Olaszországban újra az utcákra vonultak tiltakozni a drágulás és a fegyverkezés ellen

Az egy héttel korábbi milánói zavargások után újabb, országszerte összehangolt tüntetéseket tartottak szombaton Olaszországban. A megélhetés drágulása, a magas benzinárak és a fegyverkezés elleni tiltakozások több városban rendőri beavatkozásba torkolltak. A legnagyobb megmozdulások egyikét Milánóban tartották, de Torinóban, Bolognában és Rómában is összetűzésekről, illetve feszült helyzetekről érkeztek beszámolók. A tiltakozásoknak palesztinpárti és háborúellenes résztvevői is voltak.

Milánó belvárosában a hatóságok már a demonstráció előtt jelentős erőket mozgósítottak. Az október 17–18-i erőszakos események, üzletek kifosztása és rongálások után a kereskedők is újabb károktól tartottak. A szombati felvonuláson több ezren vettek részt; a megadott tudósítás tízezernél több tüntetőről írt, miközben más helyszíni jelentések ennél alacsonyabb becsléseket közöltek. 

A városban több menet is indult, amelyek közül több a lezárt központ felé próbált haladni. A Corso Venezia közelében palesztinpárti tüntetők is csatlakoztak a tiltakozáshoz. Szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe: a belváros fontos pontjain rendőrök és katonák is felsorakoztak. Az egy héttel korábbi megmozdulásokkal szemben ezúttal alig érkezett hír üzletek kifosztásáról.

Összecsapások az északi városokban

Torinóban a fegyverkezés és a drága üzemanyag elleni menetet a rendőrség megpróbálta más útvonalra terelni. A Piazza Castello környékén pajzsokkal és gumibotokkal szorították vissza a résztvevőket. Később palackokat és pirotechnikai eszközöket dobtak a rendőrök felé, akik könnygázzal válaszoltak. Az ANSA olasz hírügynökség szombati tudósítása szerint a menet útvonala és a rendőri lezárások miatt már a délutáni órákban fokozódott a feszültség.

Bolognában a vasútállomás felé tartó tüntetőket igyekeztek feltartóztatni. A rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be, a helyszíni jelentések sérültekről is szóltak. Firenzében ugyancsak feszültség alakult ki a tiltakozók és a biztonsági erők között. A különböző városokban történteket azonban nem lehet egyetlen, azonos lefolyású rendbontásként kezelni: a békés felvonulások mellett voltak olyan kisebb csoportok is, amelyek összecsaptak a rendőrökkel.

Rómában a történelmi központon keresztül haladt egy nagyrészt palesztinpárti, Olaszország háborús szerepvállalását ellenző menet. A Colosseumnál tüntetők léptek be az ókori műemlék területére, a belváros egy másik pontján pedig vízágyút is alkalmaztak a rendőrök. A RaiNews közszolgálati hírportál eseménykövetése alapján az incidensek több helyszínen, eltérő időpontokban történtek.

Kilenc letartóztatás, több száz előállítás

Az olasz közbiztonsági hivatal adatait idéző ANSA-jelentés szerint országszerte 4292 személyt igazoltattak, 371-et rendőrségi hivatalokba kísértek vagy ideiglenesen visszatartottak, kilenc embert letartóztattak, 87 ellen pedig feljelentést tettek. Az előállítottak között 110 kiskorú és 69 külföldi állampolgár volt. Az előállítás önmagában nem jelent letartóztatást vagy bűnösséget.

A hatóságok már a demonstrációk előtt ellenőrzéseket és házkutatásokat tartottak, mert a múlt heti milánói zavargások megismétlődésétől tartottak. A kormány szerint ezen intézkedésekre a közbiztonság megőrzése miatt volt szükség; a tiltakozások hátterében álló gazdasági és politikai elégedetlenség ettől nem szűnt meg.

Giorgia Meloni szigorítása már érvényben van

Giorgia Meloni kormánya október 20-án, a korábbi rendbontások után új biztonsági rendeletet fogadott el. A szabályozás büntethetővé tette a tüntetéseken való erőszakos részvétel egyes eseteit: a legsúlyosabb szankció öt évig terjedő szabadságvesztés és húszezer eurós pénzbírság lehet. A szigorúbb rendelkezések a 14–17 évesekre is vonatkoznak, a kiskorúak által okozott károk miatt a szülőket pénzügyi felelősség terheli.

A Reuters október 20-i beszámolója szerint a kabinet ötszáz katonával erősítette meg Milánó védelmét az év végéig. A miniszterelnök azzal indokolta a keményebb fellépést, hogy a rongálás és az üzletek kifosztása nem tekinthető politikai tiltakozásnak. Bírálói viszont attól tartanak, hogy ez a kemény válasz háttérbe szorítja a fiatalok helyzetével és az árak emelkedésével kapcsolatos társadalmi problémákat. A rendelet azonnal alkalmazható, de hatályban maradásához a parlamentnek hatvan napon belül újra szavaznia kell róla.