá helyezték a büdzsét. A költségvetési hiány augusztus végéig elérte az 5800 milliárd rubelt, ami 23 631 milliárd forintnak felel meg.

Új adók sújtják a bányavállalatokat és a bankbetétek kamatait

A bányavállalatok nyereségére 20–30 százalékos különadó kivetését javasolja a kormány. Másrészt a kamatból, osztalékból és ingatlaneladásból származó jövedelmek adókulcsát 13–22 százalékra emelné. Az interneten megvásárolható külföldi termékekre is többletköltségeket róna ki. Emellett 35 százalékos adót vetne ki azokra az osztalékokra, amelyeket a „barátságtalan országokból” származó külföldi befektetők számláira utalnak.

Az AP amerikai hírügynökség megkérdezte az utcai járókelőket, akik vegyes érzésekkel fogadták a várható módosításokat. Van, akit felháborít, hogy mindig az átlag- vagy éppen a szegény embereken csattan az ostor, egy másik, idősebb nő viszont belátja, hogy szükség van ezekre az intézkedésekre. „Mit lehet tenni?” – kérdezte a 92 éves Nelli Godunova. „Négy egyetemi diplomám van, és mindegyiket ingyen szereztem. Igaz, én is rengeteget adtam ennek az országnak. De mindegy… Ha az ember megkeresett valamennyit, vissza is kell adnia valamit.”

A másik, 70 év körüli megkérdezett szintén megértést mutatott, mert mindenki tisztában van a háborús helyzettel, ezért mindenkit csak arra tud biztatni, hogy tartson ki mindaddig, amíg a vezetés el nem éri a célját.

Oroszország csak adóemelésekkel teremtheti elő a szükséges forrásokat – mondta el a hírügynökségnek Chris Weafer, a Macro-Advisory tanácsadó cég vezérigazgatója –, így akár a 2027–2028-as költségvetés is finanszírozható lesz. Az viszont tagadhatatlan, hogy torzul a költségvetés szerkezete: a hadiipari állami támogatások miatt a lakosság megélhetése válik egyre nehezebbé.

Erre jó példa többek között az, hogy a német Metro kiskereskedelmi vállalat oroszországi leányvállalatát állami felügyelet alá vették, így könnyen megadóztatható mint egy barátságtalan országból odatelepült cég. Egymilliárd rubel, vagyis csaknem 4 milliárd forint befizetésére kötelezték, ezzel pedig közvetve a háborút finanszírozza.

Szakértők szerint a Kreml feltehetően azért is vesz át külföldi vállalatokat, hogy így elérje a külföldön befagyasztott orosz vagyonok visszaszerzését.

Lakóházat és vonatállomást vettek célba – rengeteg a halott

Eközben továbbra is intenzíven támadják az oroszok az ukrajnai polgári lakosságot. Csütörtök reggel csapást mértek a dnyiprói vasútállomás egyik peronjára. A hatóságok közlése szerint legalább 14 ember meghalt, és legalább 14-en megsebesültek.

Az Ukrán Vasutak a közösségi oldalán azt írta, hogy egy Zaporizzsjába induló személyvonat éppen az indulásra készült, amikor az állomást egy orosz sugárhajtású drón támadta meg. A légiriadó és a fokozott veszélyre figyelmeztető bejelentések ellenére az emberek továbbra is a peronon tartózkodtak. Nem vették komolyan a riasztást.

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint négy orosz sugárhajtású drónnal indítottak támadást. Az ukrán légvédelem ezek közül hármat tudott még célba érés előtt megsemmisíteni. Az Ukrán Vasutak elleni orosz támadások megsűrűsödtek, ezért a korábbinál szigorúbb intézkedéseket írtak elő.

Az utasokat gyakran a nyílt pusztán szállítják le a vonatokról, és órákon át kell várakozniuk, amíg fel nem oldják a riadót. A déli órákban egy újabb, az észak-ukrajnai Csernyihiv központját ért támadásban két 15 éves lány meghalt, további 23 ember megsebesült, köztük négy gyermek.

A Poltava megyei Krementcsukban orosz drónok csapódtak be egy lakóépületbe. Legalább hárman meghaltak, és 15-en megsebesültek.

Steve Witkoff szerint Ukrajna ügyében magas szintű találkozót terveznek november közepére