Négy nap múlva választanak az amerikaiak, Donald Trump utolsó két éve a tét

Donald Trump népszerűsége esik, az infláció viszont nő. Előbbi 30 százalék felé tart, utóbbiról pedig elég, ha csak annyit mondunk, hogy míg egy évvel ezelőtt egy F-150-es Ford kisteherautó tankolása 70 dollár körül volt, ez az összeg mára 110 dollárnál is többre ugrott. A megélhetési költségek súlyosbodnak, s eközben az amerikai elnök egyszerre két háború között lavíroz .

Egyikkel fedné a másikat, de eredményt sehol nem tud felmutatni. Ukrajna esetében látványos béketeremtő akciókat kezdeményez – sokadszorra sikertelenül -, s ezzel egy időben háborús forgatókönyvekkel riogat. Irán ellen újabb bombatámadásokat készítenek elő, miközben nyílt titok, hogy fogynak a hadsereg fegyvertartalékai.

Egymillió dollár a választási csalók leleplezéséért

Trump legutóbbi kampánygyűlésein ismét azt ígérte, hogy ha a republikánusok nyernek, 5000 dollár üti minden nagykorú amerikai markát. Ehhez járul legújabb ötlete: aki lefülel egy törvénytelenül választó bevándorlót, az egymillió dolláros jutalmat kap. Mindeközben gőzerővel hajt a potenciális szavazókra, a költségvetés jövendőbeli kiadásait növelve. Minden újszülött szüleinek új megtakarítási lehetőséget kínál ‘Trump számla’ elnevezéssel, amelyet az állam nyitásként ezer dollárral támogat. Elnöki utasításra ezt a kampányt most az adóhatóság, az IRS is megtolja azzal, hogy leveleket küld ki a jelentkezőknek.

Donald Trump járja az országot, úgy kampányol, mintha rajta lenne a szavazólapon. Igyekszik rávenni szavazóit a részvételre, annak ellenére, hogy a félidős választás elvben nem róla szól. A republikánus tábor egy része azonban csalódottságában ezúttal otthon maradhat vagy akár át is szavazhat a demokrata párti jelöltekre.

A republikánus jelöltek többsége inkább azt szeretné, ha Trump nem szerepelne ennyit a kampányban. Az elnök ellenben rendszeresen hangoztatja a nagygyűléseken, hogy a mostani félidős választás az ő megmérettetése is. Olyan mondatokat is hallani tőle, hogy „Bármilyen badarságot csinálok, engem akkor is megtapsolnak. Engem nem hagynak cserben a szavazók”. Ezek a kijelentések hajaznak a 2016-os kampányában elhangzottakra, miszerint bárkit lelőhetne az Ötödik sugárúton, semmilyen következménye nem lenne.

Piros elefánt kontra kék szamár

A képviselőházan a demokratáknak 218 helyet kellene megszereznie ahhoz, hogy átvegyék az irányítást. Jelenleg 219 helyet foglal el a piros elefánt (a republikánusok kabalája) és 214-et a kék szamár (a demokraták kabalája).

Prognózisok szerint a 435 közül csupán 43 körzetben van igazi verseny, a kiegyensúlyozott becsléseiről ismert Cook Political Report ezek közül 22-őt sorol a ‘bármi történhet’ kategóriába. Sérülékeny a republikánusok pozíciója többek között New York államban, Pennsylvaniában, Nebraskában, Coloradoban, Észak-Karolinában, Maine-ben, Ohioban, Iowában, Texas számos körzetében. Itt olyan megmérettetésekről van szó, amelyekben két éve Trump 10–30 százalékponttal nyert az elnökválasztáson.

Az elemzők döntő többsége szerint a demokraták simán nyernek a hagyományosan “billegő” államokban, és ezzel szinte teljes bizonyossággal átveszik a kontrollt az alsóházban.

Nem ilyen egyszerű a helyzet a szenátusi székekért folyó versenyben. A szokásos 33 szenátusi hely mellett még pluszban kettő is szabaddá vált, miután az alelnök JD Vance, és a külügyminiszter Marco Rubio szenátusi helyének végleges betöltéséről is szavazni kell.

A szenátusi helyekért most 22 eddigi republikánus és 15 demokrata körzetben vívnak kőkemény csatát. A demokratáknak minimum 4 széket kell megszerezniük ahhoz, hogy a felsőházat is átfordítsák pirosból kékre. A republikánusok számára legkockázatosabb államok között emlegetik Alaszkát, Georgiát, Iowát, Kansast, Maine-t, Michigant, New Hampshire-t, Észak-Karolinát, Ohiót és Texast.

Ismerős orbáni séma: átrajzolták a választási kerületek határát

A választásokra készülve legalább 18 alsóházi választási körzet határát rajzolták át Trump intenciói alapján a republikánusok. Ezek közül Texas és Florida hatása akár meghatározó is lehet. A demokraták azonban hasonló lépésekkel válaszoltak Kaliforniában és néhány más olyan államban, ahol nekik van többségük a helyi törvényhozásban. Az új választókerületi határok jelentős részét arra a feltételezésre alapozva alakították ki, hogy azok a választók, akik 2024-ben Trumpra szavaztak, 2026-ban is hasonlóan voksolnak majd. Ez a stratégia egyes helyeken vissza is üthet, tekintve a csalódott konzervatívok növekvő táborát.

