London ismét az orosz milliárdokhoz nyúlna Ukrajna támogatására

Az európai kormányoknak ismét meg kellene vizsgálniuk, hogyan használhatnák fel Ukrajna támogatására a zárolt orosz állami tartalékokat – ezt szorgalmazza Ed Miliband brit külügyminiszter. A The Times brit lap Stefan Boscia által jegyzett, október 19-i beszámolója szerint London elsősorban a Belgiumban őrzött, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyon ügyében szeretné újraindítani az európai egyeztetést. A brit törekvést sürgetőbbé tette Washington és Kijev kapcsolatának újabb romlása.

Az összeg tekintélyes, de félrevezető volna úgy beszélni róla, mintha egy brüsszeli döntéssel azonnal elkölthető pénz lenne. A tartalékok jelentős részét a belga Euroclear nemzetközi értékpapír-elszámoló intézmény kezeli. Az orosz jegybank eszközei az uniós szankciók következtében hozzáférhetetlenné váltak, tulajdonjoguk azonban ettől még nem szűnt meg. Az európai államok éppen azon vitatkoznak, milyen jogcímen lehetne az eszközök értékét Ukrajna finanszírozásába bevonni.

Miliband már október közepén felvetette a téma újbóli napirendre vételét. Az Európai Pravda ukrán hírportál október 13-i tudósítása szerint a brit diplomácia vezetője azt sürgette, hogy az Európai Unió gondolja újra a befagyasztott orosz eszközökkel kapcsolatos politikáját. A legújabb londoni kezdeményezés ezért nem előzmény nélküli fordulat, hanem egy korábban megakadt vita ismételt megnyitása.

A hozamokat már felhasználják

Az Európai Parlament kutatószolgálatának októberi áttekintése szerint a befagyasztott tartalékok hozamából már több részletben juttattak támogatást Ukrajnának; 2026 augusztusában például újabb 1,4 milliárd eurót utaltak át. A G7-ek hitelprogramjának törlesztésében is szerepet kapnak ezek a bevételek.

Más konstrukció a jóvátételi hitel: ebben az esetben Ukrajna most jutna jelentős forráshoz, a visszafizetést pedig a később esedékes orosz jóvátételhez, illetve a zárolt eszközökhöz kapcsolnák. Itt már jóval nehezebb kérdés, hogy ki viseli a veszteséget, ha az orosz jóvátétel elmarad, vagy a vagyon tulajdonosa sikerrel indít pert. A teljes elkobzás még ennél is messzebb menne, mert magát a tőkét venné el Oroszországtól. A három út jogilag és politikailag nem azonos.

Az uniós vezetők 2025 decemberében végül nem a vitatott jóvátételi hitelt választották elsődleges megoldásnak. Az Európai Tanács hivatalos következtetései alapján 2026–2027-re 90 milliárd eurós hitelről állapodtak meg, amelyet az EU tőkepiaci forrásbevonása és költségvetési garanciája támaszt alá. A konstrukció szerint Ukrajna akkor törlesztene, ha Oroszországtól jóvátételhez jutna; addig a jegybanki eszközök zárolva maradnak. Ez a határozat nem azonos a 210 milliárd euró elkobzásával.

A 90 milliárdos program jogi alapját később külön uniós jogszabályban is rögzítették. Magyarország, Csehország és Szlovákia pénzügyi kötelezettségeire a megállapodás külön kivételt állapított meg. A már létező hitel tehát nem bizonyítja, hogy Budapest a további orosz vagyonfelhasználást is támogatja, és az új brit javaslatról sem lehet automatikusan levezetni a magyar álláspontot.

Belgium tart a peres következményektől

A központi akadály továbbra is Belgium. Az Euroclear székhelye miatt a lehetséges orosz jogi követelések és ellenintézkedések terhének számottevő része belga intézményekre hárulhat. Brüsszel ezért korábban közös garanciákhoz és a kockázatok megosztásához kötötte az előrelépést. Ez a félelem nem szűnik meg attól, hogy más európai fővárosok politikailag igazságosnak tartják: az agresszor vagyonából kellene fedezni az általa okozott károkat.

A zárolt jegybanki tartalékok sorsa érinti a nemzetközi pénzügyi elszámolások kiszámíthatóságát, az euróban tartott eszközök megítélését és az esetleges orosz válaszlépések kockázatát is. Azok, akik gyorsabb felhasználást sürgetnek, arra hivatkoznak, hogy Ukrajnának folyamatosan fegyverekre, energiaellátásának helyreállítására és az állami működés fenntartására van szüksége. Az óvatosabb kormányok viszont nem szeretnének olyan precedenst teremteni, amelynek költségei évekkel később jelentkezhetnek.

A brit diplomácia érvelését az amerikai politika bizonytalansága is erősíti. London attól tart, hogy ha Washington visszafogja a támogatást, Európának nagyobb részt kell vállalnia Ukrajna védelmének finanszírozásából. Miliband október 8-i ukrajnai látogatásán már új, 54 millió fontos, a téli ellenálló képességet javító támogatást jelentett be. A brit külügyminisztérium hivatalos közleménye szerint a segítség az energiaellátás és a lakosság felkészülését szolgálja az orosz támadások közepette.

Magyarország számára a mostani egyeztetés külön külpolitikai próba lehet. Nagy kérdés, támogatná-e Budapest a hozamok további felhasználását, egy közösen garantált jóvátételi hitelt vagy akár a tőke elkobzását?  Az európaiaknak mindenesetre újabb forrásokat kell találniuk Ukrajna számára, miközben meg kell állapodniuk abban is, ki vállalja a jogi és pénzügyi felelősséget.

Ukrajna szerint egy amerikai–orosz–kínai csúcs a háború folytatására bátorítaná Putyint