Eskü alatt kell vallania Donald Trumpnak a BBC elleni tízmilliárd dolláros perében

December 11-ig eskü alatt kell meghallgatni Donald Trump amerikai elnököt abban a perben, amelyet ő maga indított a BBC ellen egy 2024-es televíziós dokumentumfilm miatt. A miami szövetségi bíróságon Enjoliqué Lett bíró október 22-én rendelkezett erről. Amennyiben az amerikai elnök nem tesz eleget a rendelkezésnek, a bíróság szankciókat alkalmazhat, végső esetben pedig a keresetét is elutasíthatja. A határidő módosulhat, ha a bizonyítási eljárást meghosszabbítják.

Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint a BBC ügyvédje, Charles Tobin arra hívta fel a figyelmet, hogy a december 18-án lezáruló bizonyítási szakasz előtt még mindig nem sikerült meghallgatni a felperest. Trump és a BBC képviselői korábban október 16-ában állapodtak meg, az elnök jogászai azonban ezt lemondták. Indoklásuk szerint Trump fontos nemzetbiztonsági és gazdasági ügyek miatt nem állhatott rendelkezésre.

A BBC jogi képviselői vitatták ezt a magyarázatot. Arra hivatkoztak, hogy az elnök október 16-án Georgia államban republikánus jelöltek mellett kampányolt, majd floridai pártrendezvényen vett részt. Tobin szerint Trump politikai elfoglaltságát részesítette előnyben az egyeztetett meghallgatással szemben. Az elnök ügyvédei viszont elutasították, hogy szándékosan húznák az időt, és 2027. január 11. és 22. közötti időszakot ajánlottak fel a vallomástételre. Az Axios amerikai hírportál a bírósági iratok alapján azt írta, hogy az elnök védői a hivatali kötelezettségeire hivatkoztak.

Hogyan lett néhány másodpercből milliárdos követelés?

A jogvita kiindulópontja a BBC Panorama című műsorának a 2024-es amerikai elnökválasztás előtt sugárzott dokumentumfilmje. A készítők Trump 2021. január 6-i beszédének két, egymástól időben távoli részletét úgy vágták össze, mintha azok közvetlenül egymás után hangzottak volna el. Az egyik részben Trump a Capitoliumhoz vonulásról beszélt, a másikban harcra buzdító szavakat használt. A két kijelentés között mintegy 54 perc telt el, és a szerkesztett részletből kimaradt az a felszólítás is, amelyben Trump békés fellépést említett.

Az összeállítás így azt a benyomást kelthette, hogy az elnök egyetlen, összefüggő mondatban szólította fel híveit a Capitolium felé vonulásra és a harcra. Aznap a kongresszusi épületet Trump támogatói megtámadták, miközben a törvényhozás Joe Biden 2020-as választási győzelmének hitelesítésére készült. A beszéd egészének, az elnök akkori szerepének és a televíziós szerkesztésnek a megítélése azonban külön kérdés: a mostani polgári perben a BBC konkrét adásának jogi következményeiről kell dönteni.

A BBC utóbb elismerte, hogy a vágás félrevezető benyomást keltett, és bocsánatot kért. A botrány nyomán távozott Tim Davie vezérigazgató és Deborah Turness, a BBC hírszolgáltatásának vezetője. A médiaszolgáltató ugyanakkor továbbra is tagadja, hogy jogilag rágalmazást követett volna el, és nem fogadta el a kártérítési igényt.

Trump 2025 decemberében Floridában indított pert. A keresetben összesen tízmilliárd dollárt követel: ötmilliárdot a jó hírnevének állítólagos megsértése, további ötmilliárdot a floridai tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló szabályok feltételezett megsértése miatt. A BBC a kereset elutasítását szorgalmazta, és a floridai bíróság illetékességét is kétségbe vonta. A brit fél egyik érve, hogy a dokumentumfilmet nem az Egyesült Államokban sugározták.

A felperesnek is válaszolnia kell

Az amerikai polgári eljárásban a felek a tárgyalás előtt iratokat kérhetnek egymástól és eskü alatt kérdezhetnek tanúkat, illetve a peres feleket. A vallomás rögzíthető, és később bizonyítékként használható. A BBC jogászai ezúttal Trumpot, a kártérítésért fellépő felperest kívánják kérdezni.

Ennek jelentősége abban áll, hogy a sérelem állítása és annak bizonyítása nem ugyanaz. Ha valaki jelentős vagyoni és hírnévbeli károkra hivatkozik, a védekező fél vizsgálhatja, milyen konkrét következményeket tulajdonít a kifogásolt közlésnek. A BBC ezért Trump pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó adatok megszerzését is kezdeményezte. 

Az ügy sajátossága, hogy az Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke nem alperesként, hanem felperesként szerepel. Hivatali elfoglaltságai és a biztonsági előírások befolyásolhatják a meghallgatás megszervezését, de a kereset benyújtása azzal is jár, hogy a másik fél bizonyítási jogait tiszteletben kell tartania. Lett bíró most ezért jelölt ki egyértelmű határidőt, amelyet a jelenlegi eljárási menetrendhez igazított.

A per tárgyalását a jelenlegi tervek szerint 2027. február 15-re tűzték ki Miamiban. Addig a bíróságnak és a feleknek több eljárási kérdést is rendezniük kell. Az egyelőre nagy kérdés, hogy Trump elfogadja-e a bíró által szabott időpontot, vagy ügyvédei újabb halasztást próbálnak elérni.