Steve Witkoff szerint Ukrajna ügyében magas szintű találkozót terveznek november közepére

A Dagbladet szerint az amerikai megbízott a repülőtéren, repülőgépe fedélzetén vitatta meg Jonas Gahr Støre-ral a tárgyalások előrehaladását. A norvég miniszterelnök szerint Donald Trump küldöttje, Steve Witkoff ismertette a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásainak eredményeit. „Lehet, hogy belépünk egy olyan szakaszba, ahol Oroszország is elkezdi feltérképezni a diplomáciai rendezés lehetőségeit” – jelentette ki Støre.

A norvég kormányfő közölte, a felek megállapodtak abban, hogy november közepe körül „magas szinten” háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Elmondása szerint a terv az, hogy megvitassák azokat a biztonsági rendszereket, amelyek a háború befejezése után is érvényben maradnak. Amikor arról kérdezték, hogy Witkoff milyen javaslatokat tett Putyinnak az európai partnerekkel előzetesen Oslóban folytatott találkozói után, Støre elmondta, hogy a megbeszélés Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáira, a háború utáni újjáépítésére, valamint a Fekete-tengeren keresztüli gabonaexportot és energiaellátást lehetővé tevő tűzszüneti mechanizmusokra összpontosított.

Witkoff viszont az X-ben arról számolt be, hogy a Putyinnal folytatott találkozó célja az volt, hogy „az Oslóban elért eredményekre építsenek” a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalásokon. „Ezek a megbeszélések konstruktívak voltak, és technikai szinten háromoldalú tárgyalások formájában folytatódnak az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna között” – tette hozzá.

Witkoff szerint Donald Trump amerikai elnök „továbbra is szilárdan elkötelezett a háború befejezése és egy átfogó és tartós béke elérése mellett, amely biztosítja a jövő generációinak biztonságát és jólétét”.

Szerdán Witkoff több mint három órán át tárgyalt Putyinnal az ukrajnai rendezés kérdéseiről, és átadta neki a Zelenszkij, Støre és Alexander Stubb finn elnök részvételével folytatott oslói tárgyalásain elkészített javaslatokat is.

Witkoff látogatását követően Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy Moszkva készen áll a háromoldalú tárgyalások november 10. körüli folytatására. Usakov a The MoscoTimes szerint azt is kijelentette, hogy az EU és a NATO kezd „komolyabban hozzáállni” a Kreml Ukrajnával kapcsolatos javaslataihoz, és hogy „a dolgok haladnak” a konfliktus lezárása felé.

Az orosz állami média beszámolója szerint a szentpétervári találkozón Putyin és Witkoff megvitattak egy „konkrét keretrendszert” a háromoldalú tárgyalások folytatásához.

„Úgy látjuk, hogy (Donald) Trump (amerikai) elnök egészen őszinte és következetes abban a szándékában, hogy elősegítse a békés rendezést, és mindent a békemegállapodás felé vezető útra tereljen” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz állami médiának.

Kijev kész a háromoldalú tárgyalásokra

Megszólalt szerda este Volodimir Zelenszkij elnök is. Újságírókat tájékoztatva kijelentette: Ukrajna támogatja az Egyesült Államokkal és Oroszországgal folytatandó háromoldalú béketárgyalásokat, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy a Kreml kész az egyeztetések újrakezdésére.

“Támogatni fogjuk a tűzszünetre, a háború befejezésére, az energiaszektorra és más szektorokra vonatkozó javaslatokat, valamint a humanitárius kezdeményezéseket, a foglyok visszatérését…” – mondta Zelenszkij újságíróknak.

Zelenszkij megerősítette, hogy Kijev tájékoztatást kapott a Kreml tárgyalási készségéről.

„A találkozó pontos időpontját még nem ismerem” – mondta Zelenszkij, bár megjegyezte, hogy a tárgyalásokra várhatóan novemberben kerül sor. „A napirend természetesen a háború lezárása, a béke közelebb hozása, és – amennyire értem – az alapok megteremtése egy vezetői szintű találkozóhoz.”

A diplomáciai erőfeszítések felújítására olyan körülmények között kerül sor, amikor Oroszország fokozta Ukrajna elleni támadásait, és példátlan számú civil áldozatot követelő csapásokat mért az országra. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala október elején arról számolt be, hogy 2026 első nyolc hónapjában Ukrajnában hetente átlagosan több mint 400 civil vesztette életét vagy szenvedett sérülést, ami 55 százalékos növekedést jelent a 2025-ös év azonos időszakához képest. A korábbi háromoldalú tárgyalások azután szakadtak félbe, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén megindította Irán elleni újabb háborúját, és az egész közel-keleti térségre kiterjedő konfliktus teljesen lekötötte az amerikai diplomáciát.

Az európai szövetségesek saját megbízottat keresnek a Putyinnal való tárgyalásokra

A béketárgyalások kapcsán a biztonsági garanciákat és az újjáépítési terveket hangsúlyozva Zelenszkij az újságíróknak kiemelte: fontos lenne, hogy Ukrajna európai partnerei is részt vegyenek az egyeztetéseken.

Ezzel kapcsolatos a Politico hírportál értesülése, miszerint az európai kormányok körében egyre inkább tudatosul, hogy sürgősen ki kell jelölniük valakit, aki közvetlen tárgyalásokat folytathat Vlagyimir Putyin orosz vezetővel az ukrajnai békemegállapodásról. A fő probléma annak eldöntése, hogy ki vállalja magára ezt a kockázatos feladatot.

„Putyin elnök nem tekinti az Európai Uniót tárgyalópartnernek” – mondta Petr Pavel cseh elnök kedden az Axel Springer Global Reporters’ Networknek – amelynek a POLITICO is tagja. Az interjúban Petr Pavel rámutatott, hogy Putyin „nem akar tárgyalni Ursula von der Leyennel, és Kaja Kallasszal sem áll szóba. Más európai vezetőkkel – köztük Emmanuel Macronnal – is megszakította a párbeszédet.”

A cseh elnök hozzátette: az EU-nak „ki kellene jelölnie egy személyt vagy egy csoportot, aki Európa nevében szólal meg. Nem feltétlenül az EU vagy a NATO hivatalos képviselőit, hanem olyan vezetőket, akik a többiektől kapott felhatalmazás alapján tárgyalhatnak.”

A Politicónak nyilatkozó európai diplomaták szerint „az, hogy végül ki képviseli majd az EU-t, azon fog múlni, kinek a személye hozhatja a legtöbbet” ezen a téren.

A lap szerint az uniós intézményrendszeren kívülről egyre nagyobb figyelmet kap Alexander Stubb finn elnök. Két fontos tényező is mellette szól: az uniós vezetők közül vitathatatlanul neki van a legjobb kapcsolata Trumppal, ráadásul Finnország nagy tapasztalattal rendelkezik Oroszország kezelésében – a két ország 1300 kilométeres közös határszakasszal rendelkezik, és a múltban háborúban is álltak egymással.

Putyin beleegyezett, hogy újrakezdjék a tárgyalásokat az ukrajnai háború lezárásáról