Magyar teológust nevezett ki XIV. Leó pápa a Vatikán egyik legfontosabb tanácsadó testületébe

Magyar szakember is bekerült a katolikus egyház egyik jelentős teológiai tanácsadó intézményébe. XIV. Leó pápa hétfőn nevezte ki a Nemzetközi Teológiai Bizottság 2026 és 2031 között működő új tagságát. A harmincfős testületben 24 újonnan kinevezett szakértő kapott helyet, hat korábbi tag megbízatását pedig meghosszabbították. Az új tagok között szerepel Török Csaba, az Esztergomi Hittudományi Főiskola docense, akinek kinevezését a Szentszék hivatalos közleménye is megerősíti.

A Szentszék közleménye szerint a magyar teológus az Esztergomi Hittudományi Főiskolán tanít. A kinevezés nemzetközi tudományos feladatra szól: a tagok nem országuk vagy püspöki karuk képviselőiként vesznek részt a munkában, hanem saját teológiai felkészültségükkel járulnak hozzá az egyházi tanítás kérdéseinek vizsgálatához.

A Nemzetközi Teológiai Bizottság a Szentszéket, mindenekelőtt a Hittani Dikasztériumot segíti a jelentős és időszerű hittani problémák tanulmányozásában. Az általa kidolgozott dokumentumok tudományos állásfoglalások, amelyek hozzájárulhatnak a későbbi egyházi döntések előkészítéséhez. A testület jelentősége éppen abban áll, hogy különböző teológiai iskolák és országok kutatóit vonja be a katolikus tanítás értelmezésével kapcsolatos párbeszédbe.

Több nő és világi szakértő kapott helyet

Az új összetétel egyik legfontosabb sajátossága a női és világi teológusok megerősödő jelenléte. A nők száma az előző ciklus öt tagjáról nyolcra emelkedett, közülük öten világi szakemberek. Három világi férfi teológussal együtt így nyolcan vannak azok, akik nem felszentelt papként vagy szerzetesi hivatásuk alapján vesznek részt a bizottság munkájában. Ez kétszerese az előző ötéves időszak létszámának.

A Vatican News hivatalos tájékoztatása szerint a testület létszáma 28-ról harmincra nőtt. A mai tudományos életben egyre több nő és világi kutató foglalkozik hittudománnyal, biblikus tanulmányokkal, erkölcsteológiával és az egyház társadalmi tanításával.

A bizottság összetételének módosítása természetesen nem változtatja meg a katolikus egyház döntéshozatali rendjét. A mostani kinevezések inkább azt jelzik, hogy a döntések előkészítésénél a Vatikán szélesebb tudományos és társadalmi tapasztalatra kíván támaszkodni.

A földrajzi megoszlásban is változás történt. Európából tizenhárom szakértő került a bizottságba, eggyel kevesebb, mint az előző ciklusban. Ázsia és Afrika egyaránt négy-négy tagot ad, míg korábban mindkét kontinensnek három képviselője volt. Dél-Amerika részesedése négyről ötre nőtt, Észak-Amerika három, Ausztrália pedig egy helyet kapott. Európa továbbra is a legnagyobb csoportot alkotja, ám a nem európai teológiai műhelyek jelentősége fokozatosan növekszik.

A különféle földrészekről érkező szakértők különböző egyházi és társadalmi tapasztalatokat képviselnek. Európában a vallásgyakorlás visszaszorulása, az egyházi intézmények társadalmi szerepe és a keresztény közösségek megújulása tartozik a legfontosabb kérdések közé. Afrika és Ázsia számos országában a vallások együttélése, a szegénység, az oktatás vagy a kereszténység helyi kulturális beágyazottsága jelent különös kihívást. A nemzetközi összetétel lehetőséget ad arra, hogy a teológiai problémákat ne kizárólag európai nézőpontból vizsgálják.

A hitelvi viták előkészítésében lehet szerepe

A bizottságot VI. Pál pápa alapította 1969-ben, a II. vatikáni zsinatot követő egyházi megújulás idején. Az intézmény létrehozása azt a célt szolgálta, hogy a világegyház tanítását érintő kérdésekről rendszeres tudományos párbeszéd folyjon. A testület szabályzatát II. János Pál pápa 1982-ben véglegesítette. A legfeljebb harminc tagot a pápa nevezi ki öt évre, a Hittani Dikasztérium vezetőjének előterjesztése alapján, a püspöki konferenciákkal történt egyeztetést követően.

Az intézmény fennállása óta 33 dokumentumot tett közzé vezetőjének jóváhagyásával. A legutóbbi ötéves időszak végén a közös otthon gondozásáról, vagyis a teremtett világ iránti keresztény felelősségről jelent meg tanulmánya. A témaválasztás azt is érzékelteti, hogy a bizottság munkája nem szorítkozik szűken értelmezett dogmatikai vitákra: az egyházi tanítás és a jelenkor társadalmi, erkölcsi kérdéseinek kapcsolatát is vizsgálja.

Az újonnan kinevezett tagok között több európai felsőoktatási intézmény ismert oktatója található. Michel Fédou francia jezsuita teológus a párizsi Loyola egyetemhez (Facultés Loyola Paris) kötődik, Bernhard Knorn a frankfurti Sankt Georgen főiskola professzora, Jan-Heiner Tück pedig a Bécsi Egyetemen foglalkozik dogmatikával. Az ázsiai intézmények közül a dél-koreai Sogang Egyetem és egy tajvani teológiai fakultás is megjelenik a névsorban. A megbízatás meghosszabbításával Piero Coda továbbra is a bizottság főtitkára marad.

A katolikus egyház jelenlegi belső vitáiban fontos szerepet játszik a szinodalitás, vagyis annak kérdése, hogyan kapcsolódhatnak be a hívek, a papok és a püspökök az egyházi élet alakításába. A nők szerepe, a helyi egyházak mozgástere és a különböző kultúrák teológiai hagyományainak összehangolása ugyancsak jelentős témák.

A testület szokásos plenáris ülését november 23. és 27. között tartják. Az új ötéves ciklus munkaprogramja és a további kutatási feladatok az illetékes vatikáni szervek tájékoztatása alapján válhatnak ismertté. A magyar részvétel mindenesetre lehetőséget kínál arra, hogy a hazai hittudományi oktatás és kutatás tapasztalatai közvetlenül megjelenjenek a katolikus egyház nemzetközi teológiai párbeszédében.

Tüdőműtétje után ismét megjelent a hívek előtt XIV. Leó pápa