Szolzsenyicin-szobra zavaró lett Oroszországban, Sztáliné már nem az

Kedden elszállították eredeti helyéről, a vlagyivosztoki tengerparti sétányról a szovjet disszidens Alekszandr Szolzsenyicin 2,6 méteres, két tonnás szobrát, majd szerdán visszavitték eredeti helyére. A szovjet Gulag Nobel-díjas írója emlékművének kálváriája azonban ezzel nem zárult le, a visszahelyezés átmeneti. A városvezetés az Interfax hírügynökséggel közölte: csak addig szállították vissza a tengerparti belvárosi sétányra a szobrot, míg az építészek be nem fejezik a Hit és Remény tér átalakítását – ahová eredetileg szánták. A határidőről viszont nem adtak tájékoztatást, közölte a Meduza.

A kedden lebontott szobrot a vlagyivosztoki belváros vízparti sétányáról, egy közeli, kisebb téren akarták felállítani, de a városi hatóságok szerint a munkálatok során kiderült, túl nagy ahhoz, hogy elférjen a kijelölt kisebb téren.

„Az emlékmű vizuálisan túlzsúfolttá teszi a kis pihenőövezetet” – idézte a sajtószóvivőt az orosz média.

Szolzsenyicin és a haditengerészet

Szolzsenyicin – a Szovjetunió leghíresebb irodalmi disszidense, aki éveket töltött büntetőtáborokban, mielőtt az Egyesült Államokba száműzték volna – 1994 májusában, Oroszországba való visszatérésekor repülővel érkezett, és Vlagyivosztokon keresztül utazott tovább.Ezért állítottak szobrot számára a távol-keleti kikötővárosban, amely Szolzsenyicint egy hajóhídon éppen lelépő alakként ábrázolja, de azt már 2015-ös felállítása idején is kifogásolták egyes „helyi aktivisták”.

A kedden áthelyezett szobrot a lakók panaszolták be, akiket zavart a kilátásban a világhírű disszidens.

A szobort mindenképpen (jó esetben) áthelyezik, a tengerparti sétányról való elmozdításáról már márciusban döntött a vlagyivosztoki városvezetés miután az orosz haditengerészet Csendes-óceáni Flottája panaszt emelt ellene. Érvelésük szerint egy szovjet disszidensnek szentelt szobor nem illik egy olyan vízparti területre, amelyet a második világháborús emlékművek és hadihajók számára tartanak fenn.

Szolzsenyicinnek nem csak Vlagyivosztokban van szobra és/vagy emlékművel. Születésének 100. évfordulóján, 2018-ban Vlagyimir Putyin jelenlétében avatták fel Moszkvában a Taganszkij kerületben, a róla elnevezett utcában az író egészalakos bronzszobrát. Születési helyén, Kiszlovodszkban is áll egy emlékműve, emléktáblák vagy kisebb mellszobrok találhatók még különböző oktatási és kulturális intézményekben (például Belgorodban és Rosztov-na-Donuban az egyetemen). A  kikötővárosban történtek nem ígérnek hosszú távú jövőt számukra.

Putyint nem a szobor zavarja, hanem az, amit képvisel

Szolzsenyicin a Gulág írója, márpedig a szovjet múlt és a korabeli visszaélések, mint a Gulág is, kutatását nem nézi jó szemmel a Kreml. A moszkvai Gulag Múzeumot 2024 novemberében zárták be hivatalosan, állítólagos tűzvédelmi szabálytalanságokra hivatkozva. A döntés nem volt váratlan, hiszen 2021. december 28-án az Orosz Legfelsőbb Bíróság elrendelte a Memorial International, Memorial Társaság sztálini diktatúra bűneit és a Gulag áldozatainak emlékét kutató nemzetközi ágának a megszüntetését.

2026 februárjában bejelentették, hogy a Gulág Múzeum helyén Emlékezet Múzeuma néven nyílik új kiállítás, amely a korábbi sztálini elnyomás helyett már a második világháborús náci bűnöknek és a szovjet nép ellen elkövetett „népirtásnak” állít emléket. Az eredeti Gulag-gyűjteményeket és kiállításokat leszerelték.

Sztálin-szobor Moszkvában. Zajlik a rehabilitáció – Fotó: Evgeni Bugubaev / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP

A sztálini terror bűneit évtizedeken át kutató Memorial emberi jogi szervezetet és mozgalmat az orosz legfelsőbb bíróság 2026 áprilisában hivatalosan is „szélsőséges szervezetnek” minősítette és végleg betiltotta működését. Ez a folyamat is korábban kezdődött: a jelenkori politikai foglyok védelmével foglalkozó ág, a Memorial Emberi Jogi Központ jogi felszámolást 2021 december 29-én rendelték el az orosz hatóságok, arra hivatkozva, hogy a szervezet megsértette a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, mivel több kiadványán és közösségi médiás posztján nem tüntette fel a törvény által kötelezően előírt „külföldi ügynök” megbélyegzést. Az ügyészség emellett azzal vádolta a csoportot, hogy „terrorizmust és szélsőségességet igazol”, valamint „hamis képet fest a Szovjetunióról mint terrorállamról” A betiltása után, 2022 októberében a Memorial elnyerte a Nobel-békedíjat a fehérorosz Alesz Bjaljackival és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központjával megosztva, elismerve a hatalom kritizálására és az állampolgárok alapvető jogainak védelmére tett évtizedes erőfeszítéseiket.

2026. április 9-én az orosz legfelsőbb bíróság „szélsőséges szervezetnek” minősítette, valamint végérvényesen betiltotta a Memorial mozgalom teljes oroszországi tevékenységét. Ezek után a Memorial anyagainak megosztása vagy a rájuk való hivatkozás is büntetőjogi következményekkel járhat Oroszországban.

A Memorial végleges betiltása és a vlagyivosztoki Szolzsenyicin-szobor kálváriájának kezdete látványosan ugyanarra az időre esik.

A szovjet múlt bűnei relativizálásának fokozódásával egyenesen arányosan zajlik Sztálin kvázi rehabilitációja. A szovjet diktátornak már 111 szobra van Oroszországban, ebből több mint 90-t Putyin 26. éve tartó elnöksége idején emeltek.