Rengetegen akarnak szavazni, rekordot dönt Szerbiában választási részvételi arány

A vasárnap reggel hét órai urnanyitás óta szokatlanul nagy aktivitás és az ország szinte valamennyi nagyobb településén hosszú, tömött sorok jellemzik a szerbiai előrehozott parlamenti választást. A hivatalos szervek és a független megfigyelők gyorsjelentései egybehangzóan azt mutatják, hogy a voksolásra jogosultak az elmúlt évtizedben tapasztaltakhoz képest jóval nagyobb arányban járultak az urnákhoz a szavazás kezdeti szakaszában. A Szerbiában regisztrált 6 451 292 szavazópolgár 8392 szavazóhelyiségben adhatja le voksát, a tét nem kevesebb, mint az országot 2012 óta irányító hatalmi tömb jövője, amellyel szemben most nem a hagyományos, megosztott ellenzéki pártok, hanem az egyetemista tüntetések hullámából kinőtt új politikai erő lépett fel legfőbb kihívóként.

A részvételi arány – derül ki a szerb nemzeti választási iroda tájékoztatásából – délután 1 órakor 41,1 százaléknál járt, úgy, hogy az előző megméretésen, 2023. december 17-én eddig csak a jogosultak 26,6 százaléka szavazott még. Szabadkán délig 36,18 százaléknyian adták le a voksukat, az N1 élő hírfolyamában ír arról, hogy Szarajevóban, Zágrábban és Stuttgartban is hosszú sorok kígyóznak a szavazóhelyiségek előtt. New Yorkban akadt, aki hajnal lévén fogta magát, és pizsamában ment szavazni.

A reggeli részvételi mutatók már a nyitást követő első két órában megdöntötték a korábbi választási ciklusok adatait. Mint az a CeSID és az Ipsos közös becslése alapján ismertté vált, reggel kilenc óráig a választásra jogosultak kereken 12 százaléka járult az urnákhoz a feldolgozott minták szerint. Ez az arány önmagában is kirívó, ám valós politikai jelentősége akkor látható, ha a korábbi voksolások azonos időszakával vetjük össze. A legutóbbi, 2023. decemberi rendkívüli parlamenti választáson kilenc óráig a részvétel mindössze 5,2–5,3 százalékos volt, a 2022-es voksoláson pedig alig haladta meg az 5,1 százalékot. A most regisztrált 12 százalékos kezdeti adat több mint a kétszerese az előző években tapasztaltaknak, ami a választói táborok intenzív mozgósítását és a politikai légkör feszültségét jelzi.

Megduplázódott részvétel, végeláthatatlan sorok

A szavazóhelyiségek előtt már a hajnali órákban sokan gyülekeztek. Belgrádban a Harmadik Belgrádi Gimnázium épületénél létesített szavazókör előtt már hat óra körül megjelentek az első polgárok, hogy még a hivatalos nyitás előtt biztosítsák helyüket a sorban. A szerb fővárosban, Újvidéken, Nišben, Čačakon és Kragujevacban is arról számoltak be a helyszíni tudósítók, hogy a választóknak helyenként fél-egy órát kellett várakozniuk az adminisztráció lassúsága és a tömeg miatt. A fokozott érdeklődés nyomán több körzetben kisebb késéssel tudták megkezdeni a munkát a szavazatszámláló bizottságok, amit a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) elnöke, Vladimir Dimitrijević is megerősített, békés és sikeres választási napot kívánva az országnak.

Aleksandar Vučić a hatalma átmentésére készül, de a diákok ma leléptethetik

A belgrádi szavazóhelyiségek képét a fegyelmezett várakozás mellett a felfokozott hangulatot jelző szokatlan epizódok is kísérték. A főváros egyik körzetében egy helyi lakos akkora sietséggel indult el voksolni, hogy fürdőköpenyben, kutyáját a karjában tartva jelent meg az urnáknál. A rendfenntartó szervek eközben a főváros központjában szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be: a RIK belgrádi épületének környékén, a Slavija tér és a Terazije közötti útszakaszon, a London-kereszteződésnél fémkordonokkal zárták le az utat az autóforgalom elől, és terelőútvonalakra irányították a tömegközlekedési járatokat.

Hiányzó névjegyzékek és erőszak a déli körzetekben

A kiugró részvétel mellett a szavazás kezdeti óráiban több körzetből jelentettek súlyos rendellenességeket, amiről az N1 televízió hírfolyamának beszámolója szerint közvetlenül a szavazókörökből érkeztek hírek. Kraljevo városában, a 3-as számú szavazókörben félbe kellett szakítani a voksolást, mert kiderült, hogy a választási névjegyzékből egy teljes oldal hiányzik, ami miatt a bizottság nem tudta beazonosítani a választópolgárokat. A helyi testület vizsgálatot indított a dokumentumok hiányosságának tisztázására, a szavazást pedig átmenetileg felfüggesztették.

