Újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a SPAR a magyarországi kiskereskedelmi különadó ellen

A SPAR újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi különadó miatt. A társaság szerint a magyar szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat, és az adóteher mérséklését célzó jogszabály-módosítás a nagy áruházláncok számára gyakorlatilag nem alkalmazható.

A SPAR által az APA osztrák hírügynökséggel ismertetett beadvány szerint az Orbán-kormány által bevezetett különadót az új magyar kabinet sem szüntette meg, csupán olyan módosítást hajtott végre, amely lehetővé teszi, hogy a nagy kereskedők több kisebb társaságra bontva működjenek, és így alacsonyabb vagy nulla különadót fizessenek. Peter Manhartsberger, a SPAR vezetője az APA-nak azt mondta: a több száz üzlettel rendelkező SPAR Magyarországot nem lehet több száz külön társaságra felosztani. Véleménye szerint a szabályozás „abszurd és zaklató”, a vállalati forma megváltoztatására való kényszerítés uniós jogba ütközik. A vállalat panaszában arra is hivatkozik, hogy az adóelkerülés elleni szabályok alapján a hatóságok nem ismernék el azokat az átszervezéseket, amelyek elsődlegesen adózási célokat szolgálnak. Az Európai Bizottság idén az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás miatt.

A SPAR korábban is többször sürgette az uniós fellépést osztrák politikai támogatással. 2024 áprilisában az Európai Bizottság jelezte is, hogy vizsgálatot indított, miután a Karl Nehammer akkori kancellár által vezetetett bécsi kormány és a SPAR panaszt nyújtott be az Orbán-kormány kiskereskedelmi különadója ellen. A társaság már 2022-ben panaszt nyújtott be a különadó ügyében. A SPAR szerint a magyar különadó alapján a külföldi tulajdonú áruházláncok, köztük a SPAR az éves árbevételük 4,5 százalékát fizetik be adóként, míg a magyar franchise-hálózatok és egyéb hazai szereplők terhelése nulla és 0,15 százalék között mozog. A vállalat közlése szerint a különadó tavaly mintegy 80 millió euróval, az árréskorlátozás pedig 30 millió euróval terhelte a SPAR működését. Az idei évre a különadó miatti teher közel 90 millió euróra, az árréskorlátozás költsége pedig mintegy 40 millió euróra emelkedhet. Peter Manhartsberger szerint a két intézkedés következtében a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok, köztük a SPAR, a Lidl, a Penny, a dm és a Tesco jelentős veszteségeket szenvednek el Magyarországon. Állítása szerint az intézkedések célja az lehet, hogy a külföldi láncok kivonuljanak az országból és értékesítsék üzleteiket, amelyek iránt szerinte elsősorban magyar befektetők érdeklődhetnek.