Szélsőbaloldali mozgalmakhoz kötik a limoges-i városháza felgyújtásának egyik feltételezett elkövetőjét

Fontos előrelépés történt a franciaországi Limoges történelmi városházájának felgyújtása ügyében indított nyomozásban. A rendőrség kedden kora reggel elfogott egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az épületet elpusztító támadásban. A Bordeaux-ból érkező RAID különleges rendőri egység tagjai a várostól mintegy ötven kilométerre fekvő Val-d’Issoire településen hajtották végre az akciót. Az őrizetbe vételt Émilie Abrantes limoges-i ügyész is megerősítette.

A Le Parisien francia napilap rendőrségi forrásokra hivatkozó értesülései szerint az elfogott személyt a hatóságok a radikális baloldali mozgalmakhoz sorolják. A férfi szerepel az úgynevezett S-nyilvántartásban, amelyben a nemzetbiztonsági szempontból figyelemmel kísért személyek adatait tartják nyilván. Korábban hivatalos személyek elleni erőszak miatt is a rendőrség látókörébe került. Az életkoráról ugyanakkor eltérő adatok jelentek meg: a kezdeti hírek negyvenévesnek mondták, a Le Parisien későbbi beszámolója szerint 34 éves.

A nyomozásba a francia rendőrség terrorellenes aligazgatóságát is bevonták. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a gyújtogatást terrorcselekménynek minősítették volna. Az Euronews francia kiadásának keddi beszámolója szerint Gérald Darmanin igazságügyi miniszter ugyanakkor felvetheti a terrorcselekmény lehetőségét is, amennyiben bebizonyosodik, hogy a történelmi épület megsemmisítését szervezetten, politikai indítékból hajtották végre.

A lángok martaléka lett a város jelképe

Limoges a szombati országos tiltakozások egyik legsúlyosabb erőszakhullámának helyszíne volt. A megélhetési költségek emelkedése, az oktatás helyzete és a kormány gazdaságpolitikája miatt utcára vonulók között erőszakos csoportok is megjelentek. A helyi hatóságok szerint a demonstrálók egy része kifejezetten összecsapásra készült. A rendőröket támadások érték, szolgálati járművek rongálódtak meg, a belváros több pontján súlyos károk keletkeztek.

A legnagyobb pusztítást a városházánál okozták. Szombaton, október 17-én este maszkot viselő támadók jutottak be az 1883-ban felavatott neoreneszánsz épületbe, ahol tüzet gyújtottak. A lángok gyorsan átterjedtek a felső szintekre és a tetőszerkezetre. A tűzoltók erőfeszítései ellenére összeomlott az óratorony és a tető jelentős része. A műemlék régi szárnya belül szinte teljesen megsemmisült, míg az épület hátsó, újabb részét sikerült megmenteni.

A két világháborút átvészelő épület pusztulása sokakban a párizsi Notre-Dame 2019-es tűzvészének emlékét idézte fel. A lángoló torony összeomlásáról készült felvételek a franciaországi zavargások legmegrázóbb képei közé kerültek.

Guillaume Guérin, a város konzervatív polgármestere szerint az állam képtelen volt megfelelő védelmet biztosítani a középületnek. Úgy vélte, a rendőrség nem rendelkezett elegendő erővel ahhoz, hogy feltartóztassa a támadókat. A városvezető követelte, hogy a központi kormány vállaljon szerepet a helyreállításban. Sébastien Lecornu miniszterelnök állami támogatást ígért, és péntekre látogatást jelentett be Limoges-ba.

A történtek a város mindennapi működését is súlyosan érintik. A Limoges Métropole október 18-i tájékoztatása szerint a városháza személyes ügyfélfogadását átmenetileg megszüntették, a lakosságot más telefonos elérhetőségre irányították. Az anyakönyvi ügyek közül a sürgősek ellátását igyekeznek fenntartani, miközben az okmányok átvételére várókat külön értesítik. A tűzoltók és a városi alkalmazottak az épület biztosításán, valamint a megmaradt műtárgyak és iratok mentésén dolgoznak.

Fotó:  PASCAL LACHENAUD / AFP

Politikai válsággá szélesedtek a zavargások

A limoges-i támadás országos vitát váltott ki a rendőrség felkészültségéről. Párizs, Marseille és Lyon városvezetői is bírálták a rendelkezésükre álló rendőri erők létszámát és a hatósági fellépés megszervezését. A kormány az erőszakért szélsőséges csoportokat és a zavargásokat kihasználó bűnözőket teszi felelőssé. A békés tüntetések résztvevőinek követelései ugyanakkor messze túlmutatnak az utcai rendbontásokon.

A megmozdulások mögött a megélhetési válság, a közszolgáltatások romló helyzete és a gazdasági megszorításoktól való félelem húzódik meg. Az ország több nagyvárosában diákok és munkavállalók is tiltakoztak. A szombati demonstrációk résztvevőinek számáról eltérő becslések jelentek meg, de az egyértelmű, hogy a megmozdulások országos méretűek voltak. Az erőszakos cselekmények miatt több ezer embert állítottak elő vagy vettek őrizetbe.

A hatóságok több településen éjszakai korlátozásokkal próbálták elejét venni az újabb összecsapásoknak. Párizsban a République tér és a Les Halles környékén vezettek be időszakos tilalmakat, Lyonban pedig egyes városrészekben korlátozták az éjszakai közlekedést. Nizzában és több észak-franciaországi településen a fiatalkorúakra külön szabályok vonatkoztak. Lecornu szerint a kijárási korlátozások hozzájárultak a helyzet átmeneti megnyugvásához, szükség esetén azonban további intézkedéseket is elrendelhetnek.

A miniszterelnök helyzete mind nehezebbé válik. A közbiztonsági kudarcok miatt a belügyminisztériumot is bírálatok érték, miközben a kormányra egyszerre nehezedik nyomás a rend helyreállítása és a tiltakozásokat kiváltó szociális problémák kezelése érdekében. Az AP amerikai hírügynökség összefoglalója szerint a történtek a francia rendfenntartási módszerekről folyó vitát is kiélezték, mivel a rendőri beavatkozások során tüntetők is súlyos sérüléseket szenvedtek.

Limoges-ban közben a városháza újjáépítése és a felelősök felkutatása került előtérbe. Vasárnap helyi és környékbeli önkormányzati vezetők, valamint lakosok vonultak a kiégett épülethez, hogy tiltakozzanak az erőszak ellen. A mostani őrizetbe vétel fontos eredmény lehet a nyomozásban, ám a hatóságoknak továbbra is tisztázniuk kell, kik vettek részt a támadásban.