Véget ért a végtelen válság Romániában – egyelőre

Luca Niculescu kormánya annak a késői felismerésnek az eredménye, hogy az ország működőképességének megőrzése és a politikai válság lezárása csak két úton lehetséges: előrehozott választással vagy politikai kompromisszummal. Mivel az előrehozott választás egy esetleges csoda hiányában biztos szélsőjobb AUR győzelmet hozott volna, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ inkább megszavazta a válságot előidéző Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányra kerülését a technokrata, volt diplomata miniszterelnök vezette kormányban.

Mint ismert, a PSD április végén kilépett az ún. Európa-barát, eleve a szélsőjobb hatalomra kerülését megakadályozni hivatott négypárti koalícióból, majd május 5-én a szélsőjobb támogatásával bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta Ilie Bolojan kormányát. Azóta Nicușor Dan államfő három miniszterelnök-jelöltjét kaszálták el a szociáldemokraták, és ezúttal sem voltak hajlandók olyan kormányt támogatni, amelyben nem vesznek részt. Niculescu végül 12 szociáldemokrata és 6 független technokrata miniszterből álló kisebbségi kabinetet vitt a parlament elé. A 464 tagú kétkamarás törvényhozásban minimum 233 igen szavazatra volt szüksége és 280 támogató vokssal ment át. A PSD illetve a megbuktatott koalíció két pártja, a PNL és az RMDSZ mellett megkapta a nemzeti kisebbségek frakciója, valamint a PSD-ből kivált volt miniszterelnök, Victor Ponta farkciójának támogatását is. Az Európa-barát négypárti koalíció progresszív pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) „a PSD intézményfoglaló gyakorlata ellen” szavazott, a kisebb szélsőjobb frakciók sem nyomtak igent, az AUR pedig bojkottálta a szavazást és kivonult a parlamentből.

A lehetetlenre vállalkozott Niculescu 

A független miniszterelnöknek nem lesz könnyű dolga – kisebbségi kabinetje ugyan megkapta a beiktatáshoz szükséges voksokat, de minden intézkedéséhez külön-külön újabb alkura kényszerül, ami a Bolojan-kormányt megbuktató szociáldemokrata részvétel mellett hosszú távon valóságos csoda lenne. Az RMDSZ konstruktív ellenzékiséget ígért, a leköszönő Bolojan vezette PNL jelezte, hogy „csupán kényszerből” szavazta meg a kormányt, a jövőben pedig minden olyan esetben fellép majd a PSD ellen, amikor visszaéléseket vagy közpénzpazarlást tapasztal, és már induláskor figyelmezteti a szociáldemokratákat, hogy ne sodorják ismét rossz irányba az országot meggondolatlan költekezéssel.

Csakhogy Sorin Grindeanu PSD elnök a parlament plénuma előtt is azt hangsúlyozta, hogy Romániának változtatnia kell az eddigi gazdaságpolitikáján, az új kormánynak pedig mielőbb hozzá kell látnia a szociáldemokraták által szorgalmazott intézkedések megvalósításához. Az új gazdaságpolitika a PSD szerint mindenekelőtt a „Bolojan-kormány népnyúzó intézkedéseinek” befejezését jelentené, az előzetesen benyújtott tízpontos csomagjuk pedig újabb szociális intézkedések sorát javasolja a tavaly nyár óta foganatosított megszorító intézkedések okozta lakossági nehézségek enyhítésére.

Amint arról lapunk is többször beszámolt, a Bolojan-kormány drasztikus reformjaira azért volt szükség, mert az előző szociáldemokrata vezetésű Ciolacu-kabinet EU-rekordnak számító 9,6 százalékos költségvetési hiányt halmozott fel, amivel tönk szélére sodorta az országot és Románia uniós forrásait veszélyeztette. Mára a költségvetési hiányt, a válság ellenére 3 százalék alá sikerült szorítani, az uniós pénzek zömét is megszerezte a Bolojan-kabinet, csupán a PSD és az igazságszolgáltatás által bojkottált reformok miatt veszített összesen mintegy 1,23 milliárd euró uniós forrást az Országos Helyreállítási Terv keretéből a határidők elmulasztása és a vállalt reformok elmaradása miatt.

