Hiába nyerte meg a választást az AfD, kiszorult a tartományi parlament vezetéséből

Az Alternatíva Németországért (AfD) szeptemberben története egyik legjelentősebb tartományi választási sikerét aratta Mecklenburg–Elő-Pomerániában, a schwerini parlament vezetését azonban nem tudta megszerezni. A 71 tagú törvényhozás keddi alakuló ülésén a szociáldemokrata Birgit Hessét választották újra elnöknek. A 2019 óta hivatalban lévő politikus 39 szavazatot kapott, míg az AfD által indított Carlos Dias Rodriguesra 31 képviselő voksolt. Egy szavazat érvénytelen volt.

A titkos szavazás eredménye különösen figyelemre méltó, mert a szélsőjobboldali pártnak 32 mandátuma van, vagyis jelöltje eggyel kevesebb voksot szerzett saját frakciója létszámánál. Arról azonban a titkos szavazás alapján nem lehet biztosat mondani, ki adott le érvénytelen szavazatot, és honnan érkezett az egyes jelöltek támogatása. A szociáldemokraták, a Balpárt és a Zöldek már előzetesen közölték, hogy nem támogatják az AfD politikusainak megválasztását a parlament elnökségébe.

Az ORF  beszámolója szerint az AfD arra hivatkozott, hogy a parlamenti szokásjog alapján a legerősebb frakció jelölheti a házelnököt. 

Az alelnöki helyekről is lemaradt a szélsőjobb

A délután folyamán tovább még súlyosabb vereséget szenvedett az AfD. A parlament az elnök mellett két alelnököt választott: a Balpárt politikusát, Simone Oldenburgot első, a Zöldek képviselőjét, Maya Tischlert második alelnöknek. Az “alternatívás” Carlos Rodrigues mindhárom tisztségért elindult, ám egyik választáson sem tudott többséget szerezni. Így az új elnökség kizárólag a másik három párt politikusaiból áll; a vezető tisztségeket egyaránt nők töltik be.

A Süddeutsche Zeitung által is közölt dpa-jelentés szerint a házszabály lehetővé tenné további alelnöki tisztségek létrehozását, az AfD azonban erre nem tett indítványt. Enrico Schult frakcióvezető azt jelentette be, hogy a tartományi alkotmánybírósággal kívánják megvizsgáltatni a történteket.

Az új választási ciklus első ülését más vita is kísérte. A képviselők szigorították a parlamenti fegyelmi szabályokat, így a súlyos rendzavarás vagy az ismételt figyelmeztetések pénzügyi szankciókat is maguk után vonhatnak. Az AfD szerint a módosítások a párt mozgásterét szűkítik. A többi frakció az ülések rendjével és a parlament tekintélyének védelmével indokolja a változtatásokat. Az NDR északnémet közszolgálati média előzetes beszámolója már az alakuló ülés előtt jelezte, hogy az elnökválasztás és a házszabály egyaránt éles vitákat ígér.

Választási győzelem kormányzati többség nélkül

A szeptember 20-i választáson az AfD a listás szavazatok 38,2 százalékával végzett az élen, megelőzve Manuela Schwesig miniszterelnök SPD-jét, amely 35,5 százalékot kapott. A Balpárt 6,5, a Zöldek 5,7 százalékkal jutottak be a törvényhozásba. A kereszténydemokraták 4,9 százalékkal, az új Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) 4,8 százalékkal maradt a parlamenti küszöb alatt, és az FDP sem szerzett mandátumot. A tartományi parlament által közzétett hivatalos végeredmény szerint a 71 helyből 32 az AfD-é, 29 az SPD-é, öt-öt pedig a Balpárté és a Zöldeké.

A mandátumok eloszlása egyértelművé teszi a kormányalakítás politikai lehetőségeit. Az AfD nem szerzett parlamenti többséget, és más párt nem hajlandó koalícióra lépni vele. Ezzel szemben a szociáldemokraták a Balpárttal és a Zöldekkel együtt 39 képviselői helyre tettek szert. A három párt október 12-én kezdett hivatalos koalíciós tárgyalásokat, amelyek sikere esetén Mecklenburg–Elő-Pomeránia történetében első ízben lesz ilyen színezetű kormánya a keletnémet tartománynak. A Deutschlandfunk német közszolgálati rádió tudósítása szerint az egyeztetések célja a tartomány további kormányzásának biztosítása.

Hesse újraválasztása így az új parlamenti erőviszonyok első kézzelfogható következménye lett. Az AfD megőrizte a legerősebb frakció pozícióját, de a parlament vezetésének megválasztásakor a másik három párt számbeli fölénye érvényesült. A keddi szavazások azt megmutatták, hogy a választás első helyezettje továbbra is elszigetelt maradhat a tartományi hatalmi pozíciók elosztásakor.