Bírálják Macront, mert a Közel-Keleten járt, ahelyett, hogy otthon kezelte volna a válságot

Páncélozott járművekkel, a Sentinelle művelet katonáival és különleges rendőri, illetve csendőri egységekkel készül a francia kormány az október 24-re meghirdetett újabb tüntetésekre. A belügyminisztérium terveiről a Le Monde francia napilap tudósítása számolt be. Az intézkedések a zavargások megismétlődését hivatottak megakadályozni, de önmagukban nem jelentik azt, hogy a hadsereg átvenné a tüntetések rendőri biztosítását. A kormány egyes városokban és fővárosi körzetekben a gyülekezést is korlátozza.

Macron távolléte politikai vitát váltott ki

Emmanuel Macron közben hazaérkezett háromnapos öböl menti körútjáról, amelynek során Kuvaitot, Bahreint, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Szaúd-Arábiát is felkereste. A látogatásra egy rendkívül súlyos helyzetben került sor. A Le Monde beszámolója szerint François Hollande volt államfő és Édouard Philippe korábbi kormányfő is kifogásolta, hogy az elnök a súlyos zavargások idején külföldön tartózkodott. Macron szerdán Dohában azzal védekezett, hogy az út lemondása a bizonytalanság jelének tűnhetett volna. Állítása szerint napi kétszer egyeztetett Sébastien Lecornu miniszterelnökkel és Laurent Nuñez belügyminiszterrel. Arra is emlékeztetett, hogy vasárnapi televíziós beszédében már elítélte az erőszakot, és irányt szabott a kormány munkájának. Bírálói ezt nem tartják elegendőnek: szerintük a politikai vezetésnek a válság helyszínén kellett volna érzékelhetően jelen lennie.

Az elnök csütörtök reggelre biztonsági tanácskozást hívott össze az Élysée-palotába a hírszerző szolgálatok részvételével. A francia sajtó szerint az október 17-i tömeg nagyságát és az erőszak veszélyét előzetesen alábecsülték. Lecornu eközben pártvezetőkkel és az érintett nagyvárosok polgármestereivel egyeztet; a kormány átlátható beszámolót ígért a múlt hétvégi hibákról. Hétfő óta ismert, hogy a francia elnök pénteken nem érkezik Budapestre az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának állami megemlékezésére. A Telexnek adott francia nagykövetségi tájékoztatás szerint a francia külképviselet azt is hangsúlyozta, hogy francia részről korábban nem erősítették meg hivatalosan a látogatást. Magyar Péter miniszterelnök előzőleg a várható vendégek között említette a francia államfőt.

Az energiaellátás is az öböl menti út fontos témája volt

A közel-keleti körútnak az üzemanyag-ellátás szempontjából kézzelfogható célja is volt. A Hormuzi-szoros körüli konfliktus és a tankerforgalom veszélyei súlyosan megnehezítik az energiaszállítást. Macron szerint Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia vállalta, hogy havonta csaknem 300 ezer tonnával több dízelüzemanyagot szállít a TotalEnergies számára. Katarral emellett a téli időszakra havi két terawattóra cseppfolyósított földgáznak megfelelő mennyiségről állapodtak meg. A megállapodások azonban még nem feltétlenül jelentenek gyors árcsökkenést a francia kutaknál. A Párizs nem közölte, mikor és milyen útvonalon érkezhetnek meg a beígért szállítmányok. A szoroson való áthaladás kockázatos, az ellátási feszültségek pedig a francia háztartásokat és vállalkozásokat egyaránt terhelik. Patrick Pouyanné, a TotalEnergies vezetője mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy télen nem kell dízelhiánytól tartani.