„Ilyen szépen megfogalmazott nulla százalékos béremelésről még nem hallottam”

„Ilyen szépen megfogalmazott nulla százalékos béremelésről még nem hallottam” – fogalmazott első felszólalóként Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke hétfő délután, a Miniszterelnökség előtt tartott demonstráción, órákkal azután, hogy Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette, 10,7 százalékkal emeli meg a Tisza-kormány a közgyűjteményekben, a közművelődésben és a könyvtárakban dolgozók bérét. Az időzítés nem volt véletlen, a szervezők az eseményről szóló előzetes felhívásukban maguk is úgy fogalmaznak, már korábban eljutottak hozzájuk olyan hírek, amelyek szerint a hétfőn bejelentett központi költségvetés “továbbra is sovány koszton tartaná az ágazat dolgozóit a költségvetési hiány csökkentése érdekében.” A demonstrálók a bérek emelésében hasonló aktivitást várnak el, mint ahogyan az történt a pedagógusok bérrendezése kapcsán is. A demonstrációra a szervezők vártak minden közgyűjteményi és közművelődési dolgozót raktároson, teremőrön át restaurátorig.

Dobrovits Orsolya kiemelte, a szakma kezelése méltatlan ahhoz a munkához, amit elvégeznek (szinte teljesen mindegy, milyen fokú végzettséggel és hány év szakmai tapasztalattal teszik azt) a KKDSZ véleménye szerint az egyik legmegtépázottabb területről van szó a szociális ágazat mellett és eleget vártak arra, hogy lépésről-lépésre zárkóztassa fel a mindenkori kormány a béreiket. A felszólalók között volt Modor Bálint is, a Digitális Irodalmi Akadémia szerkesztője, aki egyetértett az elnök által megfogalmazottakkal, hozzátéve, hogy ugyan „sokkal kellemesebb” az új kormánnyal tárgyalni Hankó Balázs volt kulturális miniszter helyett, de összességében: „nem ezért váltottunk rendszert”. Modor gondolatait Simonyi Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze fűzte tovább, aki kiemelte, a bejelentett emelés „tűzoltásra sem elég”, sokan a távolról sem kielégítő bérért, hanem szerelemből végzik a munkájukat, de abból nem tudnak lakhatást fizetni egy olyan ágazatban, ahol az ingyenmunka túlságosan sokaknak ismerős fogalom. „Tervekből, ítéletekből” a szakma nem tud megélni és pláne nem tudja megtartani a fiatal szakembereket.

A felszólalók mind egyetértettek abban, hogy a Tisza-kormány legalább nyitott a kommunikációra, de a valós érdekegyeztetés láthatólag nem történik meg, hiszen az ígért 25 százalékos béremelésre a jelek szerint nem kerül sor.

A demonstráción végül megjelent Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár és Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár is. A tömegből egyesek egy-egy fújolás kíséretében, mások a főbb követeléseket ismételve fogadták a minisztert, mialatt a KKDSZ vezetősége baráti hangnemben kérte Tarr Zoltánt, szóljon pár szót az összegyűltekhez.

Fotó: Ilyés Zalán / Népszabadság

„Találkozhattunk volna máshogy is, de így is örülünk, hogy itt vannak” – kezdte beszédét Tarr Zoltán, aki mindenekelőtt hangsúlyozta, 16 év mulasztásait nem lehet azonnal helyretenni, de a kulturális komrány „szeretettel várja, ha vannak jó ötletek”, mert örülnek annak, ha megvalósul a párbeszéd. A miniszter úgy fogalmazott, „elképesztő nehézségekkel” néznek szembe az Orbán-kormány „felelőtlen herdálása” miatt, ugyanakkor hozzátette, a megszorításokat a miniszterek magukon kezdték, így nem vádolhatók azzal, hogy ne vennék ki a részüket abból a munkából, amit az jelent, hogy 16 év okozta károkat helyretegyék. Tarr Zoltán egyértelműsítette, a 10,7 százalékos béremelés egy általános béremelésre vonatkozik, más dolog az, hogy aztán ez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni: sokan a tömegből ugyanis az ígért 25 százalékos béremelés mellett azt kifogásolták, hogy az ágazatban bér és bér között óriási szakadék tátong, van, aki megalázóan keveset keres (a bére még a 400 000 nettót sem éri el) és van, aki ennek többszörösét kapja. Tarr Zoltán kiemelte, rendszerszinten szükség van az ágazat újragondolására. „Szeretném, hogy lássák a törekvéseinket” – fogalmazott. Sári Zsolt a rendszerszintű átalakítás kapcsán hozzátette, a szervezeti struktúra átalakítása kiemelt tervek között szerepel, a fővárosi és a vidéki közgyűjteményi hálózattal együtt. „Ez nem az út vége, ezt légy szíves fogadjátok el, egy gesztust próbál tenni a kormány, tudjuk, hogy nem értünk a végére” – fogalmazott Nagy Ervin.

Többen meglehetősen vegyesen fogadták az érveket, a többséget nem nyugtatták meg a miniszter szavai. Egy hölgy úgy fogalmazott, neki pont nem hiányozna, hogy folyamatosan beszélgetni kényszerüljön a kormánnyal, ő „csak dolgozni szeretne”. Mások olyan kollégák leváltását követelték, akik a NER alatt kerültek előkelő pozíciókba és még mindig a helyükön dolgozhatnak, míg a többség azzal érvelt, az nem indok egy béremelés nélküli béremelésre, hogy egyszerűen nem telt el még annyi hónap a kormányváltás óta, amely elég lenne a kielégítő bérrendezéshez, mert véleményük szerint a 10,7 százalékos emelés maximum az infláció kompenzálására elég

„Ha valamit megemelnek, az nem marad ugyanannyi” – szólalt fel ezen a ponton újra Tarr Zoltán, hozzátéve, hogy például az élelmiszerek árán érezhető infláció jelentősen csökkent azóta, mióta a Tisza kormányoz. „El kell kezdeni összeszedni a gazdaságot, ennyi idő alatt ennyire lehetett jutni” – fogalmazott, mire a tömegből többen kifogásolták, hogy ebben a folyamatban már megint a kulturális ágazat van a sor végén. Tarr Zoltán visszautasította a vádakat, hozzátéve, hogy az, hogy ebben az országban kinek a legrosszabb „nem egy jó verseny, nagyon sokaknak nem jó”. A miniszter hozzátette, a most bejelentett béremeléshez jön a családi pótlék és az adójóváírás is és garantálta: „kizárt”, hogy nem fog meglátszódni minden érintett család pénztárcáján.