Magyar Péter győzelméből is tanulhatnának a szerb diákok

A magyarországi kormányváltás tanulságait ajánlja a szerbiai diákmozgalom figyelmébe Aleks Eror belgrádi újságíró és politikai tanácsadó a Financial Times október 22-én megjelent véleménycikkében. Szerinte a vasárnapi, október 25-i előrehozott parlamenti választás előtt a rendszerkritikus fiataloknak éppen ott kellene változtatniuk stratégiájukon, ahol a magyar Tisza Párt sikeresnek bizonyult: a hatalomhoz kötődő szavazók meggyőzésében.

Az összehasonlítás kiindulópontja a 2026. áprilisi magyar választás, amelyen Magyar Péter pártja kétharmados parlamenti többséget szerzett, és véget vetett Orbán Viktor tizenhat éves kormányzásának. A szerbiai kihívó most a 2012 óta hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) és Aleksandar Vučić politikai rendszere. A szerb választási bizottság szeptemberi határozata szerint a diákok által támogatott lista hivatalosan is részt vesz az október 25-i szavazáson.

A tiltakozásból választási erő lett

A diákszerveződés a 2024 novemberében, Újvidéken bekövetkezett vasútállomási tragédia után erősödött meg. A felújított épület előtetőjének leszakadása tizenhat ember életét követelte; a tiltakozók a felelősség tisztázását és a közberuházások körüli korrupció kivizsgálását követelték. Eror szerint az ügy áttörte azt a közönyt, amellyel sokan a már régről ismert korrupciós vádakat fogadták: a kormányzati visszaéléseknek immár kézzelfogható emberi ára lett.

A Financial Times szerzője több hasonlóságot talál a két ellenzéki kampányban. A szerb diákok is országjárással, kisebb települések felkeresésével, kerékpáros akciókkal igyekeztek kilépni a nagyvárosok világából. Független intézményeket, elszámoltathatóságot és a klientúrarendszer felszámolását ígérik. Ám Eror úgy látja: az erkölcsi felháborodás mozgósít, de önmagában kevés ahhoz, hogy a kormánypárt táborát megbontsa.

Százötvenezer emberrel mutattak erőt a szerb diákok Belgrádban

A különbség a vezetésben is megmutatkozik. Magyar Péter személyesen testesítette meg a politikai alternatívát, és korábbi kormányközeli kapcsolatai révén hitelesen szólhatott a Fidesztől elforduló konzervatívokhoz. A szerb diákmozgalom ezzel szemben tudatosan elutasítja az egyszemélyi vezetést; döntéseit egyetemi gyűlések és közös fórumok hozzák. Ez demokratikus szervezeti erőforrás, de választási kampányban megnehezítheti a világos politikai ajánlat megfogalmazását.

Akiknek a változás kockázat

Eror elemzésének legfontosabb megállapítása a kormánypárti függőségekről szól. Az SNS tagságát több mint hétszázezresre becsüli, és arra figyelmeztet, hogy a párthoz kapcsolódó állások, előnyök és személyes hálózatok családok megélhetését érinthetik. A korrupcióellenes intézmények létrehozása és az illegálisan szerzett vagyon elkobzásának ígérete így egyes választókban nem felszabadulást, hanem egzisztenciális félelmet kelthet. A tagsági létszám és az ilyen függőségek pontos kiterjedése a cikk alapján nem tekinthető önállóan igazolt adatnak.

A Financial Times publicistája ebből arra következtet, hogy a diákok túlzottan a rendszer teljes lebontásának üzenetére építenek. Magyar Péter ezzel szemben a hatalomhoz közel állók egy részének is elfogadható politikai folytatást ajánlott, miközben a korrupciót az egészségügy és a mindennapi élet romló körülményeivel kapcsolta össze. A szerb mozgalomnak is meg kellene mutatnia, miként változna a fizetés, a munkahely és a közszolgáltatások helyzete egy kormányváltás után.

Az egyetemisták megelőzték Aleksandar Vučićot, most először támogatják többen őket a volt elnöknél

Az értékelés vitatható pontja, hogy Eror a szerb gazdasági fejlődés felmutatását jórészt Vučić előnyének tartja. Ez politikai kampányértelmezés, nem a teljes gazdasági mérleg bizonyítása. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának október 21-i elemzése ugyanakkor megerősíti, hogy a 250 fős diáklista számos jelöltje korábban nem vállalt jelentős politikai tisztséget, programjuk pedig több területen általános célkitűzésekből áll.

A részvétel és a választás tisztasága dönthet

A brit lap szerzője szerint a végeredmény azon múlhat, sikerül-e megszólítani a rendszeresen otthon maradó választókat, és hány SNS-szimpatizáns marad távol az urnáktól. A korábbi távolmaradók arányát nagyjából negyven százalékra teszi, de ebből önmagában nem következik, hogy a diáklista a mozgósítatlanok többségét maga mellé állíthatná.

A Financial Times írása így elsősorban figyelmeztetés: az elégedetlenségből szerveződő mozgalomnak a választási győzelemhez olyanoknak is biztonságos jövőt kell kínálnia, akik eddig a fennálló rendszert támogatták. Hogy a szerb diákoknak lesz-e ehhez elegendő idejük és politikai mozgásterük, az a vasárnapi voksoláson derülhet ki.

A Financial Times brit, nemzetközi gazdasági és politikai napilap, amely nyomtatásban és digitálisan is megjelenik. Tulajdonosa 2015 óta a japán Nikkei médiacsoport. Aleks Eror írása a lap véleményrovatában jelent meg.