A PSD populizmus ára 

A Bolojan-kormány idején Románia a strukturális és egyéb alapok tekintetében a 2025–2026-os időszakban rekordmennyiségű, több mint 10 milliárd eurónyi támogatást hívott le sikeresen, a helyreállítási alapok politikai válságok miatti csúszásai azonban közvetlen és súlyos költségvetési veszteséget okoztak az országnak.

A legsúlyosabb veszteség annak köszönhető, hogy a kormányválság miatti politikai patthelyzet következtében a parlament nem fogadta el határidőre (augusztus 31.) a közszféra bérezését megreformáló egységes bértörvényt, azaz a PSD nem szavazta meg a kormány által előterjesztett törvényt, valamint az állami vállalatok működésének átalakítását. Ez 770 millió eurójába került az országnak. Ezen felül még 458,7 millió euróról kellett lemondaniuk késve vagy hiányosan végrehajtott reformok és elmaradt mérföldkövek miatt, amelyek legtöbb esetben épp a PSD ellenállása miatt történtek. Grindeanu azonban máris többek között a nyugdíjak inflációhoz igazított emelését, a gyermeknevelési szabadságon lévő anyák egészségbiztosítási járulékának eltörlését, a kórházak finanszírozásának biztosítását és a vállalkozások támogatását ígérte. A szociáldemokrata pártelnök szerint formációja azt is el szeretné érni, hogy az állam gyorsabban rendezze a cégekkel szemben felhalmozott tartozásait és csökkenjenek a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek.

Ezek a követelések bekerültek a Niculescu-kormány programjába – ezzel a feltétellel lépett kormányra és vállalta annak támogatását a PSD, megvalósításukra azonban maximum az előrehozott választások reményében politizáló szélsőjobb AUR-ra számíthat.

A költségvetés elfogadása lesz a próbakő

Niculescu kabinetjének elsősorban egy régóta esedékes költségvetés kiigazítást kell végrehajtania, amire a ügyvivő kisebbségi Bolojan-kabinetnek nem volt lehetősége. Ehhez még minden bizonnyal megszerezhetik a PNL és az RMDSZ támogatását az ország működésének megőrzése céljából, de a 2027-es költségvetés már keményebb dió lesz, a PSD jelenlegi feltételei, költségvetési lazítási szándéka mellett pedig úgyszintén csak a szélsőjobb külső támogatásában reménykedhet.

Az AUR-nak azonban egyáltalán nem érdeke a Niculescu-kormány túlélése, az ország rendbetétele, George Simion alakulatának a jelenlegi lakossági elégedetlenség biztosítja a legnagyobb bázist, így mielőbbi előrehozott választásra lenne szüksége a hatalom megszerzéséhez.

Luca Niculescu kormányfő a beiktatását követően azt mondta: az ország gazdasági, költségvetési és társadalmi problémái gyors döntéseket követelnek, a kormánynak pedig az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva kell dolgoznia. Azt ígérte: kerülni fogja a meddő politikai konfliktusokat, világos szabályok alapján, az állampolgárok előtt átlátható módon fog kormányozni. Hangsúlyozta, hogy független miniszterelnökként tisztában van a parlamenti támogatás fontosságával, ezért a pártok közötti konfliktusok kezelésére más, egyelőre nem részletezett megközelítést ígért. Kormány legfontosabb céljaiként a közpénzpazarlás visszaszorítását, az uniós és helyreállítási források lehívását, az energetikai beruházásokat, valamint Románia OECD-csatlakozásának befejezését nevezte meg.

A Niculescu-kormány túlélésének alapkérdése egyértelműen az lesz, hogyan sikerül mindezt összeegyeztetnie a Grindeanu által ismertetett szociáldemokrata elképzelésekkel hosszú távon is, de mindenekelőtt a 2027-es költségvetésben.

Hatalmi ágak közötti harc bonyolítja a román válságot, a hallgatás és halogatás nem megbékélést fog hozni