Kaliforniában az igazságügyi tárca 20 ezer szavazó sürgős kivizsgálatát követeli, mert Trump szerint nem jogosultak a levélszavazásra. A fellebbviteli bíróság azonban úgy döntött, hogy nem semmisíthetik meg ezeket a már leadott levélszavazatokat, mert nincs bizonyíték a feltételezett csalásra.

Már megint minden idők legdrágább választási kampánya 

Minden kampányra, így erre is igaz, amit kétévente megállapítanak a számviteli könyvek: minden eddiginél többet költenek a pártok és a donorok a megmérettetésre. Az utolsó napokban 90 választókörzetben mintegy félmilliárd dollárt tesznek a reklámkampányba, ami azt is jelzi, hogy egyik párt sem tekinti lefutottnak a versenyt. Az eddigi összesítések szerint (NPR – közszolgálati rádió) csak politikai hirdetésre összesen 11 milliárd dollárt – 3 613 milliárd Ft-nak megfelelő összeget – költöttek a pártok és a jelöltek.

Egy aspiránsra még soha  nem tettek annyi pénzt, mint Elon Musk a texasi republikánus szenátorjelölt Ken Paxtonra: legkevesebb 168 millió dollárt adott a kampányára. Az X, a Tesla és a Space X tulajdonosának azért is fontos itt a republikánus győzelem, mert Texasba helyezte át a székhelyét, s korántsem mindegy, milyen támogatásokat élveznek helyi beruházásai a három évtizede republikánus szenátorokat választó államban. 

Általános tendencia, hogy a republikánusokat általában milliomosok támogatják nagy összegekkel, addig a demokraták kampányába a kis- vagy átlagos keresetű állampolgárok szállnak be. 

Az első muuszlim esélyes

Alexandria Ocasio-Cortez, a rendkívül népszerű New York-i demokrata képviselő, saját kampányalapjából 1 millió dollárt tett Abdul El-Sayed győzelmére Michiganben. Utóbbit árgus szemekkel méregeti a fél világ, mert ha győzne, ő lenne az első muzulmán szenátor. Trump a nagygyűléseken rendszeresen  dzsihadistának nevezi őt a nagygyűléseken, mondván, nehogy bárkinek eszébe jusson egy terroristára adni a voksát.

Az egyiptomi felmenőire büszke járványügyi orvos rendre elhatárolódik az Izrael-ellenes kampányjelenségektől, de ez nem akadályozza meg Trump elnököt abban, hogy nevét összemossa az antiszemitákkal. Másrészt a tétre jellemző, hogy Barack Obama exelnök is beszállt mellette a kampányba, s együtt ketten igazi sztárokká lettek: El-Sayedet a demokrata aktivisták hasonló rajongással veszik körbe Michiganben, mint annak idején Obamát.

Volt elnök és volt FBI-igazgató is kampányol

Barack Obama is járja az országot, részben azért is, hogy védelmébe vegye az irániakkal az elnöksége alatt, 2015-ben megkötött atompaktumot. Ezt Donald Trump már első elnöksége idején felmondta, s ez vezetett a tavasszal kongresszusi felhatalmazás nélkül megindított iráni háborújához.

Az utóbbi fiaskójáról történő figyelemelterelés részeként Trump ismét Ukrajnára tereli a szót, de a jelek szerint ebben sincs köszönet. Az agresszor melletti szimpátia, a Putyin megértésére fókuszáló újabb politikai húzása – az orosz dízelüzemanyag-vásárlás, az oroszok elleni szankciók feloldásának ötlete, illetve az európaiaknak javasolt orosz energiavásárlások újraélesztése – csak ront, s nem javít a republikánusok választási esélyein – tekintve a hagyományosan oroszellenes közhangulatot az Egyesült Államokban.

Trump az utóbbi napokban előhúzott egy másik régi kártyát: James Comey volt FBI-igazgató ellen harmadjára emel vádat az igazságügyi tárca, mert állítólag bizalmas információkat szivárogtatott ki. Ezzel azonban két probléma is van – hívták fel a figyelmet jogi szakértők. Egyrészt október 5-én lejárt a 10 éves elévülési idő abban az ügyben, amibe egy évtizede kapaszkodik az elnök, ha bajban van. Másrészt a két korábbi vádemelési kísérlet is kudarccal zárult. James Comey ezért harmadszorra is videóüzenetben fordult az amerikai állampolgárokhoz, hogy egyrészt nevetségesnek tartja az ellene ismét felhozott vádakat, másrészt sokadjára megismételte, hogy ő ártatlan.

James Comey-t azzal vádolta meg az elnök, hogy első mandátuma legelején az FBI-igazgató kifecsegte a kettejük között zajló beszélgetés szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelentő részleteit. Hogy ezek után ki jelent igazán nemzetbiztonsági kockázatot az ország számára, azt jövő kedden a választók fogják eldönteni.