Vizsgálatot ígér Emmanuel Macron a franciaországi zavargások után, újabb tüntetések jöhetnek

A francia államfő vasárnap esti televíziós beszédének központi üzenete az volt, hogy a tiltakozás joga nem ad felhatalmazást rombolásra, ugyanakkor a randalírozók tettei nem írhatják felül a békés tüntetők követeléseit. Emmanuel Macron a szombati országos demonstrációkat követő erőszakhullám miatt fordult a lakossághoz. Az utcákon felgyújtott járművek, kifosztott üzletek és megrongált középületek maradtak, a rendőrség pedig vasárnap is összecsapott tiltakozókkal Párizsban.

Macron szerint semmi sem igazolja vagy menti fel az elkövetőket. Azt mondta, a franciák egyszerre éreznek haragot és szégyent, de figyelmeztetett: különbséget kell tenni a jogos követeléseiket megfogalmazók és azok között, akik pusztítanak. A szélsőbaloldali körökhöz kötődő erőszakos csoportokat és a hozzájuk csatlakozó bűnelkövetőket tette felelőssé az események egy részéért. Ez a kormányzati értelmezés; a résztvevők indítékait, a szervezeti kapcsolatokat és az egyes bűncselekményeket a vizsgálatoknak kell tisztázniuk.

A hatóságoknak nemcsak a randalírozások elkövetőit kell azonosítaniuk, hanem saját felkészülésüket is meg kell vizsgálniuk. Az elnök annak feltárását ígérte, hogy megfelelő információk álltak-e a titkosszolgálatok és a rendvédelmi szervek rendelkezésére, illetve hol történtek mulasztások. Arról is beszélt, hogy a prefektusok és a polgármesterek bizonyos összejöveteleket megtilthatnának, ha a helyzet indokolja. 

Megélhetési elégedetlenségből országos válság

A szombati megmozdulások kiváltó oka a növekvő megélhetési költségek és az oktatási rendszer állapota miatti elégedetlenség volt. Szakszervezetek, diák- és hallgatói szervezetek, gazdálkodók, valamint a sárgamellényes mozgalomhoz kapcsolódó csoportok is mozgósítottak. Nem egységes politikai tábor vonult az utcára: a tiltakozásban egyszerre jelent meg az árak, a bérek, a közszolgáltatások és az iskolai feltételek miatti düh.

A részvétel nagyságát a kormány 550 ezer főre becsülte, a szervezők mintegy 800 ezerről beszéltek. Párizsban a hivatalos közlés szerint körülbelül 110 ezren tüntettek. A két országos becslés közötti különbség önmagában is mutatja, milyen jelentős politikai tétje van a tiltakozás nagyságának. A megmozdulás résztvevőinek jelentős része végig békés maradt, az erőszakos incidensek azonban több városban elvonták a figyelmet a követelésekről.

Lángoló épületek, tömegtüntetések Franciaországban: a diákokhoz csatlakoztak az elégedetlenek

A rendőri fellépés mérlege folyamatosan változott. A vasárnap esti AFP-beszámoló már közel 2400 őrizetbe vételről és csaknem ezer megsérült rendőrről, illetve csendőrről írt a belügyminisztérium adataira hivatkozva. 

A legmegrázóbb képek Limoges-ból érkeztek, ahol lángra kapott a 19. századi városháza. A tűz megrongálta a tetőt, az épület tornya is összeomlott. Maurice Barate, Haute-Vienne prefektusa szándékos gyújtogatásról beszélt. A Euronews a prefektúra közlését idézve azt írta, hogy maszkos személyek behatoltak az épületbe, mielőtt felgyújtották volna. A rombolás egy műemléket és egyben a helyi önkormányzat jelképét érte.

Guillaume Guérin limoges-i polgármester szerint a rendőrségnek nem volt elegendő eszköze a helyzet ellenőrzésére. Sébastien Lecornu miniszterelnök viszont az állam tekintélye elleni támadásként értékelte a városháza felgyújtását, és ígéretet tett az újjáépítés támogatására. A helyi vezetés és a központi kormány szavai közötti feszültség máris jelzi, hogy a pusztításért viselt felelősség kérdése túlmutat a büntetőeljárásokon.

Fotó:  Guillaume Saligot / AFP)

Párizsban vasárnap sem állt helyre teljesen a nyugalom. A Köztársaság téren újabb összecsapásokra került sor, rohamrendőröket vezényeltek ki, és könnygázt vetettek be. A rendőrség és a kormány a jól szervezett, erőszakos szélsőbaloldali csoportok szerepét hangsúlyozta. A Le Monde ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a mozgósítás sokféle szereplőből állt, a rendőröket pedig egyszerre több helyszínen érte nyomás.

A választási kampány is az utcára költözött

Az erőszak már a jövő évi elnökválasztás politikai vitáinak része lett. Macron két elnöki ciklusa után nem indulhat újra, így utódjelöltjeinek minden megszólalása a közbiztonságról, az állam működéséről és a társadalmi elégedetlenségről szóló versenyben is értelmezhető. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) meghatározó politikusa a demokráciát fenyegető támadásként beszélt a fosztogatásokról, és a szélsőbaloldal mellett Macron politikai tekintélyének meggyengülését is felelőssé tette.

Édouard Philippe, Le Havre polgármestere és a jobbközép Horizontok elnökjelöltje az erőszak mértékét tartotta megdöbbentőnek. Külön kiemelte a városházák elleni támadások politikai jelentéségét: ezek az intézmények a helyi közhatalmat testesítik meg. Bruno Retailleau, a konzervatív Republikánusok párt politikusa rendkívüli állapot azonnali bevezetését sürgette, miközben a békés gyülekezés jogának megőrzése mellett érvelt.

Franciaország felfüggeszti a sokkológránátok bevetését a diáktüntetések súlyos sérültjei miatt

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) vezető alakja, Jean-Luc Mélenchon szintén elítélte a pusztítás képeit, de visszautasította, hogy a politikai választás kizárólag a rendőrség és a fosztogatók közötti állásfoglalásra szűküljön. Szerinte a fiatalok mély szociális és lelki válsága, valamint a kormány válaszainak elégtelensége is a történethez tartozik. A különböző pártok ugyanazokból az eseményekből egymással versengő politikai következtetéseket vontak le.

Lecornu a rendőrséggel szembeni támadásokat szervezett politikai erőszaknak nevezte, és közölte, hogy a kormányt nem lehet megfélemlíteni. Macron viszont a szigorú fellépés mellé társadalmi egyeztetést is ígért: még ezen a héten asztalhoz ültetné a diákok, tanárok, parlamenti képviselők, szakszervezetek és vállalkozások képviselőit. 

A tiltakozó szervezetek már november 5-re újabb megmozdulást hirdettek. A kormány előtt ezért kettős feladat áll: biztosítania kell a közrendet úgy, hogy közben ne azonosítsa a több százezer demonstrálót az erőszakos kisebbséggel, és választ kell adnia azokra a megélhetési, oktatási és közszolgáltatási panaszokra is, amelyek tömegeket vittek az utcára.