Vállalja a következményeket a Kolibri Színház vezetése, igazságos eljárást követel

A Kolibri Színház kész feltárni az intézmény korábbi kétes ügyeit annak érdekében, hogy azok ne veszélyeztessék a jelenlegi működést – derül ki a Népszabadsághoz eljuttatott sajtóközleményből. „Most már nem lehet eltussolni a múltat! Azt követeljük, hogy a korábbi működéssel kapcsolatos vizsgálati megállapításokat az illetékes szervek érdemben értékeljék, a szükséges intézkedéseket megtegyék, és biztosítsák a közérdekű adatok jogszerű megismerhetőségét. A Kolibri Színház jövőjét nem határozhatják meg a múltból örökölt, tisztázatlan ügyek és a jelenlegi munkatársakat érintő nyilvános konfliktusok. A bizonyítékokat fontosabbnak tartjuk a szereplőknél. A tényeket pedig fontosabbnak a dramaturgiánál. A színház múltját vizsgálják ki, a jelenét pedig ne tegyék tönkre! Hagyjanak minket dolgozni!” – fogalmaznak a közleményben az azt jóváhagyó Kolibri Színház-közösség tagjainak nevében, akiket érdekel az igazság – tették hozzá.

Bizalomvesztés, kiszámíthatatlanság

Ahogyan pénteken arról mi is beszámoltunk, az intézmény több, a retorziótól tartva névtelenséget kérő dolgozója vizsgálatot követelt a Kolibri Színházban, az intézményben uralkodó, bizalomvesztésre és kiszámíthatatlanságra épülő, tarthatatlan működési körülményekre hivatkozva. A színház vezetése akkor értetlenül állt a vádak előtt, azzal érvelve, hogy már eleve folyik egy vizsgálat az intézményben és ebben együttműködnek az illetékesekkel.

A lapunknak eljuttatott közleményben négy pontban írnak a jelenlegi helyzetről. Egyrészt kitér a múlt feltárására és az intézményi felelősségre, kiemelve, hogy a korábbi Felügyelőbizottságának elnöke által elrendelt, az intézmény működésére és gazdálkodására kiterjedő belső vizsgálat során merült fel a hűtlen kezelés gyanúja, jelenleg a büntetőfeljelentés előkészítés alatt áll. A feljelentés többek között Vidovszky Györgyöt, Gyevi-Bíró Esztert, Nizsai Dánielt, Pánczél Sándor korábbi gazdasági vezetőt, valamint a színházat 2025-ig irányító Novák Jánost és társaikat érinti.

Másfél év múltán sem csitulnak a kedélyek a Kolibri Színházban

Hangsúlyozzák azt is, a kérdés az, hogy az illetékes szervek mikor és milyen lépéseket tesznek. „Meggyőződésünk, hogy a közpénzekkel gazdálkodó kulturális intézmények törvényes és átlátható működésének biztosítása, valamint a szabálytalanságok feltárása nem csupán intézményi érdek, hanem a döntéshozói, gazdálkodási és ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyek saját, személyes felelőssége is” – fogalmaznak, hangsúlyozva, hogy „a tulajdonosi joggyakorló minisztérium és Budapest Főváros Önkormányzata egyértelműen foglaljon állást a 2025-ben keletkezett vizsgálati dokumentáció megállapításaival kapcsolatban, és a jogszabályoknak megfelelően tegye meg a szükséges intézkedéseket.”

A sajtóközleményben védelmükbe veszik Zalán János jelenlegi igazgatót, mondván: „Feltesszük a kérdést: a Zalán Jánost megelőző időszak gazdálkodásával, működésével és az esetleges visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatok ténye, valamint a büntetőfeljelentés előkészítése ismert volt-e a jelenlegi vezetés eltávolítását követelő szereplők előtt? Van-e összefüggés a két esemény között?”

Kérdőre von bizonyos szakmai szervezeteket és színházi közösségeke

Zalán János kinevezése óriási visszhangot kapott nemcsak a színház iránt érdeklődők között, hanem a közéletben is 2025 első felében. A Pesti Magyar Színház korábbi vezetőjét a társulat tiltakozása ellenére nevezték ki a gyermek- és ifjúsági színház élére, a Magyar Színházi Társaság azonnali magyarázatot várt Hankó Balázs akkori kultúráért és innovációért felelős minisztertől, majd nyílt levélben kérte Karácsony Gergely főpolgármestert a helyzet orvoslására. (A teátrum alapítója, Novák János és a társulati tagok többségével együtt Vidovszky György főrendező pályázatát támogatta: 51 ember, a stáb 88 százaléka Vidovszkyra szavazott, Zalán egy voksot kapott.) A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság viszont üdvözölte a döntést.

A közlemény kérdőre von bizonyos szakmai szervezeteket és színházi közösségeket is: „Külön figyelmet érdemel a szakmai szervezetek és más színházi közösségek szerepvállalása is. A Kolibri Színház körüli korábbi és jelenlegi vitákban szakmai szervezetek, művészek és más társulatokhoz kötődő szereplők is nyilvánosan állást foglaltak” – írják, kiemelve a Budapesti Operettszínházhoz és a Loupe társulathoz kötődő művészek állásfoglalását is. „A nyilvános kiállások mögött meghúzódó szándékokat nem lehet pusztán azok időzítéséből megállapítani. Azt azonban alapvető követelménynek tartjuk, hogy a művészeket, szakmai szervezeteket és társulatokat ne lehessen hiányos vagy egyoldalú tájékoztatás alapján olyan konfliktusok részesévé tenni, amelyek teljes hátterét nem ismerik.”

Külön pontban kifogásolják azt is, hogy miért nem kapnak hasonló figyelmet a Kolibri Színház eredményei, kitérve arra többek között, hogy a 2024-es év veszteséges működéséhez képest 2025-ben pozitív gazdasági eredményt értek el, megújultak játszóhelyek, öltözők is. „Ezeket az eredményeket nem pusztán véleményeknek, hanem ellenőrizhető adatoknak tekintjük, amelyek a Kolibri Színház jelenlegi munkatársainak közös teljesítményét tükrözik.”

Hangsúlyozzák: ha történt visszaélés, vállalják a következményeket, viszont, ha a gyanú nem igazolódik, akkor annak nyilvános és egyértelmű kimondása is elengedhetetlen. Véleményük szerint a közvéleménynek is joga van ahhoz, hogy „ne kizárólag névtelen közleményekből és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból, hanem ellenőrizhető dokumentumokból és tényekből” tájékozódjon.