Az osztrák szélsőjobbtól tanulta a hatalmi harcot az AfD vezetése

A német Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobb párt történetének egyik legsúlyosabb adatvédelmi botrányával szembesül. Ismeretlenek több százezer, a párthoz kötődő elektronikus levelet tettek hozzáférhetővé az interneten. A levelezés politikailag legérdekesebb része nem feltétlenül a legdurvább kijelentéseket tartalmazza: az üzenetek azt is megmutatják, hogyan lett az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az AfD vezetőinek szervezeti és politikai mintája.

A Der Standard osztrák napilap feltárása szerint Alice Weidel, a német párt jelenlegi társelnöke 2016 novemberében részletes javaslatokat küldött Harald Vilimsky akkori FPÖ-főtitkárnak egy AfD-s előadáshoz. A téma az osztrák párt felemelkedése és a németek számára levonható tanulságok voltak. Weidel azonban a kívánatos üzenetek között a párton belüli fegyelmet és a szerinte alkalmatlan képviselők bírálatát is megjelölte.

A kiszivárgott üzenet alapján Weidel azt szerette volna hallani osztrák vendégétől, hogy a sikerhez szakmailag felkészült, fiatalabb politikusokra van szükség, és ártanak a pártnak azok, akik tartósan csak tiltakozni akarnak, de nem képesek csapatban dolgozni. Ez különös fényt vet az együttműködésre: az FPÖ-t nem csak választási tapasztalatok átadására kérte fel, hanem az osztrák tekintélyt a német belső vitákban is felhasználhatónak tartotta. Azt a cikk nem erősítette meg, hogy Vilimsky végül elmondta-e a kért bírálatokat.

A bécsi kapcsolat a párt belső vitáiban született

Az AfD 2013-ban még elsősorban az euróövezeti válság és a közös pénz ellenzésének ügyével lépett színre. A menekültválság idején erősödött meg a bevándorlásellenes, nacionalista irányzat, amelynek vezetői egyre inkább az osztrák szabadságpárti modellt tekintették követendőnek. A közeledés azonban korántsem élvezett általános támogatást. A Der Standard által ismertetett 2016. februári levelezésben Petr Bystron akkori bajor tartományi AfD-vezető közös nyilvános szerepléseket sürgetett, míg Dirk Driesang, a szövetségi vezetőség egyik tagja attól tartott, hogy a párt előzetes vita nélkül kötelezi el magát az FPÖ mellett.

A nézeteltérés hátterében az állt, hogy az osztrák kapcsolatrendszer az AfD későbbi irányvonaláról is szólt. A Frauke Petry vezette időszakban a párt több, egymással versengő csoportból állt, és a vezetők között még az is feszültséget keltett, ha valamelyikük a többiek tudta nélkül tárgyalt az FPÖ-vel. Petry 2016 júniusában Heinz-Christian Strachéval, az osztrák párt akkori elnökével találkozott; a német vezetőség tagjai közül többen csak a sajtóból értesültek erről.

Weidel és Alexander Gauland 2017 júniusában már együtt utaztak Bécsbe, ahol Strachéval, Vilimskyvel és Norbert Hoferrel folytattak megbeszélést. Akkorra Weidelt és Gaulandot az AfD szövetségi választási kampányának vezető párosává választották. Az osztrák politikusok nyilvánosan is azt hangoztatták, hogy a német párt sikere szempontjából döntő lehet a vezetőség egysége. A két párt közötti kapcsolat tehát a kampánytanácsokon túl a hatalmi viszonyok alakítására is kiterjedt.

A levelezés orosz kapcsolatokról szóló részleteket is tartalmaz. A Der Standard beszámolója szerint Hansjörg Müller, az AfD egyik akkori politikusa azt állította, hogy moszkvai ismeretségeivel elősegítette a kapcsolatépítés átterelését Petry körétől az új vezetéshez. Még azt is felvetette, hogy a párton belüli orosz kapcsolatokat közösen kellene hasznosítani, és Bécsben egyeztetne Johann Gudenusszal, az FPÖ akkori alelnökével. Ezek Müller saját állításai voltak; a közlésekből nem állapítható meg, milyen tényleges orosz befolyása volt, vagy megvalósultak-e a tervei.

Az adatlopás tény, a levelek körül vita folyik

A mostani botrány egy szeptember végi kibertámadáshoz kapcsolódik. Az AfD október 20-i hivatalos közleményében elismerte, egyik tárhelyszolgáltatóját támadás érte, és néhány postafiókból nagy mennyiségű adatot másoltak ki. A párt szerint a hatóságokhoz fordult, értesítette az érintetteket, és a támadást a demokratikus pártrendszer elleni jogsértésnek tartja. Egyúttal azt állítja, hogy a nyilvánosságra került dokumentumokat kezdetleges mesterségesintelligencia-eszközökkel, a szövegkörnyezet figyelmen kívül hagyásával elemezték.

A német közszolgálati Tagesschau beszámolója szerint az internetes felületen mintegy 421 ezer e-mailről beszélnek. Az AfD szerint a szövetségi pártközpont jelenleg használt postafiókjai nem érintettek. Az osztrák lap ugyanakkor azt közölte, hogy az általa idézett üzeneteket összevetette a kiszivárgott eredetikkel.

A levélarchívum más tartalmai szélsőséges megnyilvánulásokról és az ezek miatt fontolgatott belső fegyelmi eljárásokról szólnak. A Der Standard náci jelképekkel, antiszemita és rasszista kijelentésekkel kapcsolatos figyelmeztetéseket is említ. 

Az ügy új érveket adhat azok kezébe, akik az AfD alkotmányos betiltásának vizsgálatát sürgetik, de egy ilyen eljárásban önmagában még nem elegendő a botrányos levelek puszta felsorolása. 

A történetnek közben már mai politikai folytatása is van. A Der Standard augusztusi háttéranyaga szerint Weidel 2026-ban ismét Bécsben tájékozódott az FPÖ kormányzati és koalíciós tapasztalatairól. Az osztrák párt több tartományban kormányzati szerepet kapott, miközben a német AfD országos szinten továbbra is politikai elszigeteltséggel szembesül.