Vasárnap este nyolc órakor zárnak be a szavazókörök Szerbiában. Már most valószínűsíthető, hogy soha ennyien nem járultak az urnákhoz az országban. Ugyanakkor az ünnepi hangulat mellett fojtogató bizonytalanság nehezedik az államra: a főváros kulcsfontosságú pontjain, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) székhelye körül és a vidéki nagyvárosokban szokatlanul nagy rendőri erők vonultak fel: a szerb közvélemény a hatalom esetleges manipulációitól és a belpolitikai válság elmélyülésétől tart.

 

Megdőlhet a Milošević-korszak csúcsa

 

A részvételi adatok már kora délutántól történelmi eredményt vetítettek előre, már ami a részvételt illeti. Míg a 2023-as előrehozott voksoláson 18 óráig a választásra jogosultak 51,9 százaléka adta le szavazatát, és a nap végére a részvétel 58,8 százalékos lett, addig este hatkor már 64,2 százalék járult az urnákhoz. Ezt a belgrádi Danas napilap összefoglalója szerint a független megfigyelők és a CeSID mérései is megerősítették. A szavazóhelyiségek előtt közvetlenül a hivatalos zárást megelőzően is hosszú sorok kígyóznak; a választási szabályok értelmében mindenki leadhatja szavazatát, aki nyolc óra előtt beállt a sorba, így a végső arány a szakértői becslések alapján megközelítheti akár a 72-73 százalékot is. Mindenesetre az urnazárás előtti utolsó nem hivatalos adat szerint a 19 órakor a részvételi arány 67,7 százalékos volt.

Csevappal fűszerezett üzenet: váratlan sikert aratott Magyar Péter a szerb közösségi médiában

Szerbia modern többpárti történetében ehhez hasonló mozgósításra mindössze kétszer volt példa. Az első 1990 decemberében történt, amikor a második világháború utáni legelső szabad, még tisztán többségi rendszerű parlamenti voksoláson a választók 71,50 százaléka ment el szavazni, ami Slobodan Milošević Szerbiai Szocialista Pártjának (SPS) elsöprő győzelmével zárult. A mindmáig abszolút rekordot jelentő 71,55 százalékos részvételt a sorsfordító 2000. szeptemberi szövetségi és elnökválasztáson regisztrálták. Akkor az elcsaltnak minősített választási eredmények és a rezsim makacs ellenállása váltotta ki az október 5-i belgrádi forradalmat, amely végleg megbuktatta Milošević hatalmát. Mindez nem túl rózsás jövőkép Vučić számára.

A politikai elemzők mindenesetre egyetértenek abban, hogy a hetven százalék körüli vagy azt meghaladó részvétel kivétel nélkül a fennálló rendszerrel szembeni mély elégedetlenség kifejeződése. A Vučić által fémjelzett, több mint egy évtizede kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szavazóbázisa és kiépített klientúrahálózata rutinszerűen hozza a stabil szavazatszámot, ám az urnák előtt tapasztalt tömeges megjelenés azt mutatja, hogy a társadalom korábban fásult, passzív rétegei is megmozdultak.

 

Kordonok és rohamrendőrök a belgrádi éjszakában

 

Mindeközben egyre több az aggasztó jel, egyelőre inkább a szerb nagyvárosokban. Belgrád szívében a belbiztonsági erők fémkordonokkal vették körül a Köztársasági Választási Bizottság székházát és a szomszédos Pionirski (Úttörő) parkot. A közlekedést a Terazije irányából teljesen elterelték, a választási bizottság épülete előtt pedig szándékosan lekapcsolták az utcai közvilágítást. A helyszínen és a szomszédos utcákban rohamrendőrök százai állomásoznak vízágyúkkal és páncélozott járművekkel megerősítve, amiről a kora esti óráktól kezdve folyamatosan érkeztek a képi beszámolók.

Ám nem csak a választási bizottság épülete köré emeltek fémfalakat: a közösségi oldalakon és a helyi híradásokban közzétett felvételek tanúsága szerint a csendőrség csapatai a szerb köztelevízió, az RTS Takovska utcai épülete felé is felvonultak. Feszült a helyzet a déli iparvárosban, Nišben, továbbá Újvidéken, valamint a pancsovai körzethez tartozó Kačarevóban is, ahol a helyiek páncélozott járműveket és rohamfelszerelésbe öltözött rendőri osztagokat filmeztek le.

Nem megy a mozgósítás Vučić-rezsim fellegváraiban, erőszakos incidensek kísérik az előrehozott parlamenti választást

A belgrádi közösségi médiában futótűzként terjednek a hírek a hatalom mind egyértelműbbé váló zavarodottságáról. Elemzői körökben és a felháborodott választók között tartja magát a feltételezés, hogy a kormánypárt belső felmérései már napközben jelezték a parlamenti többség elvesztését. Sokan attól tartanak, hogy Aleksandar Vučić semmilyen körülmények között nem hajlandó elismerni egy vereséget, a látványos rendőri erődemonstráció célja pedig a szavazatösszesítés befolyásolása, a feltételezett csalások leplezése, illetve az eredmények miatt esetlegesen utcára vonuló polgárok elrettentése.

Позивамо све грађане Београда да се не окупљају у близини места где је примећено појачано присуство полиције и неуниформисаних лица.

Безбедно, мирно и достојанствено до краја.

— Studenti_u_blokadi (@studentblokade) October 25, 2026

A diákok figyelmeztettek is, aki csak tudja, kerülje azokat a helyeket, ahol sok rendőr gyűlik össze. Maga Aleksandar Vučić békítőlég azt mondta, el fogja ismerni a vereséget, de ha nyert, senki nem akadályozhatja meg, hogy  a hatalomban maradjon. 

 

Pattanásig feszült a helyzet

 

A mostani voksolás politikai tétje hatalmas. A rendszer első számú kihívójává az egyetemi oktatókat, orvosokat és művészeket felsorakoztató, a fiatalok körében elsöprő népszerűségnek örvendő diákmozgalmi összefogás lépett elő, amely a „Szerbia vagy maffia” szlogennel kampányolt az Ilija Srdanović újvidéki kardiológus professzor vezette listán. Amint arra a Deutsche Welle emlékeztet, a tét az intézményes jogállamiság visszaállítása a személyi uralomra épülő berendezkedéssel szemben.

Aleksandar Vučić a hatalma átmentésére készül, de a diákok ma leléptethetik

A diákszervezetek és az ellenzéki pártok vezetői fegyelemre és nyugalomra szólították fel a polgárokat. Üzeneteikben arra kérték szimpatizánsaikat, a provokációk megelőzése érdekében senki se vonuljon a választási bizottság elé mindaddig, amíg a szavazatszámlálók nem rögzítik a hiteles jegyzőkönyveket. A választási szervekhez delegált független ellenőrök az éjszaka folyamán minden egyes voks sorsát nyomon követik, ám ha a csalások gyanúja beigazolódik, Szerbiában az ezredforduló óta nem látott nyílt összecsapás bontakozhat ki a hatalom és a társadalom között.