Lángoló épületek, tömegtüntetések Franciaországban: a diákokhoz csatlakoztak az elégedetlenek

Országszerte tömegek vonultak utcára Franciaországban szombaton: a drága üzemanyag, a megélhetés nehézségei és a közszolgáltatások állapota miatt szervezett megmozdulásokba bekapcsolódtak a szeptember közepe óta tiltakozó középiskolások és egyetemisták is. A demonstrációk több helyütt békésen zajlottak, Párizsban, Lyonban, Marseille-ben és Lille-ben azonban összecsapások alakultak ki a rendőrök és erőszakos csoportok között. Az események megmutatták, milyen sokféle sérelem képes közös tiltakozási nappá szerveződni a francia társadalomban.

Párizsban a Köztársaság téren már délelőtt feszült volt a helyzet. Egyes tüntetők pirotechnikai eszközöket lőttek ki, tárgyakat hajigáltak a rendőrökre, akik könnygázzal és vízágyúval válaszoltak. Égő kukák és megrongált utcai berendezések mellett próbáltak továbbhaladni a békés résztvevők. A rendőrség szerint a felvonulók túlnyomó többsége nem vett részt erőszakos cselekményekben, a rendbontók főként a Köztársaság tér környékén gyűltek össze.

A kijelölt útvonalon a menet a Clichy tér felé tartott, ugyanakkor be nem jelentett csoportok is megjelentek a főváros más pontjain. A Bastille tér környékén több százan vonultak tovább a Nation tér irányába, nagyrészt nyugodt hangulatban. A prefektúra délután fél négyig 163 előállításról számolt be Párizsban; a Reuters később országosan már 272 őrizetbe vételt említett. A különböző időpontokban közölt számok nem a nap végleges mérlegét jelentik.

Lyonban felgyújtották a turisztikai irodát

Lyon központjában, a Bellecour téren különösen súlyos zavargások történtek. Az ottani idegenforgalmi iroda épülete lángra kapott, az oltáshoz érkező tűzoltók pedig nehezen jutottak a helyszínre. Rendőri rohamok, könnygáz és vízágyú kísérte az összecsapásokat; a környező utcákban üzletek kirakatait is betörték. Többen légzési panaszokra panaszkodtak a könnygáz miatt. A város más részein eközben zenés, táblákkal vonuló, békés csoportok alakultak.

Folytatódik a válság Franciaországban, a diákok nem hátrálnak meg

A lyoni prefektúra délután négy órakor mintegy húszezer résztvevőről számolt be. Marseille-ben a városháza épületébe is behatoltak rendbontók, és üzletek, valamint egy rendőrőrs is megrongálódott. Benoît Payan polgármester magyarázatot kért a rendfenntartás megszervezéséről: szerinte tisztázni kell, miként kerülhetett sor az épületek elleni támadásokra. Lille-ben szintén barikádok és rendőri beavatkozások jelezték, hogy a tiltakozási nap nem mindenütt maradt békés.

Rennes-ben és Bordeaux-ban más arcát mutatta a mozgalom. Családok, alkalmazottak és szülők is csatlakoztak, sokan életükben először mentek tüntetésre. A Le Monde tudósításában egy rennes-i házaspár arról beszélt, hogy középiskolás fiuk győzte meg őket a részvételről, de ők maguk is a vásárlóerő romlása miatt elégedetlenek. Bordeaux-ban résztvevők azt kifogásolták, hogy szerintük a rendőrök indokolatlanul alkalmaztak könnygázt. Az ilyen beszámolók az érintettek álláspontját tükrözik; az egyes rendőri intézkedések körülményeit külön kell tisztázni.

A fiatalok tiltakozása találkozott a sárgamellényesek örökségével

A szombati országos akciónak nincs egyetlen központi szervezete vagy egységes követeléslistája. A szeptember elején a TikTokon megjelent felhívás a magas üzemanyagárak és a drágulás ellen sürgetett közös fellépést október 17-én. A kezdeményezés a 2018–2019-es sárgamellényes mozgalom emlékét idézte fel: annak résztvevői a vidéki közlekedési költségekből kiindulva szélesebb társadalmi elégedetlenséget fogalmaztak meg, és hosszú időre meghatározták Emmanuel Macron elnökségének politikai légkörét.

Az új mozgósításhoz később csatlakoztak a középiskolások, akik hetek óta az intézmények állapota, a tanulási feltételek és a továbbtanulási rendszer miatt demonstrálnak. A Parcoursup nevű francia felvételi platformot különösen sok kritika éri: a diákok szerint az eljárás megnehezíti a kívánt képzéshez való hozzáférést és fokozza a bizonytalanságot. Az oktatási tárca egyeztetett a diákszervezetekkel, de azok az eddigi intézkedéseket elégtelennek tartották.

Franciaország felfüggeszti a sokkológránátok bevetését a diáktüntetések súlyos sérültjei miatt

A fiatalok vezetői a párizsi felvonuláson az 1968-as diáklázadások hagyományára hivatkoztak. A középiskolás-szakszervezet és az Union étudiante képviselői hangsúlyozták: tartós változtatásokat szeretnének, és a szombati napot a társadalmi csoportok közötti együttműködés lehetőségének tartják. A diákszervezetek tízpontos sürgős intézkedési javaslatot is kidolgoztak, az egyetemi jelentkezések rendszerének megszüntetését pedig továbbra is követelik.

A tüntetéshez egyes szakszervezetek, mezőgazdasági és közlekedési érdekképviseletek is kapcsolódtak. A CGT szerint a bérek, a nyugdíjak és az árak kérdését együtt kell kezelni a közszolgáltatásokkal. Ez ugyan szélesíti a mozgalmat, de egyúttal nehezíti is a közös tárgyalási álláspont kialakítását: mások a benzinárat, megint mások az oktatás finanszírozását vagy az alacsony kereseteket tartják a legfontosabbnak.

A politikai pártok eltérően értékelik az utcai megmozdulásokat

Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) politikusa több párttársával együtt részt vett a párizsi felvonuláson. Azt állította, hogy a médiában az erőszakos képek elfedik a békés tömeg jelenlétét. Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) meghatározó alakja ezzel szemben úgy vélte, a szélsőbaloldal kisajátította a jogos szociális követeléseket. A pártot vezető Jordan Bardella az utcai erőszakot állította bírálatának középpontjába.

A kormány számára a rend helyreállítása mellett az elégedetlenség okainak kezelése is feladat. A korábbi hetekben már több város iskoláiban voltak blokádok, a megmozdulásokat rendőri beavatkozások és sérülések kísérték. Az oktatási minisztérium párbeszédet ígért, miközben a tüntetők egy része az erőszak alkalmazásával vádolja a rendfenntartókat. A hatóságok viszont arra hivatkoznak, hogy a rendőröknek a békés felvonulókat és a városi infrastruktúrát is meg kell védeniük.

A szombati nap mérlege így két, egymástól elválaszthatatlan folyamatot mutat: Franciaországban sokan a mindennapi megélhetés és a közintézmények állapota miatt vonultak utcára, miközben kisebb csoportok erőszakos akciói több városban elterelték a figyelmet követeléseikről. Hogy a különböző szervezetek képesek lesznek-e a következő hetekben összehangolt fellépést kialakítani, egyelőre nyitott kérdés.