Százötvenezer emberrel mutattak erőt a szerb diákok Belgrádban

Belgrád ismét megtelt tiltakozókkal, ezúttal azonban már nem egy újabb demonstráció, hanem egy választási kampány lezárása alkalmából. Csütörtök este a szerb főváros központjában fekvő Slavija térre és a környező utcákba hatalmas tömeg érkezett, hogy támogatásáról biztosítsa a vasárnapi előrehozott parlamenti választáson induló, Studenti pobeđuju – A diákok győznek nevű választási listát. A résztvevők hat irányból, hosszú menetoszlopokban vonultak a térre, miközben az ország különböző vidékeiről is érkeztek támogatók.

A szerb N1 televízió által ismertetett független tömegbecslés szerint mintegy 150 ezren vettek részt a kampányzárón. A Nyilvános Gyűlések Archívuma (Arhiv javnih skupova) a 19 órakor készült felvételek alapján, a résztvevők által elfoglalt terület és a tömegsűrűség elemzésével jutott erre az eredményre. A becslés nem hivatalos létszámadat, ám jól érzékelteti a megmozdulás méreteit.

A csütörtöki rendezvény elmaradt a 2025. március 15-i történelmi belgrádi tüntetéstől, amelyen ugyanez a szervezet 275–325 ezer embert becsült. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a mostani tömeg hétköznap, a munkaidő végét követően gyűlt össze. A diákmozgalom ezzel a kampány utolsó óráiban is megmutatta, milyen rendkívüli mozgósító erővel rendelkezik, s az utcai tiltakozások résztvevőinek jelentős részét sikerült megtartania a választási küzdelemben.

Hat irányból érkeztek a menetoszlopok

Újbelgrádból, Zimonyból, Čukaricáról, az Egyetem térről, a műszaki karok épületétől és az Autokomanda csomóponttól indultak a menetoszlopok. A környező utcák fokozatosan megteltek, a tömeg pedig messze túlnyúlt a Slavija tér határain. Vidékről autós konvojok érkeztek, miközben több diákküldöttség napokon át gyalogolt a főváros felé.

A kelet-, nyugat- és észak-szerbiai városokból elindult diákokat már szerdán nagy ünnepléssel fogadták Belgrádban. A hosszú gyalogmenetek a 2024 végén kibontakozott tiltakozó mozgalom egyik legismertebb jelképévé váltak. A résztvevők faluról falura, városról városra haladva igyekeztek megszólítani azokat is, akikhez az országos televíziókban nehezen jutnak el az ellenzéki üzenetek.

A Pobeda zove – A győzelem hív – elnevezésű rendezvényen a felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a vasárnapi szavazás jelentősége messze túlmutat a jelöltlisták versenyén. Megfogalmazásuk szerint a választóknak két Szerbia közül kell választaniuk: a szabadság és a kiszolgáltatottság, a fejlődés és a hanyatlás közül. A kormánnyal szembeni indulatos üzeneteket azonban intézményi reformokat ígérő programismertetés is kísérte.

Alkotmánnyal a kezükben tettek fogadalmat

A diákok által támogatott képviselőjelöltek közös fogadalomban ismertették elképzeléseiket arról, hogyan változtatnák meg az ország működését. Az N1-tudósítása szerint független igazságszolgáltatást és ügyészséget, átlátható közpénzfelhasználást, szabad sajtót, valamint mindenki számára hozzáférhető, megfelelő színvonalú oktatást és egészségügyi ellátást ígértek.

Tihomir Stanić színművész, a lista egyik jelöltje a politikai befolyástól mentes igazságszolgáltatást sürgette. Marija Maruna az infrastruktúra-fejlesztések biztonságáról és a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségéről beszélt, Milena Božović Mančić pedig a független média fontosságát hangsúlyozta. Ilija Srdanović, a lista egyik első helyén szereplő jelölt arra emlékeztetett, hogy a parlamenti mandátum közszolgálat, amelyért a képviselő a választóknak tartozik felelősséggel.

A programnak nem kizárólag liberális-demokratikus elemei voltak. Egyes felszólalók Koszovóval, a boszniai Szerb Köztársasággal és a határon túli szerbekkel kapcsolatos nemzeti álláspontokat is hangsúlyoztak. A mozgalom a kormányváltás céljával különböző politikai meggyőződésű választókat próbál megszólítani. Ez szélesítheti a támogatottságát, de egy későbbi kormányzás során nézetkülönbségekhez is vezethet.

A rendezvény végén a jelöltek a szerb alkotmány példányait magasba emelve vonultak le a színpadról, majd a Slavija téri szökőkút körül hagyományos szerb körtáncot jártak. A tömeg diákokat éltető jelszavakat skandált. Az ünnepi jelenetek a mozgalom egyik alapvető üzenetét sűrítették magukba: a politikai változást a jogállami intézmények helyreállításával kívánják összekapcsolni.

