Nem megy a mozgósítás Vučić-rezsim fellegváraiban, erőszakos incidensek kísérik az előrehozott parlamenti választást

Már a vasárnap kora reggeli kapunyitást követően nyilvánvalóvá vált, hogy a szerbiai rendkívüli parlamenti voksolás minden korábbi várakozást felülmúló tömegeket mozgat meg. A szavazófülkék előtt sok helyen már a nyitás előtt hosszú sorok alakultak ki, és ez a lendület a napközben sem tört meg: 16 óráig a választásra jogosultak 56,5 százaléka adta le a szavazatát. Ez a szám nem csupán az előző, 2023. decemberi parlamenti megmérettetés azonos időpontjában rögzített adatokat körözi le látványosan, de önmagában megközelíti a legutóbbi parlamenti választások teljes, végső részvételi arányát. A 2023-as választáson délután két óráig a szavazásra jogosultak mindössze 32,38 százaléka járult az urnákhoz, miközben most ugyanebben az idősávban már 46,53 százalékos aktivitást regisztrált a nemzeti választási bizottság (RIK).

A szerb politikai életben az ehhez mérhető választói aktivitás rendkívül ritka: utoljára az 1990-es, a többpártrendszer bevezetése utáni első szabad választások idején tapasztaltak hasonló mozgósítást. Az elmúlt évtizedben a parlamenti szavazások végleges részvételi aránya rendszerint 56 és 59 százalék között ingadozott, a 2020-as ellenzéki bojkott idején pedig még az 50 százalékot sem érte el. A jelenlegi adatok alapján a független felmérők és kutatóintézetek arra számítanak, hogy az urnazárásig a részvétel elérheti, sőt akár meg is haladhatja a 70–75 százalékos küszöböt.

Rengetegen akarnak szavazni, rekordot dönt Szerbiában választási részvételi arány

A kimagasló részvétel alapjaiban írja felül a korábbi politikai erőviszonyokat és számításokat. A hatalmon lévő, Aleksandar Vučić által fémjelzett Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciója mindeddig egy rendkívül fegyelmezett, központilag mozgatott törzsbázisra támaszkodott, amely az alacsony vagy közepes részvétel mellett biztos többséget garantált a kormánypártnak. A mostani választáson azonban a korábban apátiába süllyedt rétegek, kiváltképp a városi lakosság és a fiatalok jelentek meg tömegesen az urnáknál. A politikai elemzők régóta rámutatnak arra, hogy amennyiben a részvétel tartósan túllépi a 60–65 százalékot, a kormánypárti apparátus kliensrendszerre épülő mozgósítása megrendül, ami a hatalomváltást sürgető ellenzéki formációknak, különösen az egyetemisták mozgalmából kinőtt Diáklistának kedvez.

Korábban olyan elemzések láttak napvilágot, amelyek szerint a 70 százalékos részvétel a diákoknak kedvezhet. Ez korábban elérhetetlennek tűnt Szerbiában, most azonban majdnem biztos, hogy ezt az álomhatárt is átlépi a részvételi arány.

Városi roham, határon túli sorok és a vidék megtorpanása

Lehet-e bármire következtetni a regionális adatok alapján? A délután két órai hivatalos adatok szerint a tartományi és nagyvárosi körzetekben jóval átlag feletti aktivitás mutatkozott: a Vajdaságban 49,23 százalék, a belgrádi régióban pedig 47,55 százalék szavazott a kora délutáni órákig. Kifejezetten magas számokat jelentettek a közép- és nyugat-szerbiai városokból is: Čačakban a választók 50,96 százaléka, Gornji Milanovacban 50,30 százaléka, Valjevóban 47,59 százaléka adta le voksát 14 óráig. Ezzel szemben a hagyományosan kormánypárti bástyának számító kistelepüléseken és déli községekben a részvétel növekedési üteme mérsékeltebb maradt, noha a korábbi évekhez képest ott is érezhető volt az emelkedés. Ezek az adatok azonban mindenképp javítják a Diáklista esélyeit.

A külföldön élő szerb állampolgárok körében szinte példátlan részvételi hullám bontakozott ki az N1 televízió élő hírfolyamának beszámolója szerint. A bécsi, londoni, párizsi, müncheni, máltai, oslói és zágrábi külképviseletek előtt több száz méteres sorok álltak, a választóknak nem ritkán öt-hat órát kellett várakozniuk az utcán, hogy leadhassák szavazatukat. A határokon átnyúló mozgósítás a koszovói szerbek esetében is fennakadásokat okozott: mivel a koszovói hatóságok területükön nem engedélyezték a szerbiai szavazóhelyiségek megnyitását, az észak-koszovói polgárok Raškába és Tutinba kényszerültek utazni. A Jarinje határátkelőnél öt kilométert meghaladó gépjárműoszlopok torlódtak fel, miközben a rendőrség külön sávban terelte a szavazókat szállító különbuszokat.

