Az IMF figyelmeztette a Tisza-kormányt, átfogó reformok nélkül nem fog fejlődni a magyar gazdaság

A magyar gazdaság fejlődését egyszerre több tényező nehezíti: a gyenge beruházások, a bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék, a folyamatosan kihívásokkal teli globális környezet, valamint az elöregedő népesség. A 2026-os költségvetési hiány valószínűleg a GDP 7–7,5 százaléka között lesz, és az államadósság növekszik. Ezek a kihívások átfogó reformokat igényelnek – különösen a fiskális politikát, valamint a termelékenységet és az innovációt fokozó strukturális változásokat – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének éves magyarországi látogatásáról kiadott közleményében. Ugyanakkor Magyarországnak egyedülálló lehetősége van gazdasága újjáélesztésére az IMF szerint. Az új kormány elkötelezte magát a mélyebb európai integráció mellett, és gyorsan fellépett a korábban befagyasztott uniós források felszabadítása érdekében. A növekedés fokozatosan gyorsul, és az infláció a cél alatt van. A piacok pozitívan reagáltak az áprilisi választások eredményére, illetve az új kormány által tervezett gazdaságpolitikára. A jelentés emlékeztet rá, hogy az új kormány célul tűzte ki az euró bevezetését, amely megfelelő horgonyként szolgálhat – de nem helyettesítheti – az átfogó reformokat. A fiskális konszolidációnak hitelesnek és növekedésbarátnak kell lennie, míg a monetáris politikának megfelelően óvatosnak kell maradnia, amíg a dezinfláció tartósan fenntarthatóvá nem válik, míg a strukturális reformoknak növelniük kell a termelékenységet, a beruházásokat és az innovációt – vagyis rengeteg kihívásnak kell megfelelnie a magyar kormánynak.

Erősödhet a magyar gazdaság

Az IMF értékelése szerint a magyar gazdaság növekedése várhatóan fokozatosan erősödik középtávon. A növekedés 2026-ban várhatóan körülbelül 2 százalékos lesz, ami középtávon körülbelül 2,5 százalékra emelkedik, mivel a korábban befagyasztott uniós forrásokból 16 milliárd eurót (a GDP 7 százalékát) folyósítanak, ami fellendíti az energiabiztonságba, az infrastruktúrába és a humántőkébe történő állami beruházásokat, valamint az autó- és akkumulátorgyárak termelését. Az infláció várhatóan átlagosan jóval a jegybank jelenlegi 3 százalékos célja alatt marad idén, de 2027-ben ismét 3 százalék felé emelkedik. Ez főként az élelmiszerárak várhatóan rendkívül kedvező környezetének enyhülését, a dohánytermékek jövedéki adójának 2026 novemberétől történő emelését és az ingadozó globális energiaárakat tükrözi. Változatlan politikák mellett (azaz további politikai bejelentések nélkül) a költségvetési hiány várhatóan középtávon meghaladja a maastrichti kritériumokat, és az államadósság-ráta tovább emelkedik. A magasabb energiaárak várhatóan kis hiányba taszítják a külső egyensúlyt idén, mielőtt az az energiaárak várható normalizálódásával és az exportkapacitás bővülésével együtt visszatér a többlethez. Az uniós források feloldása segíthet a növekedés katalizálásában és a külső, valamint a költségvetési finanszírozási nyomás enyhítésében. A szigorúbb költségvetési gazdálkodással és az átláthatóbb közbeszerzés bevezetésével az új kormány utat nyitott mintegy 16 milliárd euró (a GDP mintegy 7 százaléka) korábban befagyasztott támogatások és hitelek felszabadításához, amelyek az energiabiztonságba, az infrastruktúrába és a humántőke-fejlesztésbe történő szükséges beruházásokat hivatottak finanszírozni.

Többkulcsos szja, családi kedvezmények újragondolása szükséges

Az IMF szerint jó döntés az új kormány részéről a szigorúbb kiadási kontroll a költségvetésben, és üdvözlendő irány az egészségügyre és oktatásra fordított költségvetési kiadások növelése is, de szükség lenne adóreformra is – szögezik le. Az adórendszer alapvető átalakításra szorulna ahhoz, hogy az növekedésbarátabbá, igazságosabbá és hatékonyabbá váljon, és nem mellesleg hozzájáruljon a bevételek növeléséhez. Magyarország adórendszere a legkevésbé progresszív az OECD-ben, és a régióban a legalacsonyabbak közé tartozó egykulcsos személyi és társasági jövedelemadó-kulcsokkal kevesebb bevételt termel, mint amennyire szükség lenne. Egy progresszívebb (többkulcsos) személyi jövedelemadó-rendszer, illetve a magasabb jövedelműeket jobban támogató (regresszív) családi adókedvezmények átalakítása növelné a bevételeket. A tőkejövedelmek magasabb adóztatása erősítené az adórendszer igazságosságát, míg a magasabb társasági adókulcs a beruházások teljes költségként való elszámolásával javítaná a hatékonyságot és erősítené a beruházásokat – ezek az intézkedések lehetővé tennék, hogy idővel kivezethesse a kormány az ágazati különadókat is – jegyzi meg a jelentés, amely nem foglal állást a szeptember végi, október eleji látogatáskor már ismertté vált vagyonadó kérdésében. Az IMF szakértői javasolják a számtalan kedvezményes áfakulcs mérséklését, különösen azon esetekben, amelyek a magas jövedelmű háztartásokat részesítik előnyben. A valutaalap szerint nem általános adócsökkentéssel kell támogatni a szociálisan rászorulókat, hanem célzott támogatásokkal. Ez egy évek óta visszatérő javaslata a szervezetnek, mint ahogy a rezsitámogatások csökkentése is oly módon, hogy az a valóban rászorulóknak járjon csak. A támogatott energiafogyasztási küszöbértékek csökkentése és a készpénztámogatás kiterjesztése csökkentené a költségvetési költségeket, valamint ösztönözné a hatékonyabb energiafelhasználást – olvasható a jelentésben.