Fizikai atrocitás zavarta meg a folyamatot Doljevac településen, a 27-es szavazóhelyiségnél. Dragana Milutinović niši ügyvéd és jogvédő közlése alapján mintegy harminc fős csoport hatolt be a helyiségbe, ahol rátámadtak a jelenlévőkre és megzavarták a voksolás rendjét. Ugyancsak komoly feszültséget okozott a koszovói szerbek szavaztatása: mivel a pristinai hatóságok elutasították a szavazóhelyiségek megnyitását a területen, a lakosok Raška, Tutin, Vranje és Kuršumlija településeken, 60 kijelölt körzetben szavazhatnak. A határ túloldaláról érkező buszok miatt Raškában hatalmas tömeg és tumultus alakult ki, a hosszú sorban állás és a tülekedés következtében pedig a nyitást követő fél órában két asszony is rosszul lett és összeesett.

Kilencszáz kilométer buszozás a voksokért

A hazai megméretés mellett a határaikon túl élő szerb állampolgárok is rendkívüli erőfeszítéseket tettek a részvételért. A külföldön regisztrált 102 147 választó 37 ország 93 külképviseletén adhatja le voksát, s a beszámolók alapján Bécsben, Zürichben és Pekingben is méteres sorok várakoztak a nagykövetségek előtt. A szerb kormányzat igyekezett megnehezíteni a külföldön élő honfitársak szavazását, egyes országokban jelentősen csökkentették a szavazókörök számát. Ettől függetlenül így is igen sokan voksolnak. Az észak-amerikai kontinensen például a jelentős időeltolódás miatt sokan éjszaka vagy a hajnali műszak előtt álltak sorba: Washingtonban és Los Angelesben órákig tartott a bejutás, míg a New York-i konzulátus előtt várakozók sora egészen az Ötödik sugárútig ért, s többen meleg kabát alá húzott hálóruhában várták, hogy az urnákhoz járulhassanak.

Magyar Péter győzelméből is tanulhatnának a szerb diákok

A diaszpóra részvételi akaratát szemlélteti az ausztráliai szerbek esete is. Miután a választási bizottság, a RIK és a külügyminisztérium döntése értelmében Brisbane-ben nem alakítottak ki szavazókört – annak ellenére, hogy több mint százan kérték a regisztrációt –, egy helyi csoport saját szervezésű autóbusszal indult el Sydney felé, hogy a csaknem kilencszáz kilométeres utat megtegye szavazati jogának érvényesítéséért. Az urnákat Szerbia-szerte este nyolc órakor zárják le, a magas reggeli részvétel után az első mandátumbecslések az éjszakai órákban adhatnak választ arra, hogy a választói felindulás megerősíti vagy megbontja a hosszú évek óta fennálló hatalmi szerkezetet.

Diáklázadásból politikai alternatíva

A szerbiai belpolitikai viszonyokat alapjaiban rendítette meg az újvidéki vasútállomás felújított beton előtetőjének 2024. novemberi leomlása, amely tizenhat ember életét követelte. A tragédia nyomán kirobbant országos felháborodás a korrupció és az állami intézmények ellenőrizetlensége ellen tiltakozó tömegmozgalommá alakult, amelynek élére az egyetemi ifjúság állt. A hónapokon át tartó utcai demonstrációk és intézményi blokádok végül olyan mértékű legitimációs válságot idéztek elő, amelynek nyomán Aleksandar Vučić szeptemberben lemondott az államfői tisztségről, hogy listavezetőként és kormányfőjelöltként próbálja megőrizni politikai befolyását.

A 250 fős belgrádi parlament képviselői helyeiért 18 választási lista és 2418 jelölt verseng, a bejutási küszöb három százalék, a nemzeti kisebbségi listákra pedig a természetes bejutási küszöb érvényes. A voksolás azonban két fő tábor közvetlen összecsapásává vált. A kormánypárti erőket tömörítő Egyesült Szerbia élén Aleksandar Vučić áll, miközben a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke, Miloš Vučević Újvidéken adta le szavazatát. Velük szemben a legnagyobb kihívó a „Diáklista – A diákok győznek”, amelyet egy újvidéki kardiológus, Ilija Srdanović vezet. A mozgalom jelöltlistáján neves értelmiségiek és sportolók is helyet kaptak: Dejan Bodiroga egykori kiváló kosárlabdázó jelöltként a belgrádi Vegyészeti Karon voksolt reggel. Az előzetes felmérések szerint a két formáció fej fej mellett halad, és rajtuk kívül csupán az Ivica Dačić vezette szocialistáknak van reális esélyük az önálló parlamenti küszöb átlépésére.