Füstölő lámpák, fantomszavazók és szervezett szavazóturizmus

A rendkívüli részvétellel párhuzamosan az ország szinte minden szegletéből súlyos visszaélésekről érkeztek hírek. Az uniópárti Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP) délutáni közleményében úgy fogalmazott: a parlamenti választások nem tekinthetők szabályosnak, ha a többszörös szavazás megakadályozására hivatott alapvető eszközök sem működnek. Tömeges panaszok futottak be arról, hogy a választók bőrét megjelölő UV-lámpák meghibásodtak, füstölni kezdtek, egyes helyeken pedig lángra is kaptak. Hasonló anomáliákat jeleztek Kraljevóból, Kragujevacból, Újbelgrádból, Inđijából, valamint további tucatnyi településről, ahol a lámpák cseréjéig fel kellett függeszteni a voksolást.

Különösen súlyos aggályokat vet fel a választói névjegyzékek hitelessége. A fővárosi Zvezdara kerületben több olyan szavazót azonosítottak, akik azonos családnévvel és alig néhány nappal korábban, 2026. október 21-én kiállított személyi igazolvánnyal jelentek meg a szavazókörben. A civil megfigyelők és az ellenzéki pártok emellett szervezett szavazóturizmusra figyelmeztettek: Titelből szervezetten szállítottak szavazókat Belgrád Voždovac kerületébe, míg Kikindán a roma nemzetiségű polgárok csoportos odaszállítása torkollott heves szóváltásba. Gornji Milanovacban a hatóságoknak kellett közbelépniük, miután az egyetemi megfigyelők leleplezték, hogy két szavazóhelyiségben kettős névjegyzéket vezetnek a bizottsági tagok.

Fizikai erőszak, fenyegetések és csendőrségi járművek az utcákon

A nap előrehaladtával a voksolás légköre mindinkább elmérgesedett, és több helyszínen tettlegességig fajult a feszültség a Danas című belgrádi napilap percről percre közvetítése alapján. Zvezdarán brutális támadás ért két akkreditált választási megfigyelőt: Predrag Jovanović és Nikola Miladinović ügyvédeket baseball- és fém golfütőkkel támadta meg három férfi, amikor egy korábban bántalmazott, vérző embernek próbáltak segítséget nyújtani. Jovanović beszámolója szerint az egyik támadó lőfegyvert rántott elő, amelyet csőre is töltött; a megfigyelőknek csak úgy sikerült elmenekülniük, hogy egy arra haladó civil autó felvette őket. Délen, a Vranje melletti Pavlovac faluban a sajtó munkatársait érte támadás: a szavazatvásárlás gyanúját vizsgáló újságírókat kőzáporral fogadták, telefonjaikat megpróbálták elragadni, miközben a helyszínen lévő rendőrök nem avatkoztak közbe. Zimonyban a CRTA megfigyelő szervezet egyik munkatársát vették körbe és fenyegették meg.

Magyar Péter győzelméből is tanulhatnának a szerb diákok

A növekvő feszültség a belgrádi utcákon is kézzelfoghatóvá vált. A kora délutáni órákban a csendőrség tüntetések feloszlatására kifejlesztett, vízágyúkkal és tolólapokkal felszerelt páncélozott járművei jelentek meg a Terazije és a Kneza Miloša utca kereszteződésénél, míg a Köztársasági Választási Bizottság és a köztársasági elnöki rezidencia környékét rendőrségi kordonokkal teljesen lezárták a forgalom elől.

A kormánypárt politikai kommunikációja szintén a végletekig kiéleződött: az SNS választási központja hivatalosan megtagadta az akkreditációt a független sajtótermékektől, köztük az N1 televíziótól, a Novától és a Danastól, azzal indokolva a döntést, hogy e szerkesztőségek nem adtak megfelelő teret a kormánypárti üzeneteknek. A felfokozott légkörben a kormánypárti üzeneteket előszeretettel közvetítő Porfirije szerb pátriárka nyilvános üzenetben intette nyugalomra a híveket, hangsúlyozva, hogy a választások végeredményét békességgel, gyűlölet nélkül kell fogadni, és a polgároknak tartózkodniuk kell a társadalmi békét veszélyeztető cselekményektől.