Orbán Anita: Nem csak politikai téren mélyülnek a magyar-amerikai kapcsolatok

Több napos várakozás után végre találkozott a magyar és az amerikai külügyminiszter. Donald Trump utasítására ugyanis Marco Rubionak részt kellett vennie a texasi kampányrendezvényen. A megbeszélésen elsőként az amerikai külügyminiszter ismertette a szélsőbaloldali terrorizmus újbóli térnyerésének megfékezése érdekében kötött közös megállapodás részleteit, külön kiemelve a kormányok munkájának összehangolását. Ezek a csoportok a rendőrséget és a rendvédelmi szerveket, végső soron pedig a kritikus infrastruktúrát, a történelmi emlékhelyeket és a szabad társadalom alapjait veszik célba. Európában és az Egyesült Államokban egyaránt láthatunk politikai indíttatású erőszakot és rongálásokat – 2020 óta rendszeresek az ilyen támadások – fogalmazott a külügyminiszter, majd az együttműködés mellett az információmegosztás fontosságáról is beszélt.

Tapasztalatuk szerint ezek a mozgalmak nemzetközi hálózatokba szerveződnek. „Határokon átnyúló kapcsolatrendszereken keresztül igyekeznek destabilizálni a nyugati társadalmakat, intézményrendszereinket, kultúránkat és végső soron civilizációnkat. Magyarország fontos partnerünk ennek az újonnan jelentkező fenyegetésnek a kezelésében” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Jön a Trump békevezetéke Európába – előbb vagy utóbb

A második szándéknyilatkozat a Trump Peace Pipeline Frameworkhöz, vagyis a Trump által kezdeményezett békevezetékrendszerről szóló kezdeményezéshez kapcsolódik. Ezt korábban az amerikai energiaügyi miniszter jelentette be a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján (a szerk.: a találkozón az amerikai cseppfolyósított földgáz, az LNG fogadásához szükséges kapacitások bővítése volt napirenden). Amerika így akar hozzájárulni Közép-Európa energiaszükségletének kielégítéséhez, az energiadiverzifikációhoz és a nagyobb energiafüggetlenséghez – mondta el Marco Rubio.

Nem csak politikailag mélyül a két ország kapcsolata

A magyar külügyminiszter örült annak, hogy ez a találkozó tovább erősíti a magyar–amerikai kapcsolatokat. „Úgy gondolom, hogy nemcsak politikai téren, hanem általánosságban, a biztonság területén is tovább mélyíthetjük az együttműködésünket.” Orbán Anita fontosnak tartja, hogy a már meglévő rendvédelmi együttműködés keretében tovább javítsák az információmegosztást, és hatékonyabban tudják felderíteni és büntetőeljárás alá vonni az erőszakos cselekmények elkövetőit. Kiemelte a szélsőséges csoportok közül az Antifa mozgalmat, amely mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon jelen van.

A második megállapodást tágabb keretbe helyezve úgy látja, hogy az Délkelet- és Közép-Kelet-Európa energiabiztonságáról és energetikai infrastruktúrájáról szól. Lényegében ez biztosít keretet az amerikai elnök által kezdeményezett vezetékprogramhoz.

Meglátása szerint nagyon fontos programról van szó, amelynek célja a térség energetikai infrastruktúrájának fejlesztése, a földgázellátás biztosítása, valamint a diverzifikáció és az alternatív energiaforrások megteremtése.

„Együttműködésünk tehát nemcsak az energetikai kapcsolatok fejlesztését szolgálja, hanem azt is, hogy Magyarország fontos szereplővé váljon a regionális energiaellátásban. Emellett közösen egy erős, ellenálló és versenyképes energetikai rendszert építhetünk ki” – tette hozzá a magyar fél.

A két szándéknyilatkozat aláírása után kezdődtek meg a kétoldalú, de már zárt ajtók mögötti tárgyalások. Orbán Anita úgy fogalmazott: „Hiszen rengeteg megvitatandó kérdésünk van.”

Energetikai és közlekedési projektekről tárgyalt Orbán Anita Washingtonban, amíg Marco Rubióra vár