A tiltakozásból választási mozgalom lett

A szerbiai diáklázadás a 2024. november 1-jei újvidéki tragédia után bontakozott ki. A vasútállomás előtetőjének leszakadása 16 ember életét követelte. A katasztrófa nyomán tömegek követeltek felelősségre vonást, a felújítás dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát és a korrupció feltárását. A tiltakozások hamarosan a szerb állam működésének általános bírálatává szélesedtek.

Az egyetemi épületek blokádját és az országos demonstrációkat idővel a választási részvételre való felkészülés követte. A mozgalom 250 jelöltet állított, soraiban egyetemi oktatók, szakemberek és közéleti szereplők is helyet kaptak. A diákok tudatosan kerülték, hogy egyetlen politikus személye köré szerveződjenek. Az utcai támogatást helyi kampányszervezettel és választási megfigyelői hálózattal igyekeztek kiegészíteni.

Az N1-nek nyilatkozó Iva Brkić diákaktivista szerint a mozgalom mintegy 60 ezer választási ellenőrt toborzott. Ennek különös jelentősége van egy olyan országban, ahol a korábbi választások tisztaságát is viták kísérték. Az ellenőrök jelenléte azonban önmagában nem garantálja, hogy a választási eljárás minden szakasza vitamentes lesz.

Vučić párhuzamos kampányzárója

Miközben a Slavija téren a diákmozgalom támogatói gyülekeztek, a Szerb Haladó Párt (SNS) Újbelgrádban, a Ranko Žeravica sportcsarnokban tartotta saját kampányrendezvényét. A két gyűlés jól mutatta a szerb belpolitika megosztottságát. Az országot hosszú ideje meghatározó Aleksandar Vučić szeptemberben távozott az államfői posztról, és ezúttal miniszterelnök-jelöltként próbálja folytatni politikai pályafutását.

A kormányzó párt a stabilitás, a gazdasági fejlesztések és a biztonság ígéretével kampányolt. Vučić és szövetségesei visszautasítják a rendszerszintű korrupcióval és az állami intézmények politikai kisajátításával kapcsolatos ellenzéki vádakat. A diákmozgalom ezzel szemben a közintézmények függetlenségét, a politikai felelősségre vonást és a hatalomgyakorlás ellenőrzését állította kampánya középpontjába.

A Reuters hírügynökség október 22-i riportja a kampányt kísérő megfélemlítésekről, aktivistákat érő támadásokról és digitális megfigyeléssel kapcsolatos ügyekről számolt be. A politikai feszültséget fokozza, hogy a felmérések szoros versenyt valószínűsítenek. A nyilvános közvélemény-kutatások eredményeiből ugyanakkor nem lehet biztosan megállapítani, melyik politikai erő szerez majd parlamenti többséget. Röviddel a csütörtöki diákmegmozdulás után az Ipsos, amit az ellenzékiek gúnyosan IpSNS-nek neveznek, utalván arra, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) befolyása alatt áll, kihozott egy közvéleménykutatást, amely szerint az SNS több mint 47 százalékon áll, a diáklista csak 40-en, s 65 százalék körüli részvételre lehet számítani. Szakértők ezt teljesen légből kapott adatnak tartják, mert azt jelentené, hogy a kormánypárt tábora a 2023-as választás óta is mintegy 150 ezer fővel gyarapodott volna, ami teljesen kizárt az utóbbi évek sorozatos botrányai miatt. Olyan belső, az SNS köreiből származó híreket is hallani, hogy belső mérések szerint az elmúlt években 30 százalékkal csökkent a kormányzó párt támogatottsága.

Az utcai fölényt szavazatokra kell váltani

A vasárnapi választás ezért teljesen nyílt. Nagy kérdés, hogy a diákmozgalom képes lesz-e a belgrádi nagygyűlésen megmutatkozó támogatást országos választási eredményre váltani, s hogyan szavaznak majd a falvakban, ahol a választókat könnyebben meg tudják félemlíteni az SNS emberei. A Slavija téren összegyűlt tömeg egyértelmű politikai erődemonstráció volt, a parlamenti mandátumok sorsáról azonban a kisebb településeken és a kormánypárt hagyományos szavazóbázisában leadott voksok is döntenek. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a diákok megmozdulásain többen voltak, mint az SNS rendezvényein, mindezt úgy, hogy a kormánypárt megmozdulásaira tömegesen utaztatták buszokon az embereket.

Különösen fontos lehet a voksoláson mindazok részvétele, akik korábban távol maradtak a szavazástól. A fiatalok mozgósítása önmagában nem elegendő: a Studentski Listnek vidéken és az idősebb választók körében is támogatást kell szereznie. A kormányoldal ezzel szemben hosszú évek alatt kiépített pártszervezetre és jelentős politikai erőforrásokra támaszkodhat.

A csütörtöki kampányzáró mindenesetre azt bizonyította, hogy az újvidéki tragédia után kialakult tiltakozó hullám csaknem két év elteltével sem veszítette el mozgósító erejét.