Franciaország felfüggeszti a sokkológránátok bevetését a diáktüntetések súlyos sérültjei miatt

Ideiglenesen felfüggesztette a francia kormány a sokkológránátok használatát a középiskolások tüntetésein, miután az elmúlt napokban több kiskorú is súlyosan megsérült rendőri intézkedések során. Laurent Nuñez belügyminiszter közölte: a tilalom addig marad érvényben, amíg nem tisztázzák, pontosan mi történt hétfőn az észak-franciaországi Lens városában, ahol egy 15 éves diák elvesztette a kezét egy rendőrségi gránát robbanásában. A hatóságok egyelőre azt sem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a fiú közvetlenül a gránáttól sérült-e meg, vagy felvette az eszközt, hogy visszadobja. Az ügyben a rendőrség belső ellenőrző szerve, az IGPN indított vizsgálatot.

A történtek nem egyedülállóak: a diáktüntetések kezdete óta már 18 olyan eset került a felügyelet elé, amelyben a rendőri fellépés jogszerűségét vizsgálják. A kormány döntése ezért nemcsak egyetlen incidensre adott reakció, hanem annak jele is, hogy a középiskolai tiltakozások kezelése országos politikai üggyé vált.

Egy törött állkapocs súlyos kérdésekkel

A legsúlyosabb esetek közé tartozik egy 14 éves diák sérülése Saint-Ouen-l’Aumône-ban, Párizstól északnyugatra. A Le Monde beszámolója szerint a rendőr egy könnygázgránátot közvetlen irányzással lőtt ki egy Cougar típusú gránátvetőből, holott az ilyen eszköznél a közvetlen lövés tiltott, mert a kemény burkolatú gránát súlyos sérülést okozhat. A fiú arcát közelről találta el a lövedék: kettős állkapocstörést szenvedett, több alsó fogát elveszítette, felső fogai pedig összetörtek. Az érintett rendőrt tiltott erőszak alkalmazása miatt eljárás alá vonták.  A francia kormány most először ismerte el intézkedéssel, hogy a diáktüntetések rendőri kezelése súlyos kérdéseket vet fel.

A lensi eset további vitát váltott ki, mert a helyszíni beszámolók eltérnek egymástól. A helyi hatóságok szerint a tüntetők különböző tárgyakat dobáltak a rendőrökre, ezért rohamrendőröket vezényeltek az iskola elé. Szemtanúk viszont azt állították, a rendőrök üldözni kezdték a diákokat, majd egy gránát robbant fel a tömeg közelében. Az ügyészség azt vizsgálja, mi okozta pontosan a fiú sérülését, és betartották-e az eszköz alkalmazására vonatkozó szabályokat.

Az iskolai elégedetlenség országos tiltakozássá nőtt

A diáktüntetések több mint két hete kezdődtek, eredetileg a középiskolák állapota és a tanárhiány miatt. Azóta országos mozgalommá váltak: a keddi demonstrációkon több mint 250 ezren vettek részt Franciaország-szerte, köztük diákok, tanárok és szülők. Több mint ötszáz iskola zárt be vagy vált részben működésképtelenné blokádok miatt. A tiltakozók leromlott épületekre, túlzsúfolt osztályokra, betöltetlen tanári állásokra és a közoktatás növekvő területi különbségeire hívják fel a figyelmet. A megmozdulások egy része erőszakossá vált. A hatóságok szerint 24 középiskolában keletkezett tűz- vagy rongálási kár, emiatt több tízezer diák oktatása szakadt meg.

  A kormányzat hangsúlyozza, hogy a rendőrség feladata az erőszak megfékezése és az iskolák védelme, jogvédő szervezetek és diákcsoportok viszont aránytalannak tartják a könnygáz, a gránátok és más tömegoszlató eszközök alkalmazását. Az oktatási minisztérium adatai szerint a tiltakozások kezdete óta több száz diák sérült meg különböző körülmények között. Az AP szerint a letartóztatások száma már több ezerre emelkedett, és az őrizetbe vettek jelentős része kiskorú. A belügyminisztérium ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a rendőrök is nagy számban szenvedtek sérüléseket az összecsapásokban. A konfliktus hátterében évek óta gyűlő oktatási feszültségek állnak. A francia középiskolák egy részében krónikus a tanárhiány, több helyen leromlott épületekben zajlik az oktatás, és a diákok szerint a túlterheltség mellett egyre nagyobbak a területi különbségek is. A mostani megmozdulásokhoz ezért rövid idő alatt szülők és pedagógusok is csatlakoztak, ami jóval szélesebb társadalmi alapot adott a tiltakozásnak, mint amilyen egy hagyományos diáksztrájk esetében megszokott.

A kormány egyszerre ígér párbeszédet és rendet

Sébastien Lecornu miniszterelnök elismerte, hogy a diákok több követelése valós problémákra épül, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte az iskolák felgyújtását és megrongálását. A kormány tanári állások betöltését és épületfelújításokat helyezett kilátásba, miközben külön intézkedésekkel próbálja megfékezni az erőszakot. Az oktatási tárca szerint a károk helyreállítása akár több tízmillió euróba is kerülhet.   A tiltakozás így két, egymással párhuzamos vitává vált: az egyik az oktatás állapotáról, a másik a rendőrség által alkalmazott erőről szól.

A belügyminiszter a sokkológránátok felfüggesztését egyelőre átmeneti lépésnek nevezte. Az Amnesty International viszont azt követeli, hogy a tilalom legyen végleges, mert szerintük ezek az eszközök sűrű tömegben súlyos, akár maradandó sérüléseket okozhatnak. A francia hatóságoknak most egyszerre kell tisztázniuk a legsúlyosabb rendőri incidensek körülményeit, fenntartaniuk a közrendet, és választ adniuk arra, miért tudott ilyen gyorsan országos tiltakozássá növekedni a középiskolák helyzete miatti elégedetlenség.